Nem kell több országos napilap, mennyiségileg jól el vagyunk látva. A kérdés az: van-e arra igény, hogy a jelenlegi – és mostantól csak a komoly napilapokról írnék – újságok tartalma sokkal átfogóbb legyen?

Vajon a piac önszabályozásra és tartalmi önkontrollra készteti valaha a kereskedelmi televíziókat? Győri Adél, a TGI Magyarország kutatóintézet ügyvezető igazgatója Pierre Bourdieu Előadások a televízióról című könyvét olvasva gondolkozott a médiapiac jövőjéről.

Érdemes végiggondolni a 4P-t. Tartalmazzon-e a roma marketing a romák számára fejlesztett termékeket (product), roma disztribúciós csatornákat (place), a romák számára megfelelőbb árképzést (price), és kellenek-e roma reklámok (promotion)?

A hazai médiafogyasztási szokások sokrétű rendszerezését teszi lehetővé a TGI kutatócég új Médiahasználati Szegmentációja. Az eszköz megmutatja, milyen egy speciális fogyasztói csoport valós szokásai alapján öszszeállított médiamix, és azt is, min múlik egy-egy televízióműsor sikere.

A Kreatív felkérésére a TGI egy elemzést készített, amely olyan 50–69 évesek csoportjait tárta fel, amelyeknek marketingszempontból fontos célcsoportoknak kellene, lenniük, de mégsem azok.

A Target Group Index 2001-es adatai szerint a 14–69 éves lakosság körében az internetezők aránya valamivel 10 százalék fölött van – az utolsó negyedévben például 12,5 százalék volt. Ez a szám messze elmarad a pár évvel ezelőtti várakozásoktól. Ennek ellenére számos olyan termék és szolgáltatás van, ahol már nem érdemes megkerülni az internetet, mert a fogyasztók, az ügyfelek és a látogatók körében az internetet használók aránya olyan magas, hogy érdemes a világhálón keresztül is megszólítani őket.