Az internetezők többféle italt isznak, mint a magyar lakosság. A TGI-ben mért alkohol és üdítőitalok közül (21 kategória) az internetezők átlagosan 6,5 italfajtát fogyasztanak a lakossági 5,2-es átlaggal szemben. Megvizsgáltuk az egyes alkohol- és üdítőital-fajták fogyasztását is az internetezők körében.
A legmagasabb arányú internetező fogyasztói bázisuk az alkoholok közül a prémium tömény italoknak van: a ginfogyasztók közel 25 százaléka internetezik, 17 százaléka legalább hetente egyszer (1. ábra). Magas 20 százalék körüli internethasználat jellemző még a fehérrum- és whiskyfogyasztókra is. A netezők legkevésbé tipikus italai a tradicionális alkoholok: a barna rum, a sör, a konyak és a pálinka. A kategória fontosságát egy másik szempont finomítja: mekkora a kategória penetrációja az internetezők körében. Az ábráról leolvasható, hogy bár az internetezők aránya alig éri el a 10 százalékot a sörivók körében, a 18 év feletti internetezők 50 százaléka sörözik. Ha azonban a sört márkaszinten vizsgáljuk, egyes márkák körében (Heineken, Stella Artois) az internetezők aránya olyan magas, mint a legtipikusabb alkoholkategória (gin) esetében (lásd az Internethasználók aránya egyes sörmárkák fogyasztói körében című táblázatot).
Az üdítőitalok közül az energiaital a legtipikusabb netezőital – az energiaitalt fogyasztók 20 százaléka internetezik (2. ábra). Az átlagnál többen szörfölnek még az ásványvízfogyasztók – különösen az ízesített ásványvizet ivók – körében. A többi üdítőital esetében bár az internetpenetráció nem kimagasló, a kategóriafogyasztás aránya azonban nagyon magas, ezért ezer főben nem lehet elhanyagolni ezeket az embereket sem – például több mint 700 ezer internetező gyümölcsléfogyasztóról beszélhetünk. Tovább vizsgálva a gyümölcsleveket, márkaszinten jelentős különbségeket találhatunk. Míg a Granini-fogyasztók közel egyharmada internetezik, az alacsony árkategóriába tartozó Olympos fogyasztói körében ez az arány már csak 13 százalék.
| Internethasználók aránya egyes sörmárkák fogyasztói körében | |
| Márka | Internethasználók aránya (százalék) |
| Heineken | 25 |
| Stella Artois | 24 |
| Holsten | 24 |
| Gösser | 22 |
| Steffl | 19 |
| Kaiser | 18 |
| Amstel | 18 |
| Dreher | 15 |
| Soproni Ászok | 13 |
| Szalonsör | 13 |
| Arany Ászok | 9 |
| Borsodi | 9 |
| Kőbányai Világos | 7 |
Forrás: TGI 2001 | |
Vásárlás
A TGI adatbázisban 9 kategória vásárlási helyszíne vizsgálható, mi most a kozmetikumok és lemezek vásárlási helyszíneit mutatjuk be.
A kozmetikumvásárlás helyszíneit vizsgálva látható, hogy az illatszerüzletláncok (DM, Rossman, Azúr) és a plazák, bevásárlóközpontok látogatói körében jelentős internethasználó közösséget találunk (3. ábra). A legnépszerűbb kozmetikum disztribútor – az Avon – ügyfelei körében is arányaiban több netező van, mint a lakosság körében.
A lemezvásárlás helyszíneit vizsgálva még kedvezőbb a kép – minden vizsgált helyszín vásárlói körében 20 százalék feletti az internethasználók aránya, és ezen belül is jelentős a legalább hetente szörfölők száma (4. ábra). Az adatokból az is látszik, hogy az internetezők a legtöbben a Tesco-ban, a plazákban, a Metróban és a kis szakboltokban vesznek floppyt, illetve CD-t.
| Internethasználók aránya egyes arckrém-márkák fogyasztói körében | |
| Márka | Internethasználók aránya (százalék) |
| Synergie | 20 |
| Oil of Olaz | 17 |
| Oriflame | 16 |
| Avon | 14 |
| Pond's | 13 |
| Nivea | 12 |
| Helia-D | 12 |
| Palmolive | 9 |
| Kamill | 8 |
Forrás: TGI 2001 | |
Kozmetikum- használat
Az internetező nők inkább sminkelik magukat, mint a nem internetezők. Mindegyik make-up termék használói körében valamivel magasabb az internetezők aránya, mint a lakosság körében (5. ábra). A smink termékekkel összehasonlítva az arckrémhasználókra kevésbé jellemző az internetezés. Ha azonban most is márkákra bontva vizsgáljuk a kategóriát, látható, hogy egyes márkák körében – Synergie, Oil of Olaz, Oriflame – már jelentős internetpenetrációt találunk (lásd az Internethasználók aránya az egyes arckrém márkák fogyasztói körében című táblázatot).
Szabadidő-eltöltés
A netezők korukból és társadalmi helyzetükből adódóan jóval aktívabban töltik szabadidejüket, mint a magyar lakosság. A moziba, étterembe, diszkóba járók harmada/negyede internetezik, ami programajánlásnál nem elhanyagolható (6. ábra). Ráadásul ezekre a helyekre ezer főben kifejezve is sok netező jár – minden esetben több százezer internetezőről beszélhetünk.
Ez a 2001-es körkép a Target Group Indexben találhatók közül csak néhány kategóriát mutatott be, ám ezekből a számokból is látszik, hogy bár összességében még nem túl magas az internethasználat Magyarországon, azért sok olyan termék, márka van, amely internetes kommunikációval fogyasztói bázisának nem elhanyagolható részét éri el. Jelenleg ezek általában a prémium, divatos termékek, fiatalos szolgáltatások. De pontosan a termékek jellegéből adódóan a célcsoportok jól leírhatóak – és ezeknek a célcsoportoknak már jelentős része bekapcsolódott az internetre.
