Senki sem néz például furcsán az emberre, ha mondjuk egy megbeszélés közepén netán felveszi a bekapcsolva hagyott mobilját, ráadásul mindenféle bocsánatkérés nélkül.

Magánemberként érdeklődéssel veszem kézbe a csillogó-villogó új dolgokat, és szívesen kipróbálok mindent. Ám ha nem találok bennük számomra releváns praktikumot, akkor nem kezdem el használni őket. Amire szükségem van, az a HP notebookom és a mobilom, mivel a mindennapi munkámnak ilyesféle eszközökhöz szabott része elsősorban a kapcsolattartás és a digitális anyagok továbbítása. Lényegében megmaradok a legpraktikusabb funkcióknál: a papíralapú naptárfunkció lecserélésénél vagy a levelezésnél. A palmtopot például, bár jópofának tartom, mégsem használom. Elképzelem, milyen lenne, ha kezemben ezzel, a másikban a mobillal, hónom alatt meg a laptoppal közlekednék. Egy villanyszerelőnél is kevesebb műszer van... Azt használom tehát, ami feltétlenül szükséges. A notebookomnál az a fontos, hogy kisméretű és könnyen kezelhető legyen. A palmtop funkciói helyett pedig inkább a mobilomat használom. Nagyon várom, hogy a levelezőrendszerem szinkronba kerüljön a mobillal, így többet e-mailezhetek majd. A mobil alapú internettechnológia teljes kihasználása még várat magára nálam. Azt látom, hogy sokkal gyorsabban nőttek a lehetőségek, mint az igényeim.

A lényeg tehát – az internetre jellemző szóhasználattal élve – az, hogy ebben a fórumban ennél a témánál az a topic, hogy „nem is topic...”