Az 507 oldalas értékelés az igazságszolgáltatás, a korrupció, a fékek és ellensúlyok, a polgári tér és a rendszerszintű emberi jogi kérdések mellett a médiaszabadság helyzetét is vizsgálja. A Liberties watchdog szervezet az Unióban figyeli az emberi jogok helyzetét. Az idei Rule of Law Report elkészítésében összesen 45 emberi jogi szervezet vett részt tizennyolc országból (Magyarország mellett Belgium, Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és Svédország).
„A legtöbb uniós kormány 2022-ben nem próbálta megoldani a jogállamisági problémáit, hanem vagy hagyta, hogy a meglévő hiányosságok megmaradjanak, vagy tovább rontott a helyzeten. Továbbra is Magyarország és Lengyelország áll legrosszabbul”
– foglalja össze a vidám helyzetet közleményében a TASZ.
Az újságírók mozgásterével és általában a független média állapotával kapcsolatban a jelentés azt írja, az tavaly ismét nehezebbé vált egész Európában:
nálunk és Lengyelországban a kormány továbbra is propaganda terjesztésére használta a közszolgálati médiát, Szlovákiában és Svédországban pedig veszélybe került a kormánytól való függetlenségük.
2022-ben sem demokrácia
A riport szerint a kormányok még mindig visszaélnek a világjárvány súlyos időszakából velünk maradt gyorsított törvényhozási eljárásokkal, és továbbra is elhallgatnak információkat a nyilvánosság elől. A polgárokat ezzel megakadályozhatják abban, hogy aktívan beleszóljanak a közügyek alakulásába.
2022-re jellemző maradt az is, hogy a kormányok működését ellenőrző szervezetek megfelelő források, hatáskörök hiányában nem tudják rendesen ellátni a feladataikat. Számos uniós kormány nehezítette a nonprofit civil szervezetek munkáját is. Mindemellett az igazságszolgáltatás és a végrehajtás területén sem szűnt meg a politikai nyomás, Magyarországon különösen, de más országokban is jelentős probléma a korrupció.
„Az európai kormányoknak fel kellene ismerniük, hogy ha nem ápolják a demokráciájukat, azzal megnyitják az utat a szélsőséges politikusok előtt, akik nem haboznak majd az egész rendszert lerombolni”
– idézi a TASZ Dénes Balázst, a Liberties ügyvezető igazgatóját.
A jelentés arra is kitér, hogy Magyarország és Lengyelország helyzetén az sem változtatott, hogy az EU forrásokat tart vissza tőlünk és tárgyal Varsóval. A két ország vezetőinek célja ugyanis a hatalom központosítása, ellenfeleik elhallgattatása, a közvélemény ellenőrzése és a választások elvesztésének megnehezítése – fogalmaznak.
A Liberties Rule of Law Report 2023 a negyedik jogállamisági jelentés, amit a Liberties ad ki. A riport részletes ajánlásokat is megfogalmaz a nemzeti kormányoknak és az uniós intézményeknek címezve.
Aki speciálisan az itthoni helyzet kapcsán dőlne a kardjába, erre találja a ránk vonatkozó részt.
Kép: Orbán Viktor a Magyar Kétfarkú Kutya Párt egy ismert képén a közmédia tévészékházának falára vetítve egy ellenzéki tüntetésen, 2018 decemberében / Szabó Lívia, MKKP Facebook
