Ilyen hangsúlyosan utoljára a 2021-es ellenzéki előválasztások idején került előtérbe a youtuberek közéleti ereje. Akkoriban Márki-Zay Péter fiatalok közötti népszerűségét lehetett többek között erős online jelenléttel magyarázni, most a köztársasági elnök lemondásához vezető kegyelmi botrány közepén mozgósítanak tartalomgyártó véleményvezérek.
Igaz, az ellenzék hivatásos politikusai későbbre, február 25-re szerveztek a botrány ügyében tüntetést, de Facebookon cikkünk írásáig eseményükön még 900 érdeklődő sem volt. Ehhez képest a pénteken 18:00 órára meghirdetett, pártlogók kizárását kérő influenszer tüntetés 46 ezres visszaigazolás felett jár.
Elmosott határok
A ma ismert médiatérben a politika kinevelte a maga influenszereit, influenszerek pedig politikai térbe léptek – amellett, hogy nem nevezik politikának, amit csinálnak.
A jelenlegi helyzetben a médiumok működését a nagy techcégek kapitalista logikájától kezdve az egyre több országban működő hibrid rezsimek természetéig sokféle tényező formálja. Az információ áramlását régóta nem a szakmai elvek mentén működő hagyományos médiakapuőrök fogják (ilyen, messze nem tökéletes szerepe volt sokáig az analóg médiának), a kommunikáció pedig rengeteg párhuzamos csatornán folyik egyszerre (ez sajátossága az online térnek). Az embereket – a sajtó és saját mikroközösségük mellett – a tartalomgyártók látják el információval és véleménnyel.
Fontos jellemzője a mai médiatérnek az is, hogy bármilyen tartalomról is legyen szó, készítse akár a szakmája szabályai szerint eljáró újságíró vagy a másféle keretek között gondolkodó youtuber, munkájának fontos részét a tartalom disztribúciója fogja kitenni.
Az pedig, hogy hogyan jut el a kontent a befogadóig, sok esetben anyagi és hatalmi kérdés. Ezen a területen a kormányzó pártnak összehasonlíthatatlanul nagy előnye van. Vagyis akinek hatalma van, uralhat és kreálhat másik valóságot.
A különböző online csatornákon elmosódhatnak a határok politizálás, tartalomgyártás, médiamunka, újságírás és aktivizmus között, ezt jól példázza Gulyás Márton és a Partizán esete. Gulyás eleinte hangsúlyozta, hogy nem újságíró, mára a Partizán főszerkesztője és több rangos újságírói elismerést is átvehetett. „Az elmúlt napok bebizonyították, hogy igenis van értelme az újságírásnak, és nem alaptalan az a bizalom, amit tőletek kaptunk. Nem csak a Partizán, de az egész független magyar sajtó” – fogalmazott így Tóth Jakab, a Partizán Gulyás mellett legismertebb arca nemrég Facebookon.
A hagyományos sajtó szereplői közül a 444 robbantotta a botrányt, majd – eddig – a Telexnek és a Direkt36-nak volt fontos szerepe, mellettük a Partizán készített kiemelt anyagot. Az ügy legérdekesebb mellékszereplőjével, Magyar Péterrel készített videójukat négy nap alatt kétmillióan nézték meg.
A hagyományos újságírói szerepbe nem fér bele a tüntetésszervezés (miközben az újságíró természetesen nem vélemény vagy értékrend nélküli gondolkodó), a közélettel foglalkozó youtuberébe viszont gond nélkül.
Gulyás Mártont a különböző szerepekről szokták kérdezni, az aktuális tüntetés bejelentése után kereste őt például a Telex is. A lapnak azt mondta, azért vállalta a szereplést, mert egyetért a céljával és azt gondolja, hogy „ez egy olyan megfogalmazás, ami mellé jó szívvel odaállhat bárki pártállástól és foglalkozástól függetlenül. Ráadásul egy olyan szerepben fogom ezt megtenni, ami abszolút összefér az újságíró és médiamunkás szerepkörrel.”
A Partizánnal kapcsolatban korábban joggal merült fel sokakban az is, hogy közszolgálati médiumként funkcionálhat egy közszolgálatát elvesztő országban, miközben ideológiák mentén egyértelműen elkötelezett, a csatorna arca pedig elsősorban közéleti aktivistaként vált ismertté – ez az alapállás ellentétes a kiegyensúlyozott tájékoztatásáról ismert közmédia fogalmával. (A közszolgálatinak nevezett újságírás emellett a fent vázolt médiatérben nem csak nálunk, de más országokban is küzd saját kereteivel.)
Influenszerek tüntetése
„Nem arról van szó, hogy hirtelen az ellenállás új formája jelenik meg, de ha nem a korábbi ellenzéki tüntetések létszámát látjuk a Hősök terén, ha a hangulat más lesz, ha nem Gyurcsány Ferenc dominálja az eseményt, és egyes influenszerek készek akár csak időlegesen is politikai szereplővé válni, abból bármi kijöhet” – mondta Török Gábor politológus a 24.hu-nak adott interjújában pénteken.
A demonstrációt eredetileg kilencen indították, a főszervező Pottyondy Edina. Rajta és Gulyás Mártonon kívül
- Bányai Judit (Nemakarokbeleszólni, Jólvanezígy, Fókuszcsoport),
- Baukó Attila Azahriah, Fancsikai Eszter (Nemakarokbeleszólni),
- Gyurkó Szilvia (gyermekjogi tanácsadó szakember),
- Nagy Ádám (Jólvanezígy, Fókuszcsoport),
- Osváth Zsolt (Zshowtime),
- Szabó Márton (Jólvanezígy) és
- Tapasztó Orsi (Nemakarokbeleszólni) írta alá a tüntetést bejelentő nyílt levelet.
Az ügy mellett azóta sok kisebb-nagyobb híresség állt ki, száznál is többen fejezték ki a támogatásukat. Híres nyilván az lesz, akinek van médiajelenléte is, így a nagyobb körben a kiálló színészel és zenészek mellett az elsősorban médiamunkásként és/vagy influenszerként definiálható szereplők vannak többségben.
Köztük szerepelnek olyanok, akik az oldalak mentén szétszabdalt médiatérben szélesebb körű nyilvánossághoz is képesek eljutni. Ilyen például Istenes Bence műsorvezető (348 ezer követő Facebookon), Radics Peti digitális tartalomkészítő (115 ezer követő) vagy érdekes szerepben az amúgy kormányzati narratívát nyíltan is támogató TV2 egyik műsorvezetője, Till Attila (178 ezer követő Facebookon).
Nem szokványos Puzsér Róbert karaktere sem (204 ezer követő Facebooon), ő rádiós műsorvezetőként és publicistaként a sajtó világához is kötődik, miközben ismert közéleti véleményvezérként 2019-ben elindult a főpolgármesteri címért. Szintén többféle kalapban ismert Steiner Kristóf (71 ezer követő Facebookon), aki az influenszer munka mellett újságíróként is hiteles tudott maradni. A nagyobb elérésű támogatók között újságíróként szerepel még például a WMN alapítója, D. Tóth Kriszta is, komolyabb táborral (303 ezer követő Facebookon) – neki a tüntetés napján az Origo külön cikkben ment neki.
Az eredeti szervezők között nem mindenki ismert közéleti szerepvállalásairól, politikához leginkább Pottyondy és Gulyás köthető. Az egyszer már visszavonuló Osváth Zsolt híresebb még ezen a területen, ő a korábban magát Gyurcsány Ferencet is leültető Zshowtime arca (neve a tüntetés körül most leginkább a kevésbé izgalmas, „Curtis csatlakozott-e vagy sem”-kérdéskör miatt merült fel).
Kifejezetten érdekes még a háromszoros Puskás-fellépésével éppen zenetörténetet író, a Fidesz által eddig feltűnően békénhagyott, a tüntetés eredeti indítói között szereplő Azahriah. Mostanáig a kormány nem igazán tudott mit kezdeni a vele nem szimpatizáló előadóval, a kegyelmi ügy viszont úgy tűnik, eldöntötte ezt a kérdést is. A 24.hu szúrta ki, hogy csütörtökön Orbán Viktor TikTok-oldaláról eltűnt a korábban Azahriah Puskás-fellépéseire reagáló, viccelődő videó. Emellett az Alapjogokért Központ névtelen szerzője is elkezdett beleszállni a zenészbe a Mandineren.
Pénteken a Magyar Nemzetben megjelent egy olyan cikk is, ami a tüntetés vélelmezett erőszakosságáról szól – ezt az irányt a Megafon egyik influenszere, Trombitás Kristóf posztja készítette elő.
Németországban közügy lett az influenszer
„A pénteki esemény lesz az első komolyabb tesztje annak, hogyan reagálnak a márkák és követők a tartalomgyártók ilyen jellegű megjelenésére” – válaszolt nekünk Forgács Mariann, a Be Social közösségi médiával foglalkozó ügynökség társalapítója és vezetője, akit az influenszerek szerepvállalásáról kérdeztünk.
„Az influenszereknél a nagy elérés és követőtábor az, ami miatt megfontoltabbnak kell lenniük. Egy rossz nyilatkozattal, állásfoglalással nem csak az együttműködő partnereket, hirdetőket veszíthetik el, hanem követőtáboruk jelentős részét is. Még ha személyesen úgy is gondolom, hogy vannak ügyek, amik mellett egységesen, mindenkinek ki kellene állnia, el kell fogadnunk, hogy vannak olyanok, akik inkább távolt tartják magukat minden társadalmi, politikai történéstől.” Forgács szerint a mostani nagy közös kiállás miatt viszont nem valószínű, hogy az influenszerek veszíteni vagy akár nyerni fognak a mostani szerepléssel.
„Mivel egyre hosszabb azok névsora akik támogatják ezt az ügyet, szerintem talán kicsit csökken annak az esélye, hogy a szerepvállalás márka együttműködéseket veszélyeztessen. A cégek túl sok feltétel alapján szűrik azokat az influenszereket, akikkel együtt tudnak működni. Ha ezek közé még bekerül az is, hogy semmilyen politikai megnyilatkozása nem volt, akkor elég nehezen lehet majd megfelelő partnert találni.”
Forgács Mariannt megkérdeztük a közéleti ügyekkel foglalkozó influenszerek külföldi példáiról is. „Külföldön ennek nagyobb hagyománya van. A kampányokban is aktívabban vesznek részt tévés személyiségek és nagy elérésű sztárok, akik az USA-ban például akár az új elnök beiktatásán is fellépnek. Az elmúlt időszakban nagyon sok elmélet látott napvilágot például arról, hogy Taylor Swift mennyire döntheti el az amerikai elnökválasztást és milyen erőt képvisel ilyen helyzetben. Ehhez képest mi még gyerekcipőben járunk itthon.”
Bár az USA-ban nem csupán az elnökválasztásnál fejezik ki nyíltan a véleményvezérek, hogy melyik táborhoz tartoznak, a Bud Light-bojkottba például szó nélkül beleállt Kid Rock is Donald Trump mellett, de Európában azért nem ilyen egyértelmű a hírességek, és még kevésbé az influenszerek kiállása a közügyekért. Németországban ez konkrét politikai problémává fajult, mára tényként kezelik, hogy a legerősebb párt a szélsőjobboldali AfD, legalábbis, ami közösségi platformokat illeti. Akkor kaptak észbe a mérsékeltebb politikai szereplők, amikor a Correctiv oknyomozó újságírói leleplezték az AfD neonácikkal tartott tavaly novemberi titkos találkozóit.
A betelepült külföldiek és menedékkérők kitoloncolásának tervét kidolgozó összejövetelek hatalmas felháborodást keltettek decembertől százezres tömegek mentek utcára számos városban a szélsőjobb ellen.
Mindeközben az is a narratíva része, hogy miként tudta bekebelezni a fiatalabb generációt, főleg azt a bizonyos bűvös Gen Z-t az AfD és hol rontották el a többiek?
Ott, hogy nem fektettek egyáltalán hangsúlyt a saját pártjuk közösségi platformokon történő népszerűsítésére. A Zöldek minap terjesztettek elő egy stratégiai tervezetet, amely az irántuk elkötelezett influenszerek és a szociális média bevonását erőltetné. A szélsőjobboldalnak erre már nincs szüksége, sikeresen szólítják meg a fiatal generációt, olyan sikeresen, hogy az egyik még 2023 nyarán CDU (szocdem) színeiben parolázó influenszer pár hónap alatt az AfD üdvöskéjévé vált és ReBelle néven a TikTokon és Instagramon büszkélkedik azzal, hogy nőtársaival az AfD nőmozgalmában, a Lukretában aktivistaoktatásban részesül.
Ezeken az kiképzéseken például a közösségi média eszköztárról kapnak kiképzést forralt bor és zöldborsóleves mellett és olyan tanok ügyes elhelyezését sajátítják el posztjaikban, mint a fehér felsőbbrendűség, a migránsellenesség. ReBelle villámradikalizálódása előtt szociális munkásként dolgozott migrációs hátterű családok segítőjeként, szélsőséges posztjai miatt kirúgták a munkahelyéről.
A mérsékelt oldal próbálja gyorsan összekapni magát. Az elkövetkező tüntetésekre sikerült a szervezőknek jónéhány celebritást is beszervezni, ezek viszont olyan tévés személyiségek, színészek, sportolók, akiknek nevei inkább az idősebb generációnak mondanak valamit. Helene Fischer például slágersztár, Michael Bully Herbig és Atze Schröder pedig régi motoros komikusok, utóbbi azért fontos szereplő, mert pár éve apja náci tetteiért főműsoridőben kért bocsánatot Szepesi Évától, a magyar származású holokauszt-túlélőtől.
Ennél nagyobbat szól a 24 éves énekesnő Soffie “Für immer Frühling” (Mindig tavasz) című dala, aminek demóverziója január 8-án TikTokon debütált, majd teljes verziója két hete került a Youtube-ra. A hivatalos videoklipet az egyik berlini tüntetésen forgatták, és anti AfP-himnuszként tartják számon. Mostanra már 4 millió fölött jár a megtekintése a közösségi platformon, és az sem meglepő, hogy a szélsőjobb oldaláról komoly támadások érik a nyitottságra és elfogadásra buzdító szöveg miatt az újonnan berobbant énekesnőt.
A február 15-én kezdődő Berlinale Filmfesztivál is fontos, véleményformáló színterévé vált az eseményeknek, főleg, mert a legnevesebb európai filmes gálára a világsztárok mellett a demokratikusan megválasztott, összes német politikai pártból is meghívják a kulturális ügyekben illetékes képviselőket, így eredetileg AfP politikusokat is. Az utóbbi hónapok fejleményei miatt akkora felháborodást okozott ez a hagyományos gesztus, hogy a közvélemény és a filmes szakma nyomására a szervezők kénytelenek voltak lehúzni őket a vendéglistáról. A fesztivál megnyitójára olyan világsztárok is érkeznek, mint Matt Damon és Cilian Murphy.
Kisebb kört ér el, mégis említésre méltó kezdeményezés még a tüntetések kapcsán az a 27 acapella-kórus közös Youtube-videója, melyben arra szólítják fel rajongóikat, hogy bármilyen eszközzel harcoljanak a demokráciáért: Menjetek az utcára! Beszéljetek a pártotok képviselőjével vagy lépjetek be egy pártba! Vásároljatok reklámfelületeket vagy álljatok ki a sétálóutcára egy transzparenssel! minden egyes embernek megvan a lehetősége és a felelőssége, hogy kritikát gyakoroljon a társadalmi és kormányzati kérdésekben. Így működik a demokrácia.”
A német politikai influenszerek között viszont van legalább egy sikersztori, a 74 éves Thomas Sattelberger,az FDP volt parlamenti képviselője (szabaddemokraták), jelenleg TikTok-sztárként ér el hatalmas sikereket. Jól bevált táncos és tátogós videókat készít, amiben gúnyt űz az AfD-ből, posztjai pedig már többmilliós nézettséget érnek el.
A keretes írás szerzője: Vörös L. Andrea
Kiemelt kép forrása: Adobe Stock / Kreatív
