Az eredeti cikk a Kreatív szeptemberi számában jelent meg. 

„Üdv, én Gulyás Márton vagyok, ez pedig itt a Slejm, a torkon ragadt politika (...). Azért indítottam ezt a csatornát és azért ezzel a címadással, mert a politikához való viszonyulásomnak ezzel a szélsőségességével, ezzel a se kiköpni, se lenyelni állapottal akarok foglalkozni.”

A Slejm nevű Youtube-csatorna 2015-ös indulásakor a harmadik Orbán-kormány és a menekültválság idején jártunk. Még nem létezett a kormánypárti médiumokat tömörítő Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, nem térítették el az Indexet, volt Népszabadság, nem működött még a Partizán-közeli Mérce, viszonylag fiatal volt a 444, felkészült a 888. A csatorna sikerében egyrészt közrejátszik a független szerkesztőségeket ellenzéki szerepbe kényszerítő, masszív propagandát építő, közszolgálatot megszüntető médiapolitika, másrészt a független művészeti-civil szférában dolgozó tehetséges kreatívok levegőjének elszívása, akik közül sokakat tudott bevonni az egyre nagyobbá növő Partizán. Más szóval: a Partizán nem épült volna fel a NER nélkül.

Alanyaink között voltak, akik a beszélgetést név nélkül vállalták. Az amúgy interjút ritkán adó Gulyás Mártonnal Győri Zsófi kollégánk beszélt hosszabban, ezt az interjút később olvashatjátok majd teljes terjedelmében az oldalon.

Kilométerekkel veri

Gulyás Márton 2015 elején jelentette be, hogy négy és fél év után nem folytatja a színházi és civil életben meghatározó Krétakör ügyvezetőjeként, mert más tervei és ambíciói vannak. A Partizán közvetlen elődje, a Slejm ugyanebben az évben, nyáron került fel a Youtube-ra. A legelső, már akkor szétnyitott tenyeres hellóval köszönő és csáóval búcsúzó videó nem sokkal később jelent meg. Gulyás azt mondta, olyan gondolatokat szeretne bemutatni, melyek inspirációt adhatnak egy szolidárisabb, egyenlőbb Magyarország felépítéséhez. A Slejmből 2018 őszén Partizán lett.

A csatornának a 2022/2023-as évad elején több mint 300 ezer Youtube-feliratkozója, 4 ezernél több Patreon-támogatója, 164 ezer Facebook-követője, több egymilliós nézettséget is elérő műsora és egy kétszintes, 580 négyzetméteres VI. kerületi irodája is van.

A Slejm körül az évek során kialakuló kisebb csapat mára közel a tízszeresére nőtt, jóval előzve a legnagyobb hírportálok videós rovatainak létszámát. Az átlagos Youtube-videók színvonalát – egy dolgozó szavaival – „kilométerekkel megverő”, heti ötnapos adásmenettel futó partizános műsorok előállításán mostanra összesen körülbelül 50 fő dolgozik. Ezekkel a számokkal a Partizán vezető hírmédiumok mellé kapaszkodott fel.

Schőn Edina a Partizánig vezető körülbelül 15 évben színházi menedzserként dolgozott, ahogy fogalmaz, „kicsiben és nagyban”. A Krétakörben lett Gulyás kollégája, ahol az alapító-vezető Schilling Árpád jobbkeze volt. „2018 őszén szólt Marci, hogy szükség lenne produkciós vezetőre. Elkezdtem vinni a gyártást, a pénzügyet, a marketingtevékenységet... Ha megnézel egy független színházat, a menedzser ott is 
mindent egyszerre csinál.” Schőn azt mondja, őt nem motiválta szakmailag, hogy beüljön a tutiba. „Engem frappíroz egy ilyen projekt, foglalkoztat a szabadcsapatok hozzáállás” – mondja motivációjáról. „Ha valaki két hétig három kamerával akar forgatni, Edina az, aki megkéri, hogy forgasson inkább egy hétig, két kamerával. Ő a racionális operatív vezető, aki látja, mi fér bele” – jellemzi őt egy dolgozó.

Egy online politikai műsor és egy meglehetősen aktív vlog 

Gulyás Márton a Krétakörben próbálhatta ki magát először komolyabban videós tartalomgyártóként: a Krétakör online politikai műsoraként bemutatkozó, 2014 második felében futó +1 projektben már youtuberként fejtett meg, standupolt és műsort vezetett. A +1 olyan témákkal foglalkozott, mint az akkor aktuális önkormányzati választások vagy a lakásszegénység. 

Gulyás már ekkor együttműködött olyan, a Krétakör holdudvarában mozgó tehetséges kreatívokkal, akik később a Slejmben és/vagy a Partizánban is tovább dolgoztak vele. Ilyen mások mellet Klopfstein-László Bálint, aki például a Laki Gergely által szer kesztett Bëlga-dokumentumfilm társrendezője és egyik operatőre; Sánta Dániel grafikus, aki az első évadok Partizán-arculatáért is felelt; Földiák Vince szerkesztő, aki például a Vesszen Trianon(!)(?)-filmeken is dolgozott; vagy a bedolgozó Turai Balázs, akinek animációs munkái a Partizán sorozataként lettek népszerűek, de Mművészet György már jóval korábban, 2014-ben tárlatvezetést tartott Oligarchiában.

A következő, a későbbi Partizánt meghatározó időszak a Slejm 2015-ös és a Közös Ország Mozgalom 2017-es indulásához kapcsolódik. A Slejmben Gulyás tovább kísérletezhetett a közéleti-videós tartalomgyártással és a youtuber szerepkörökkel. Független művészeti és civil hátterével – before it was cool – a közösségi finanszírozással is elkezdett tapasztalatokat szerezni. A személyisége által 
meghatározott Slejm-videókban ugyanúgy megjelenhetett utcai akció, rendőrökkel való konfrontáció vagy egy Orbán Győző hatvanpusztai birtokáról készült drónfelvétel, mint régi bejátszókkal kiegészített, fehér hátteres, klasszikus közéleti és – Gulyás ismert szavaival – tudatipari fejtegetés például a Partizánban később kiemelt szerepet kapó Pumped Gabóról. „A Slejmben Marci mellett nem volt még gyártás- vagy produkciós vezető” – mondja erről az időszakról Schőn Edina.

A Közös Ország Mozgalmat Gulyás több év videózás után, 2017 tavaszán indította be. Ismertsége ekkoriban tovább nőtt, miután egy tüntetésen festékkel próbálta megdobni a Sándor-palotát, perét pedig kiemelten követte a média. 2017 tavaszán a Slejmre is felhívta a figyelmet segítségkérő videójával. Ebben kifejti, hogy az anyagok készítéséhez neki és akkor körülbelül 5-7 fős csapatának a további munkához több támogatásra lenne szüksége. 

A hvg.hu akkor például Gulyás Mártonék utóbbi időben meglehetősen aktív vlogjaként hivatkozott a Slejmre, ami „a kormány intézkedéseivel szembeni ellenállás egyik központi szószólója”. 

A Közös Ország Mozgalom célja 2018 tavaszára készülve az „igazságtalan választási rendszer közös megváltoztatása” és az újabb kétharmad megakadályozása volt. A helyi jelöltek között vitafórumokat rendeztek, a Parlament előtt felépített, 2017 őszén induló Agóra nevű térbe kilenc párt együttműködésével szerveztek programokat.

A Közös Országban Gulyás mellett többen is részt vettek, akik akkor a Slejmben, később a Partizánban dolgoztak. Schőn Edina például nem volt a mozgalom tagja, de végigkísérte az Agóra felépítését. A politológus végzettségű, mára Garai Judit mellett főszerkesztő-helyettesként dolgozó, sok más mellett a Péntek Esti Partizánokért is felelős Laki Gergely is ekkoriban csatlakozott. „Nem vagyok benne 
biztos, hogy a Közös Ország előzménye nélkül 2021-ben meg tudtuk volna csinálni az előválasztási vitasorozatot. 2017-18-ban újra kellett teremteni ezt a műfajt, és enélkül valószínűleg még a politikusok sem biztos, hogy elfogadták volna a felkérést – amire azért még így is volt példa” – fogalmazott egy Gulyást régről ismerő volt dolgozó. „A Slejm és a Közös Ország együtt ment, a tevékenységeik leválaszthatatlanok voltak egymásról.”

Felnövő szabadcsapatok

A 2018-as választások végül földbe döngöltek mindenkit, aki a NER leváltását remélte. Gulyás akkor a 444-nek azt mondta: „Ellen fogunk állni, ez nem kérdés, folytatjuk”. Az utolsó Slejm végül nyáron jött ki, a Partizán pedig ősszel jelentette be az indulását. Schőn is ekkor csatlakozott. A még mindig viszonylag kicsi, főként a VIII. kerületi Patyolat befogadótérből dolgozó csapat első nagyobbat durranó projektje a 2019 tavaszán megjelenő Rablópártok oknyomozó dokumentumfilm volt. A Partizánt ebben az építkező időszakban ugyanúgy jellemezte a sokszínűség, mint most (nagyinterjú, politikus vita, közönség előtt felvett beszélgetés, standupolás, külső helyszínek stb.), de az igazi nagy ugrást a Covid-19 miatti lezárások és az arra adott gyors reakció hozta el. 

Gulyás 2020 tavaszán döntött úgy, hogy átvariálják korábbi terveiket, és napi adásokra állnak át. „A lezárások alatt szűk csapat készítette az adásokat: Marci volt képernyőn, a legtöbbször én szerkesztettem, Kókai Dani a technikát csinálta, Sánta Dani segített grafikusként” – mondja Laki Gergely. „Fapados időszak volt, de az emberek otthon maradtak, és a videóknak komoly nézettsége lett.”

„Hálózsákokat is bevittünk a Patyolatba. Arra készültünk, hogyha teljes lezárás lesz, Marci, Gergő és Dani bent is tudjanak aludni” – mondja Schőn. Erre végül nem volt szükség, de ahogy akkoriban sokan, a Partizán is kitanulta az élő stream és a videóchat-interjúk szépségeit. 2020 nyarán, a lazítások idején az időközben 10-15 főre nőtt stáb megtartotta szokásos nyári elvonulását, többen akkor találkoztak először élőben. Itt például már volt arról szó, hogy az új évadra a napi adásmenet mellett a csapat meg szeretné tartani a mélyebb, dokumentarista irányt is.2020 őszén így az újabb járványhullámmal megérkeztek a popkultúrával és politikával foglalkozó, monokróm hátteres longform interjúk. „Ez fontos mérföldkő volt” – mondja Laki Gergely. „Marcihoz, és rajta keresztül a csapathoz akkoriban ért el, hogy ismert újságírók szerint is fontos és színvonalas munkát végzünk.”

A tavaszi járványidő szakba még körülbelül 40 ezer Youtube-feliratkozóval ment bele a csatorna, 2020 végére elérték a 100 ezres álomhatárt. Ekkor pörgött meg a Heti Hetes anyag is, ami 1 millió 200 ezres megtekintésével máig a csatorna legnézettebb videója. „Azt mondtuk magunknak, hogy a 100 ezer követőt 2021 során meg kellene duplázni. Ez végül 4 hónap alatt összejött” – mondja Schőn a növekedésről.

A következő évad elején – a 444-gyel együttműködve és a Közös Ország tapasztalataival a háta mögött – az egyre növekvő stáb nagy elánnal fordult rá az őszi előválasztásokra ésa politikusi viták szervezésére. Novemberben még a talkshow formátummal játszó, könnyedebb Péntek Esti Partizán is beindult, 2022-t pedig már egyértelműen a szerkesztőségek olimpiájának számító hardcore választási műsorok határozták meg. A 24.hu-val közös Frontvonallal tavasz elején elindult az országjáró Stúdiókamion, egy mém szerint a Gabó–Marci-duó lett napjaink Napkeltéje. „A két szerkesztőség nagyon szerteágazó és komoly projektet bonyolított le együtt. Meggyőződésem, hogy mind sokat tanultunk és profitáltunk az együttműködésből, remélem, máskor is lesz még alkalmunk összeereszteni a kreatív energiáinkat” – mondta nekünk az együttműködésről Pető Péter, a 24.hu főszerkesztője.

A Partizán 2022 tavaszán tehát nagyot ment, viszont pofont is kapott. Miközben kivívta státuszát a szeriőz szerkesztőségek között, fel kellett dolgoznia a Fidesz újabb elsöprő választási győzelmét. „A legfontosabb üzenetem ennyi, a Partizán él, és a Partizán folytatja a munkáját”– üzente Gulyás a nézőinek egy április 7-i videóban, hasonlóan a 2018-as vereség utáni kiállásához. „Csak éppen radikálisan át kell gondolnunk, hogy pontosan mi is a feladat (...). A következő hetekben és hónapokban még jobban a megismerés és a megértés elvei alapján kell végeznünk a munkánkat.”

Nincs influenszerkedés

A Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány 2020 novemberében alakult, a megelőző években első sorban magánadományok és a Patreon közösségi finanszírozó platform segítségével működtek. A Partizán nem termel profitot, Schőn Edina elmondása szerint forrásait egyenesen a működésbe fordítja vissza: a stáb, az iroda, a stúdió, az eszközpark, a projektek fenntartásába. 

„Nincs klasszikus szponzoráció, termékelhelyezés, influenszerkedés. Reklámidőt sem lehet vásárolni. Elképzelhető, hogy a jövőben lesz olyan műsor, ahol ez változik. Jelenleg nincs.” Reklámidőre vonatkozó ajánlattal, hiába a nagy elérés, nem keresik cégek a Partizánt.

A források három területről érkeznek: a jellemzően külföldi pályázati bevételekből (62%), a támogatásokból és az előfizetésekből (36%, ebből 22% a Patreon) és az olyan tevékenységi bevételekből, mint a közönség előtt felvett adások jegybevétele vagy a merchandising (2%). Érdekes, hogy nonprofit szervezeteknél a mörcs általában jelentéktelen terület, de a korábban a Katona József Színház boltját 
is vivő Schőn itt komoly növekedési lehetőséget lát. „Nem a márkázott bögrékre gondolok. Még a TASZ Szabad-pólója előtt gondoltam, hogy figyelni kell, mi történik, ha valami izgalmasra nyúlunk rá.” A Partizán esetében ez az Oligarchia-figurás magyar kártyákkal jött be: karácsonyi időszakban több ezret sikerült belőlük eladni.

A nonprofit alapítványi működés hozadéka, hogy előfordulhat, hogy egy nagyobb donor saját ötletet hoz. „Varga Imre névvel vállalt, komoly támogatója volt a csatornának (Varga vidéki nagyvállalkozó volt, nem sokkal ezelőtt hunyt el – a szerk.). Számára a vidék volt fontos téma, de a megvalósítás formáját nem határozta meg. 50 millió forintot adott, és azzal bízott meg minket, hogy működjünk együtt más 
szerkesztőségekkel is.” Így jött létre a Helyközi Járat-sorozat, ami a Partizán mellett az Átlátszó, a G7, a Magyar Hang, a Mérce és a Szabad Pécs közös projektjeként működött. „Befolyásolási igénnyel soha nem találkoztam” – válaszol Schőn, mikor arról kérdezzük, előfordult-e, hogy egy nagyobb donor bele szeretett volna szólni a tartalomba. „A Partizánról lehet tudni, hogy független szerkesztőség.”

Furcsa keverék

„Vállaltan baloldali videós műhely. Furcsa keverék: longform videók, dokumentarista anyagok, sajátos tévéműsorok, mindez többnyire Marci személye köré szervezve” – összegez Laki Gergely a Partizán nehezen meghatározható műfajáról. „Azért húzzák ránk a közszolgálatiságot, mert olyan helyzetben van a közszolgálat, amilyenben.” Valóban sajátos helyzet, hogy a hagyományosan objektív közszolgálati jelző épp olyan médiumnál bukkan fel rendszeresen, amelyik erőteljesen vállalja politikai nézeteit. Laki szerint a Partizán népszerűségét más mellett a hosszabb, elemző anyagok adják. „Tíz éve, amikor a mikroblogok, a Tumblr és a társai jöttek fel, a lényeg az volt, hogy minél tömörebben fejezzünk ki valamit. A címek hoztak nagy eléréseket. Szerintem ez az irány kifáradt és az ellenkezőjére fordult.”

„Még nem dolgoztam újhullámos youtuberirodában, de elég sok Youtube-ot nézek ahhoz, hogy tudjam: a Partizán más. Szervezeti struktúrában és tartalomban is. Aki itt van, érti ezt a szinte tévés gondolkodást” – mondja Kocsis András, aki 2021 tavaszán csatlakozott a stábhoz média designerként. „Ha valami nem készül el időben, mint a tévében, mi sem akarjuk helyette leadni a Reszkessetek betörőket.”

A Partizán dolgozói munkájukat végezhetnék online sajtóban, tévében, filmesként vagy színházban – miközben ezeknek a területeknek az intézményi-szakmai keretei nem köti őket. „Amit mi itt csinálunk, az gyártási szempontból is három szék közé esik: mintha dokumentumfilm lenne, máskor tévé, néha pedig színház” – foglalja össze Schőn. Erre a kevert struktúrára az vált be, mikor a Partizán saját embereket nevelt ki. Dolgozói útközben tanultak, és nem profiknak kellett eldobniuk az ismert eszközeiket. Mikor például a hagyományos médiából szerettek volna együtt dolgozni valakivel, az esetek többségében nem végződött jól a közös munka. Kivétel mások mellett Pap Szilárd István, aki korábban a Mérce főszerkesztő-helyettese volt, vagy a Partizánnal is dolgozó, oknyomozó Rádi Antónia és Oroszi Babett. „Állandóan keressük a műsorvezető hosztokat Marci mellé” – mondja még Schőn az egyik legfogósabb, sokat firtatott kérdéssel kapcsolatban.

Sarló és kalapács

Mikor megszólalóinkat nehézségekről vagy kihívásokról kérdeztük, a legtöbben a csatorna növekedését és átalakulását emelték ki. Kocsis például azt mondja, számára meglepő volt, hogy nem kollektívaszerű, hanem hierarchikus a szervezeti forma. Ugyanakkor szerinte ekkora stábbal és munkamennyiséggel a lapos modell fenntarthatatlan lenne. 

„Biztos sokan gondolják rólunk, hogy sarlóval kelünk és kalapáccsal fekszünk, de nem így van. Ez érdekes kontraszt.”

Beszéltünk olyan kritikus régebbi dolgozóval is, aki szerint viszont a kezdeti értékeitől eltávolodott a Partizán. „A források szinte egyedül a növekedésbe forogtak vissza, és alig a Partizán közösségében dolgozók munkakörülményeinek javítására, ez kapitalista logika. Nem aktuálpolitikai hírcsatorna, hanem társadalmi hatást kiváltó, kulturális-politikai gondolkodásmódot formáló, baloldali médiaplatform építéséről volt szó.” Schőn Edinát utólag megkérdeztük, mit gondol erről a kritikáról: „Ez így egy elnagyolt, általános és kontextus nélküli kritika, amire érdemben reagálni nem lehetséges” – írta nekünk.

Szekciókban

Az évek során a csapatot formálta a színházi-civil kapcsolatháló, a baloldali fiatalok köre. A stáb mára szekciókban dolgozik, ezeket középvezetők koordinálják, a létra tetején pedig Schőn és Gulyás állnak, Gulyás valamivel feljebb. „Marcinak van vétójoga, mondhat olyanra nemet, amire én igent, de ez fordítva is így van” – mondja Schőn. A szekciók szerkesztőkre, vágókra, médiadesignerekre (grafika) és stúdióban dolgozókra (operatőrök, adásrendezők, berendezők, adásbonyolítók) oszlanak szét. Emellett vannak még néhányan, akik a szekciókon kívül segítik Schőn munkáját. Marketingest cikkünk készülésekor kerestek.

A színházi világból jött például a korábban látványon dolgozó, a 444 Magyar Jeti stúdiójának díszletéért is felelős Schnábel Zita; a Jászai Mari-díjas, Mundruczó Kornéllal közös munkájáról is ismert látványtervező, Ágh Márton; a Krétakör volt ügyvezetője, most a produkciós csapatot vezető Potyondi Linda; vagy a felelős szerkesztő – az új évadtól főszerkesztő-helyettes – Garai Judit, aki szakmáját 
tekintve dramaturg. Az évek során a Slejmmel, majd a Partizánnal együtt dolgozók emellett a kreatívipar és a civil élet sokféle szegletéből érkeztek. A korábban műsorvezetőként feltűnő Balogh Zsófinak például saját zenekara van, és dolgozott a NANE nőszervezettel is; a szerkesztő Vida Kamilla ismert fiatal költő; a Slejm/Partizán régebbi főcímzenéjét szerző, a csatornába időnként bedolgozó Misota Dániel filmes, és korábban Zanzinger néven zenélt; Kocsis András a Kolorádó fesztivál munkatársa, és korábban évekig vezette a Keret online zeneipari magazint.

A szerkesztők között vegyesebb a csapat, vannak szociológus, bölcsész és közgazdász hátterű tagok is. Egy korábbi dolgozó elmondása szerint előfordul, hogy olyan sok a projekt, hogy egyvalaki többféle szerepkört is elvisz. A Helyközi Járat vidéki témáit összefogó Herr Martin például egy stábtag jellemzése szerint „egyszerre vágó, operatőr, riporter és szerkesztő unikornis”. Új műsorterveket belső pályázás útján emellett bárki beadhat, és ha valakit motivál másféle munka is, megpróbálhatja – Tóth Jakab például bejátszószerkesztőből lett műsorvezető 2021 tavaszán.

Azt, hogy a stáb tagjaként nagy a darálás, iparági körökben visszahallani a Partizánról, de nem nehéz kikövetkeztetni a publikált anyagok mennyiségéből és színvonalából. Csak az elmúlt évben összesen 450 videó került ki. A munkavégzéssel kapcsolatban alanyainktól változó válaszokat kaptunk. „Ez összetett kérdés, csak a magam nevében tudok nyilatkozni. Itt azt csinálhatom, amit szeretek, ezért minden adásba megpróbálom a lehető legtöbbet beletenni” – mondja például Laki Gergely. Szerinte a pörgés mindig is jellemző volt a csatornára, nem a növekedéssel kellett hirtelen sokkal többet dolgozni. Másoktól azt hallottuk, hogy jobban szeretnének ritkábban megjelenő, minőségi anyagokkal foglalkozni, mint a napi adásmenettel. Volt, aki szerint jellemző a mély víz, és hogy gyorsan kell magas színvonalon teljesíteni, mások megjegyezték, hogy aki mostanában érkezik, nagyjából tisztában van azzal, mit vállal. 

„Olyanokat láttam elmenni, akik már régóta benne voltak. Egy darabig fless a növekedés, egy ponton viszont be lehet sokallni, ez érthető” – mondja a feszített munkamenettel kapcsolatban Kocsis. „Én a kollégáimmal bármikor bármeddig elmennék sörözni” – teszi hozzá. „Bennem volt olyan vibe, hogy addig csinálom, amíg el nem költözöm a francba, de nagyon jó a csapat. A Partizánon kívül is elismert, hasonlóan gondolkodó fiatalokkal dolgozunk együtt. Kifejezetten inspiráló közeg.”

Percenként változik

Laki Gergely szerint épp most zajlik az a belső folyamat, ami reflektál a leterheltségre és a tempóra, és keresi az optimális működési kereteket. „Ez is tanulási folyamat, és már sokat fejlődtünk. Mostanra az a kérdés, hogy hogyan tudunk fenntarthatóan működni, miközben tovább próbáljuk növelni a nézettséget és a színvonalat.” „Az ugrást nehéz volt megélni” – mondja Schőn is. „Többféle terület vezetőjeként nagy kihívás, nem is mondom, hogy maradéktalanul ügyes voltam benne. Már 2020 nyarán leültünk beszélgetni szervezetfejlesztőkkel, miközben a választások felé haladtunk, pályázni kellett. Azóta is minden percenként változik körülöttünk, és máig próbáljuk megérteni, hogy milyen piaci környezetben dolgozunk.”

Az operatív vezető azt mondja, nem eldöntött, mennyiben szeretnének vállalati logika mentén működni. „Félreértés ne essék, szekciókra például szükség van, muszáj megszerveznünk magunkat. De fontos, hogy ne uraljon le minket a táblázatkitöltögetés vagy egy merev protokoll. Szerintem például erősségünk, hogy egy szerkesztő bejöhet hozzám, és azt mondhatja, szerinte az ő anyagának délelőtt kell kimennie Youtube-on a szokásos esti sáv helyett – és akkor az az anyag délelőtt fog kimenni. Bízom benne, hogy tudja, miért kéri ezt.”

A Partizán az új évadnak megújult külsővel vág neki. Folytatja a napi adásmenetet, az ismert Pop- és Pol-mélyinterjúkat, a Péntek Esti Partizánt, a politikai összefoglalókat és a vidéki témákat. Továbbra is keresi a Gulyástól független anyagok helyét és a képernyőn is megjelenő új arcokat. Folytatódik a kísérletezés a televíziós formátumokkal, lesz például szocio-főzőműsor. Szeretnék növelni a márka ismertségét Budapesten kívül, és ambiciózus terv a regionális, határokon átívelő, többnyelvű működés. „Meglátjuk” – mondja fáradt mosollyal Schőn.