A Magyar Lapkiadók Egyesületének közleménye a sajtószabadság világnapján:
Az internet észrevétlenül alakította át az utóbbi két évtizedben a médiafogyasztást és a reklámköltéseket, úgy, hogy a Google keresőmotorja és a Facebook közösségi platformja nem fizet a kiadói tartalmak használatáért, miközben ezekre a tartalmakra és adatokra ráépítették saját reklámértékesítési üzletágukat is.
Az írott sajtóra egyre nagyobb nyomás nehezedik, mind gazdasági, mind egyéb területeken, amely veszélyezteti a jövőjét. Mindezek ellenére, kulcsszerepet játszik a polgárok hiteles tájékoztatásában és a félretájékoztatás (fake news) elleni küzdelemben.
Az írott sajtó már a járvány előtt is sérülékeny volt, a járvány viszont fokozta az előtte álló kihívásokat és újabb nehézségeket teremtett. A közönség egyre gyakrabban a digitális szolgáltatókat választja, ezek bevétele pedig nagyrészt globális cégekhez áramlik.
Nem véletlenül mondta egy amerikai szenátor hogy „Három vállalatnak óriási hatalma van a gazdaságunk felett... Ezek a Facebook, az Amazon és a Google. Mindannyian használjuk őket. De a felemelkedésük közben eltakarították az útból a versenytársakat, felhasználták a személyes adatainkat nyereségért, és maguk felé döntötték a pályát”.
A globális reklámbevétel több mint harmada a két legnagyobb globális platformhoz, a Google-t üzemeltető Alphabethez és a Facebookot üzemeltető Metához áramlik.
Magyarországon az arány egyelőre kisebb, de gyorsan emelkedik. Az online hirdetések piacán a két nagy szereplő piaci részesedése idehaza több mint 60 százalék, és ezzel lassan, de biztosan kiszívják a bevételt a magyar tartalomiparból.
A platformok térnyerése nemcsak azért veszedelmes, mert elszívják a bevételt az igazi tartalom előállítók elől, hanem azért is, mert részben olyan helyzeti előnyökre épül, amik megléte nehezen indokolható: nem vonatkoznak rájuk ugyanolyan kötöttségek, mint a lokális piaci szereplőkre és a tartalom előállítókra, és könnyen kibújnak az adók alól is.
A magyar online hirdetéseket megjelenítő cégek nem csak azért vannak jelentős versenyhátrányban a Google-lal és Facebookkal szemben, mert technológia szempontból nem tudják tartani a lépést a Szilícium-völgyi innovációkkal. A két cég azért is dolgozik alacsonyabb költségszinttel, mert számos adót nem fizetnek meg, amit a magyaroknak meg kell.
Mit jelent mindez az újságírásra nézve?
A kiadók értékesítendő hirdetési felületüket már egyre kevésbé adhatják el közvetlenül azoknak, akik hirdetést szeretnének venni. Ehelyett praktikus okokból, fel kell használniuk a Google vagy a Meta eszközeit, működniük kell a hirdetési tőzsdéiken, adatokat kell közölniük velük, és díjat kell fizetniük a Google-nak és a Meta-nak.
Mindez negatív irányba hat és gátolja a tartalomszolgáltatók azon képességét, hogy akár a saját oldalaikon megjelenő hirdetésekből is anyagilag hasznot húzzanak.
De a problémának más dimenziói is vannak. Ironikus módon a Google és a Meta üzleti modelljét éppen az a tartalom táplálja, amelyet ezek, a hirdetési bevételük nagy részét elvesztő médiavállalkozások, kiadók hoznak létre. Az átfogó és naprakész információkat feldolgozó szerkesztőségi tartalmaknak vitathatatlan jelentősége van a látogatók vonzásában és az erős elkötelezettség kialakításában. Valódi gazdasági értéke van, és kétségen kívüli, hogy ezek a hiteles hírek és cikkek táplálják a keresési és szociális platform hálózatot.
Ironikus, hogy a hírek és cikkek segítenek ellátni a keresőket és a platformokat tartalommal, de a tartalomszolgáltatók gyakran egyáltalán nem, vagy legjobb esetben sem kapnak elegendő kompenzációt ezért.
A Google és társai legtöbbször sietnek rámutatni arra, hogy a hírmédia a keresőkből forgalmat kap, és azt sugallják, hogy mivel az internet végtelen, így a híroldalaknak igazából hálásnak kellene lenniük, hogy az olvasók egyáltalán rájuk találnak.
Fontos felismerni azonban, hogy a híroldalakra vitt forgalomnak van ugyan értéke, ám a hírmédia számára egyre nehezebb lett a forgalom monetizálása, mert a nyereség legnagyobb részét a Google és a Meta viszi el. A Google elérte, hogy ő maga legyen a hírekre vágyók kezdőoldala, magához láncolva az olvasókat és az eddig a kiadók tulajdonában álló híreket saját árukínálatának részévé degradálta.
A Pew Research amerikai kutatóintézet adatai szerint az amerikai napilapok hirdetési bevételei a 2005-ös 49,4 milliárd dollárról 2018-ra 14,3 milliárdra zuhantak, míg a Google ugyanezen időszak alatt hirdetésekből 6,1 milliárdról egészen elképesztő 116 milliárd dollárra növelte bevételeit. És ez nem véletlen.
A mai híripar kétség kívül a tech ökoszisztéma része lett, és mindenkinek, aki részt vesz ebben az ökoszisztémában, lehetősége és felelőssége is van az újságírás jövőjének alakításában. Röviden: a tech-cégeknek többet kell tenniük: a kiadókat kompenzálniuk kell a felhasznált tartalmaikért és hirdetési bevételeiket egészséges arányban kell megosztaniuk a kiadókkal.
Nem utolsó sorban, a kormányzatoknak is fontos szerepe van a probléma megoldásában, hiszen az újságírást érintő problémákat részben a verseny hiánya okozza a Google által ellenőrzött keresési és hirdetési piacokon. Ennek eredményeként tartós és strukturális egyensúlyhiány van a technológiai kapuőr és a szabad sajtó között, különösen a kicsi és független hírszervezetek és kiadók között. Emiatt a kiegyensúlyozott helyzet kialakulásához az új jogszabályok és a kormányzati támogatás is elengedhetetlen.
