Új szerzői jogi kategóriát, úgynevezett sajtókiadói szomszédos jogot iktatott jogszabályba az Európai Unió irányelve nyomán 2021-ben a magyar országgyűlés. Ez lehetővé teszi, hogy a nyomtatott és internetes sajtótermékek kiadói az általuk készített tartalmakat sokféleképpen használó, és ebből jelentős bevételekhez jutó platformoktól - amilyen a Facebook és a Google - méltányos ellenértéket kapjanak.
A Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai és Szomszédos Jogi Egyesülete közös jogkezelőként, a csatlakozó kiadók érdekeit egységesen és hatékonyan érvényesítve vesz részt a szükséges díjazási megállapodások megalkotásában, majd a jogdíjak beszedésében.
Az Európai Unió digitális szellemi jogokat védő irányelve (DSM irányelv) és a magyar szerzői jogi törvény ahhoz illeszkedő módosításának köszönhetően a kiadók kizárólagos jogokat kapnak kiadványaik bizonyos online felhasználásánál. A platformok pedig csak akkor jeleníthetik meg ezeket a tartalmakat, ha ennek feltételeiről megállapodnak a kiadókkal.
„Megteremtődött a lehetőség, hogy a kiadók megfelelően védhessék és monetizálhassák tartalmaikat, így az innovatív, sokszínű és professzionális újságírásra fordított anyagi és szakmai erőfeszítéseik haszna ne csak külső szereplőknél jelenjen meg. A csatlakozó kiadói társadalom célja, hogy érvényesítsék jogaikat, méltányos díjazásban részesüljenek befektetéseikért, és a sajtó visszakapja a tartalmaiból származó bevételek feletti ellenőrzést. Piaci súlyát tekintve, a hazai kiadói társadalomnak már több mint 70 százaléka csatlakozott a rendszerhez” - jelentette be Hivatal Péter, a Repropress elnöke.
A Repropress partnere a közös jogkezelés előkészítésében, a sajtókiadók szakmai szervezete, a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE).
„A jogszabályi változás kiemelkedő jelentőségű és immáron megteremheti a lehetőséget arra, hogy a kiadók több bevételhez jussanak az általuk előállított tartalmak után. Európai szinten is komoly munka zajlik ezen a területen, és a hazai kiadóknak is eltökélt szándéka, hogy önkéntes közös jogkezelés formájában működjenek együtt, így juttatva érvényre a törvény által megalkotott keretrendszerben az érdekeiket. Az olvasók internetre vándorlásával párhuzamosan az online térben nem jön létre számottevő bevétel, miközben a tartalomelőállítás egyre drágul. Az online tartalmak olyan haszonélvezői, mint a Google kereső és a Facebook közösségi platform, eddig nem fizettek a kiadói tartalmak használatáért, miközben a kiadói tartalmakra és adatokra építették rá saját hirdetési üzletágukat. Az új sajtókiadói jog utat nyitott egy igazságosabb, versenyképesebb és innovatívabb online ökoszisztéma felé, ahol nem pár domináns szereplő diktál” - mondta Kovács Tibor, az MLE elnöke.
A kiadói szomszédos jog intézménye és annak közös jogkezelésben való hatékony érvényesítése lehetővé teszi, hogy a médiatartalmak előállítói és a globális technológiai platformok új, minden fél számára előnyös, partneri viszonyban működjenek együtt a médiafogyasztók, a felhasználók érdekében.
A sajtókiadók hazai közös jogkezeléshez csatlakozni kívánó kiadók a fotitkar(@)pressjus.hu címen jelezhetik belépési szándékukat.
A jogkezeléshez csatlakozó egyesületi tagok aktívan részt tudnak venni a keretek kialakításában, a tagsági jogviszony azonban nem feltétele a jogdíjak igénylésének. A szervezet kiterjesztett hatályú közös jogkezelő tevékenysége jelenleg bejegyzés alatt áll. A bejegyzést követően kezdődhetnek meg a díjszabással kapcsolatos tárgyalások, amelyet az eljárást követően az igazságügyért felelős miniszter hagy majd jóvá. Várhatóan, idén ősszel már megkezdődhetnek a tárgyalások a jogdíjak beszedéséről is.
Német és francia piacon is születtek már tervek a kiadók kompenzálására
Az új európai szerzői jogi irányelvhez illeszkedő helyi jogszabályok keretei között számos országban meghatározó a kiadók és platformok kapcsolatában a közös jogkezelés. Németországban egy független közös jogkezelő szervezetben (Corint Media) tömörül már a számottevő kiadók fele. A Corint szerint a németországi keresőmarketing-költések 11 százaléka lenne a megfelelő jogdíj a kiadók felé (az általuk képviselt kb. 200 kiadóra arányosítva). A nagyságrendet a német Szerzői Jogvédő Hivatal (Bundes Patentamt) is indokoltnak tartja.
Franciaországban 2021. december 15-én konzultációt hirdetett a versenyhivatal, a Google-nek pedig ajánlatot kell tennie a kiadóknak a kompenzáció feltételeire. A francia kiadók tavaly októberben alapították meg a Société des Droits Voisins de la Presse (DVP) nevű szervezetet, amely az első közös jogkezelő szervezet Franciaországban, amely a kiadók és hírügynökségek szomszédos jogainak kezelésével foglalkozik. A SEPM nevű francia szakmai szövetség pedig 20 millió euró/év értékű keretmegállapodást írt alá a Google-lel.
