A Repropress március 8-i közleménye szerint az EU szerzői jogi direktívája nyomán 2021 júniusában átültetett jogszabályi változás kiemelkedő jelentőségű volt és megteremtette a lehetőséget arra, hogy a sajtókiadók az eddig ingyenes felhasználás helyett bevételhez jussanak az általuk előállított tartalmak után. A Repropress célja az volt, hogy a kiadói szerzői jogdíjak transzparens módon, mielőbb bevezetésre kerüljenek és a gazdasági erőviszonyokat valamelyest egyensúlyba hozzák, valamint olyan új jogdíjgyakorlatot és díjszabást alakítson ki a hazai hatóságok együttműködésével, amely jövőálló kompenzációs rendszert indítana el a digitális környezetben.

A Repropress a díjszabását szabályszerűen állította össze, ahhoz minden olyan iratot, indokolást benyújtott, amelyet a jogszabályok megkövetelnek, a megalapozó hatásvizsgálatban felhasznált információk pedig iparági sztenderd mérésekből, hazai és nemzetközi szakmai szervezetek publikációiból, szakmai adatbázisokból, publikus tanulmányokból, elemzésekből származnak. Véleményünk szerint fontos megjegyezni, hogy a hatásvizsgálat eredményeként megállapított hazai díjmértékhez hasonló díjak megállapításához jutott el a kanadai jogalkotó is (4%-os díjaránnyal), ahol a Google, a kormánnyal történt megállapodás értelmében idén már 100 millió CAD értékű összeget fizet a hírszolgáltatóknak.  

Uniós megoldás kellene

Az elutasítás egyik következménye, hogy hosszú idő telhet el anélkül, hogy a kiadók jogos igényüket méltányos mértékben tudják érvényesíteni, melynek köszönhetően a piac még rosszabb állapotba kerülhet. A folyamat nem egyedülálló az EU-ban, ezért uniós szintű változásra van szükség, de ez a hazai kiadóknak, kultúrának és gazdaságnak rövidtávon nem jelent segítséget – mutat rá a szervezet. 

Az EU szerzői jogi irányelvének felülvizsgálata idén megkezdődik, az eddigi tapasztalatok alapján az olyan tagállamokban, ahol a kormányzatok is kiemelt nemzeti prioritásként kezelték a kiadói jogdíjak érvényesítésének ügyét, születtek érdemi megállapodások (pl. Franciaországban). Sok más tagállamban azonban nehézségekbe ütközik a jogérvényesítés és az irányelv ilyen módon nem tudja elérni kívánt célját. A szellemi tulajdonjogok érvényesítése továbbra is kihívást jelent, így a sajtókiadói jogok megerősítése kulcsfontosságú. Meg kell vizsgálni, azt is, hogy a technológiai óriások visszaélnek-e domináns pozíciójukkal, annak érdekében, hogy megkerüljék a jog alkalmazását, ami a versenyhatóságok közbelépését teheti szükségessé, Franciaországhoz hasonlóan.

Mivel a Google az úgynevezett ENP “Extended News Previews” szerződések kapcsán nem transzparens módon jár el, és az irányelv hazai átültetése óta számos esetben jogsértő módon használja fel a kiadói tartalmakat, a közös kiadói összefogásnak továbbra is van létjogosultsága. A Repropress álláspontja szerint a hazai sajtókiadóknak össziparági szinten több milliárd forintos bevételekhez kellene jutnia, melynek egyik lehetséges és transzparens beszedési módja most lehetetlenné vált, kedvezve a globális platformok számára. 

A 2021 óta tartó csatározás fontos mérföldköve az Igazságügy Minisztérium mostani határozata.  A Google magyarországi képviselete és a Reproress majdnem három éve próbál megegyezni ezen összegeknek a mértékében. 

A techóriás korábban szankciókkal fenyegette azokat a magyar médiatulajdonosokat, akik a Repropress ernyője alatt, közösen állnak ki a méltánytalan jogdíjak ellen. Habár a monopóliummal való visszaélés ellen ez hosszútávon hatásos lehet, rövidtávon mégis vannak, akik a Google mellett döntöttek. 

Ezen idő alatt pedig azok a médiumok, amelyek nem állapodtak meg a techóriással, a tárgyalások elhúzódása miatt egy forintot sem láttak még a tartalmaik felhasználásáért. Lássuk, hogy hogyan értük el a jelenlegi állapotot, milyen fordulópontok voltak a történetben.

A transzparencia volt a cél

Az egész azzal indult, hogy az Európai Unió 2021-ben bekeményített a területen monopóliummal rendelkező (Facebook, Google) cégekkel szemben annak érdekében, hogy azok fair módon fizessenek a tartalmakért, amiket ilyen-olyan módon felhasználnak a saját felületeiken. Az EU célja az volt, hogy megágyazzon a fair bánásmódnak egy, a transzparenciát előíró törvénycsomag segítségével. Ennek megfelelően a 2021-es jogszabály egy új jogi kategóriát hozott létre: ezeket hívjuk szomszédos jogoknak. 

Ezek a jogok azoknak a média-és sajtótulajdonosoknak nyújtanak biztonságot, akiknek a tartalmai megjelennek a Google által működtetett hírszolgáltatásokban (például a Google News Showcase), vagy más keresési találatokban. Az előírás életbelépésének következtében a Google az Unió egész területén elkezdett egyéni megállapodásokat kötni a médiumokkal arról, hogy milyen összegekkel fogják illetni őket a tartalmak felhasználásáért. Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy az EU-s törvény habár előírja a fizetési kötelezettséget, nem állapít meg pontos arányt, összeget, mivel az országonként nagyon eltérő lehet. 

Átláthatatlan árazás 

Azért, hogy a Google ne élhessen vissza ezzel a helyzettel, az uniós országok médiumai előtt két út állt: közös érdekképviseletbe szerveződni, vagy külön ENP megállapodást (Extended News Program) kötni a Google-lel. Aki az utóbbi mellett döntött, az a szerződés keretében hozzá jut valamennyi jogdíjhoz, de annak kiszámítási módjáról semmit nem oszt meg se az adott médiummal, se a Repropress-szel. Az érdekképviselet február 26-ai közleményében így fogalmazott a Google díjszabásáról: „Azt, hogy mit vettek alapul az ENP megállapodások díjainak megállapításakor senki sem tudja, a kiadók képviselőinek nem válaszoltak még soha érdemben az ezzel kapcsolatban feltett kérdéseire, ahogyan a Repropress számára sem adtak választ, holott 2023. februárjában hivatalos levélben kérdeztük meg, milyen módszertan alapján történik az egyoldalú díjkalkuláció."

A magyar médiatulajok döntő többsége ezért úgy döntött, hogy nem elégszik meg a Google egyéni szerződéseivel (nem példa nélküli módon, lásd: Németország), hanem a közösségbe szerveződést választják. Ekkor jött létre a Repropress, a Magyar Lapkiadók Reprográfiai és Szomszédos Jogi Egyesülete. Társpartnerként szállt be az alapításba a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE), így ebben a kvázi „szakszervezeti" koncepcióban indulhattak neki a jogdíjról szóló tárgyalásoknak.

Ahogy a HVG is írta tavaly januárban, ezek a tárgyalások azután kezdődhettek meg, hogy a Repropress egyrészt egyeztetett a hazai médiumokkal, másrészt megkapta a szükséges engedélyeket (mint közös jogkezelő szervezet) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (SZTNH) arra, hogy immáron hivatalos úton is képviselje a magyar médiumokat a piaci szereplőkkel történő egyezkedések során. 

Ezek az egyezkedések az elmúlt egy évben semerre sem haladtak. Ezért ezzel egy időben a Repropress elkezdte kidolgozni saját díjszabási javaslatát, amellyel tavaly októberre végeztek. Erről a díjszabásról így nyilatkozott a szervezet: „A Repropress a Google-lel szemben egy mindenki számára megismerhető, transzparens, a kiadók számára egységes feltételeket biztosító díjazást terjesztett be a jogszabályi feltételeknek megfelelően, melyet kiadói szakemberekkel egyeztetve alakított ki. A díjszabás jóváhagyási folyamat során a Repropress az összes hazai kiadó érdekét képviseli, és célja, hogy minél magasabb bevételhez juthassanak a kiadók a direktíva alapján".

Az SZTNH február 2-án terjesztette fel a javaslatot az Igazságügyi Miniszter felé, akinek harminc napja volt dönteni a kérdésről. A március 8-án megjelent határozat azonban nem hagyta jóvá a Repropess javaslatát. 

Mivel a piacnak szüksége van megállapodásra, a Repropress az általa képviselt kiadók érdekeit szem előtt tartva, a miniszteri döntéstől függetlenül továbbra is minden erőfeszítést megtesz és tárgyalásokat kíván folytatni a felhasználókkal annak érdekében, hogy a felek kölcsönösen előnyös megegyezésre jussanak.

Borítókép: Unsplash.com/Obi