„A Repropress a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától kapott közigazgatási határozat alapján mint reprezentatív közös jogkezelő szervezet, kiterjesztett hatállyal végezheti immáron tevékenységét – írják sajtóközleményükben. –, annak érdekében, hogy végre méltányos díjazásban részesüljenek a sajtókiadók az általuk előállított médiatartalom digitális platformokon történő terjesztéséért.”
A Repropress tagjainak médiatartalmát eddig díjazás nélkül hasznosították az online platformok.
A sajtókiadványok kiadóinak dedikált új szomszédos jogintézmény (sajtókiadói jog) célja az egyensúly megteremtése a felhasználásban érintett felek között, vagyis a kiadók méltányos díjazásban kell, hogy részesüljenek a tartalmaikért cserébe. Az egész magyar sajtót képviseli a Repropress, amennyiben valaki nem szeretné, az a szerzői jogi törvényben foglalt tiltakozással élhet.
A felhasználók a közös jogkezelés keretében egyetlen jogosítással minden online sajtókiadó kiadványának felhasználására jogot szerezhetnek.
A Repropress tagjainak álláspontja szerint „a közös jogkezelés az egyetlen hatékony eszköz annak érdekében, hogy érvényesíteni tudják jogaikat: együtt kell tárgyalni és így kell tisztességes, méltányos díjazást várnunk a médiatartalmakért, amelyek hozzájárulnak a platformok üzleti modelljének sikeréhez.”
Hivatal Péter, a Repropress elnöke kiemelte, hogy „a sajtókiadványok szerzőit képviselő közös jogkezelőként könnyebb megállapodni a méltányos díjazásról, mindez nagyobb jogdíjbevételt jelenthet. A közös jogkezelés képes a jogosultak egységét képviselni az olyan nagy szolgáltatók kapcsán is, mint a Google vagy a Facebook. A jogosultaknak nem egyedül kell végigjárniuk a felhasználás engedélyezésének folyamatát, és nem kell idegen nyelven szerződéseket kötniük az érintett cégekkel.”
A közlemény szerint az újonnan létrehozott egyablakos rendszer nem csak az online platformok számára lesz előnyös, de az egyéb, kisebb keresőmotorok, híraggregátorok és médiafigyelő cégek számára is.
Az engedély birtokában megkezdődhetnek a tárgyalások a jogdíjak beszedéséről is. A Repropress következő feladata, hogy jogosítványa birtokában felvegye a kapcsolatot a sajtókiadói szomszédos jogok felhasználásáért felelős valamennyi piaci szereplővel és megállapodjon a kiadók számára járó méltányos díjazásban.
Hivatal Péter szerint „a közös jogkezelő szervezet engedélye döntő lépés a kiadók és a felhasználók közötti méltányos díjazás megteremtése felé, hiszen eddig ezek a cégek jogosulatlanul és díjazás nélkül használták fel a sajtó által előállított tartalmakat.”
Fordítsuk át mindezt a konkrétumokra, azaz: hogy képzeljük el a jogi háttér működését a gyakorlatban? Megkerestük Havas Katalint, a Magyar Lapkiadók Egyesületének főtitkárát, aki többek között a Google – ami ez esetben felhasználóként értelmezendő – működéséről beszélt, amely remek példa arra, miért lenne indokolt, ha fizetne a tartalmakért.
„A világhálóról alkotott képben a Google úgy pozícionálja magát, mint egy tisztességes információbróker, aki látszólag minden önös érdek nélkül kapcsolja össze egymással az embereket és az információkat.
A keresőmotor megfizethetetlen értéke nem a kódja, nem az algoritmusa, hanem az a bizalom, amit a felhasználók a keresési eredmények listája iránt mutatnak. Azok, akik nem bíznak a keresés eredményében, csatornát váltanak. A Google stratégiája csak az lehet, hogy csupán minimálisan manipulálják a felhasználókat. A keresési eredményeket csak annyira szabják személyre a felhasználói profil alapján, hogy az illető ne is sejtse, hogy befolyásolják. A Google által felkínált ezen megbízható kínálatnak egy jelentős részét képezik a sajtótartalmak. Azzal, hogy a sajtókiadók részt vesznek a keresőmotorokban, a beléjük vetett bizalmat is átadják a keresőmotornak. A keresőmotor számára pedig ez megfizethetetlenné teszi őket. És pont ebből az okból kifolyólag kellene őket tisztességes módon meg is fizetni.”
Érdekes adalék-információ, hogy Philipp Justus, a Google Közép-Európai vezetője 2021-ben megállapodott néhány német kiadóval a szomszédos jogok licenszbe adásáról.
Kiemelte, mennyire fontos a Google a kiadók számára. Azt írta, hogy csak Európában a Google havonta 8 milliárd kattintást továbbít a kiadóknak.
„Ennek a kijelentésnek az alapja Richard Gingras (Vice President News, Google) közleménye, aki egy 2020-as blogbejegyzésben azt írta, hogy a Google havi 24 milliárd kattintást továbbít a kiadóknak szerte a világon. Ez megmutatja, hogy a sajtó jelentősége NEM marginális a Google számára. A Google havi kereséseinek becsült száma kb. 180 milliárd volt 2020-ban.” Azaz ilyen sokszor írnak be valamit az emberek a keresőbe, és keresnek rá ugyanerre a robotok. „Ha ezt a 180 milliárdot vetjük össze a Google által megnevezett 24 milliárddal, amit a sajtónak ad, akkor azt láthatjuk, hogy hétből egy Google keresés egy sajtótermékre való kattintással végződik.” Az inputot Havas Katalin szerint épp a kiadók adják, ezért is jellemző, hogy például egy Google-keresésnél a felhasználó nagyobb bizalommal kattint és információban megbízhatóbb tartalmat kap egy sajtókiadvány oldalától, mint egy random találaton keresztül.
Fotó: Pexels
