A cikk eredetileg a Kreatív legutóbbi számában jelent meg.
Bár a fenntarthatósági és környezetvédelmi kérdések egyre komolyabb szerepet kapnak a mindennapokban, néha nem árt némi szemléletformálás vagy tudományos alapokra helyezett innovatív ötlet. A közelmúlt tanulságos kampányait Csirke Dániellel, a Mediator kreatívigazgatójával jártuk körbe.
Óriás pad, hatalmas PR-értékkel
Ha nem látjuk az átalakulást mindennapi életünkben, kevésbé érezzük a klímaváltozás veszélyét. A dán TV2 Creative „Mi földünk, mi felelősségünk” című kampánya testközelbe hozza a környezeti kihívásokat, egy ikonikus dán utcai bútordarab, az 1888 óta forgalomban lévő koppenhágai pad főszereplésével.
A pad ülőrészét épp annyival emelték meg, amennyivel az előrejelzések szerint a tenger 2100-ra emelkedni fog – vagyis 85 centiméterrel – és erre használói figyelmét egy réztábla hívja fel. Az eredeti gyártó segítségével 15 átalakított padot készítettek, újrahasznosított fából és fémből, majd Dánia legnagyobb városainak forgalmas helyszíneire helyezték ki őket. A járókelők nemcsak észrevették, de ki is próbálták az emelkedett padokat, és erről persze be is számoltak a közösségi médiában.
A kezdeményezés hatalmas médiavisszhangot kapott, és 369 millió emberhez jutott el világszerte. A pop-up installációnak szánt padok pedig annyira népszerűek lettek, hogy végül maradtak Aarhus, Odense és Koppenhága közterein.
Karbongyilkos ruhadarab
„Elegünk volt abból, hogy csak agyaljunk a jövő divatának megváltoztatásán, ezért inkább cselekedtünk ennek érdekében” – mondták a pakisztáni Azgard9 farmercég vezetői.
Egyes számítások szerint a divatvilág nagyjából a globális szén-dioxid-kibocsátás egytizedéért felel, és bár az iparágban már számos példát láttunk fenntarthatóságra az újrahasznosítás vagy éppen a kidobásra ítélt ruhák reciklálása segítségével, a CO2AT kabát azonban új szintet jelent.
Az Azgard9 a londoni Post Carbon Lab segítségével fejlesztett ki olyan lélegző szövetet, amely képes megkötni a levegő szén-dioxid-tartalmát (és ezt glükózzá és oxigénné alakítja), vagyis épp úgy viselkedik, mint egy valódi növény. Életciklusa alatt semlegesíti készítésének karbonlábnyomát, módosítja viselője környezetét, és nagyjából egy tölgyfának megfelelő mennyiségű oxigént állít elő, ugyanis gyártása során fotoszintetizáló mikroorganizmusokkal vegyítették a textilt. És ez a ruhadarab nemcsak klímapozitív, hanem még jól is néz ki.
A kampányt a portugál This is Pacifica, valamint a Stream and Tough Guy kreatívügynökségek dolgozták ki. És ugyan a kabát a 2043-as őszi/téli kollekció előrevetítéseként készült, az Azgard9 a CO2AT koncepcióját számos partnerével megosztotta, így nem kizárt, hogy „hivatalos” debütálása előtt is elérhetővé váljon.
Legyenek a fák is nőneműek!
Az USA-ban egy 1949-es ajánlás hatására a közterületi fák telepítésénél sokszor előnyben részesítik a hímivarú fajtákat, mivel ezek nem adnak termést és magvakat, amelyeket aztán takarítani kellene. Cserébe viszont több pollent termelnek, miközben nőnemű társaik a megtermékenyülés érdekében éppen ezeket semlegesítik. A pollen világszerte gondot okoz az allergiások számára, az USA-ban a felnőtt lakosok 30, a gyerekek 40 százaléka szenved tőle, de épp a nekik szóló gyógyszermárka, a Claritine állt elő a probléma egyik lehetséges megoldásával. A pollenkoncentráció csökkentése érdekében a pharmabrand a The Diversetree Project keretében a nőivarú fák telepítésére bíztat mindenkit.
Ennek első, vagy inkább kísérleti lépéseként a virginiai Richmondban, New Orleansban és Los Angelesben, vagyis a pollenek szempontjából leginkább érintett városokban telepítettek nőivarú fákat a parkokba és utcákra, hogy valamennyit igazítsanak a botanikai egyensúlyon. Ennek eredménye még nem ismert, de a kampány mindenesetre komoly elismeréseket kapott, például egy Gold Liont Cannes-ban.
Ne az én udvaromban! – vagy mégis?
A dánok 2050-re klímasemlegessé kívánnak válni, ám hiába a jó szándék és az erőfeszítések, a szélerőművek telepítését sokszor – egészen pontosan az esetek 82 százalékában – az érintett települések lakosai vétózzák meg.
A tiltakozóknak nem a megújuló energiaforrások ellen van kifogásuk, inkább azt szeretnék, hogy ne az ő településüket, tengerpartjukat csúfítsa el, mert továbbra is háborítatlanul néznék a naplementét.
Az Andel, az ország legnagyobb energiaszolgáltatója ezen a szemléleten kívánt változtatni, ezért országszerte közterületi plakátokon kezdett el helyet keresni az erőműveknek, egy AR alkalmazás segítségével pedig bárki megnézhette, saját környezetében vajon hogy mutatna a gigantikus építmény? Ennek hatására több mint 12 ezer helyszínjavaslat érkezett, a szélerőművek (látványának) elfogadottsága 25 százalékkal nőtt, közel félmillióan fejezték ki támogatásukat és 67 százalékkal emelkedett a téma elfogadottsága. Lassanként az erőművek is megérkeznek dedikált helyeikre.
