Hétköznapi használati tárgyaink sokszor nem izgalmasak. Jobb esetben gond nélkül betöltik a funkciójukat, ha pedig nem, akkor lecseréljük, eladjuk vagy kidobjuk őket. De mivel lehet egy hasznos tárgyat mégis különlegessé tenni? – ezt a kérdést tette fel magának Schütz Gergely kommunikációs szakember, amikor észrevette, hogy a garázsban álló autóinak letakarására szolgáló ponyvák valójában nem, vagy rosszul töltik be a funkciójukat. Ekkor állt elő a Magic Carpit nevű termék ötletével és azzal a céllal, hogy egyszerű, de eközben minőségi autóponyvát hozzon létre. A történet jóval több annál, mint egy ponyvaregény, hiszen mára odáig jutott el a projektje, hogy az amerikai zászló mintáját kizárólagos joggal használhatja az autótakarókon. De ezt nem volt olyan egyszerű elérni.

A kommunikációs szakember a koronavírus-járvány előtt került szakmai válságba, és ez adott neki lendületet ahhoz, hogy megvalósítsa egy régi álmát, egy saját projektet, amelyben ötvöződik két hobbija, az autózás iránti rajongása és Amerika. 

„Az autóponyva-piacon legtöbbször kétes minőségű, rigid, de legfőképp unalmas termékekből tudnak választani a vásárlók, és ezt nem láttam jónak. Ezért a Covid alatt virtuálisan bejártam Kínát, Pakisztánt, Indiát, tehát a nagy textilgyártó államokat, és kerestem a tökéletes anyagot. Ezzel párhuzamosan elkezdtem megtervezni, hogy milyen formát kellene az egésznek öltenie".

Egy álom valóra váltása

A piackutatás után egy olyan török textilgyárat talált, ahol partnerként fogadták az ötletét, és együtt kezdtek el dolgozni a ponyva anyagán. Olyat képzelt el, ami puha, de nagyobb nyúlásra alkalmas, könnyű és egyszerűen mosható. Miután megérkeztek hozzá az első jó minták, tudta, hogy a feladat egyik részét kipipálhatta. Ezek a ponyvák még egyszínűek voltak, ő viszont arra gondolt, hogy lehetne mintás is az anyag. 

 „Mivel soha senki nem mintázott még autótakarót, azon gondolkoztam, hogy hogyan lehetne ezt a ponyvát szexivé tenni? Azt a hasonlatot szoktam mondani, hogy eddig lehetett kapni fekete-piros zoknit, én meg föltaláltam a Burbebby-kockát. Mondjuk az én Burberry-kockám éppenséggel egy hatalmas csillagos, sávos lobogó lett".

A Magic Carpittal ekkor jutott el arra a pontra, amikor a saját szakmai tapasztalatait alkalmazni tudta és a termék brandingjével foglalkozott. „Állati jó érzés volt az, hogy végre nem az ügyfeleimnek csinálom azt, amit tudok. Olyan volt, mint amikor öt-hat vonat párhuzamosan elindul: például a termékfejlesztés, a copywriting, a termékattribútumok meghatározása, maga a dizájn, a mintázás". 
A következő kihívás az volt, hogy az ötletét megvédje, hiszen azt bárki más kitalálhatta volna. Az értékesítés miatt viszont elengedhetetlen volt, hogy megszerezze a szükséges jogokat, tehát a kizárólagosságot a szabadalomra.

„Miután az egyik legnevesebb szabadalmi jogász már az első körben kijelentette, hogy az amerikai zászlós ötlet levédetése lehetetlen, lógó orral jöttem végig az utcán, hogy akkor oda van egy évem és az ötletem is. Ezután találtam meg Krajnyák András ügyvédet, aki azóta a barátom lett. Tőle tanultam meg, hogy mi az a szabadalmi stratégia, és a meglévő feladatok mellett elkezdtem ezzel is foglalkozni." 
Miután kidolgozták a stratégiát, beadták az amerikai zászló mintájának szabadalmi kérvényét az Európai Uniónál – ezt egy hét alatt megszerezték –, illetve az Amerikai Szabadalmi Hivatalnál is. Utóbbinak sikeréről tavaly novemberben kapott hírt:

 „Nekem az egy igazi flashback memory, hiszen mindig emlékezni fogok arra a járdaszigetre, ahol álltam akkor, amikor felhívott András, hogy megvan! Sikeresen levédettem az USA zászlaját Amerikában.

 – mesélte a nagy pillanatról Schütz, aki azt is elmondta, a zászlóminta mellett más verziókat is tervez majd gyártani.

Nem ez az egyetlen dolog, amit levédetett, hiszen egy ponyvát gyakran nehézkes levenni az autóról, mert a gumírozott végeit macerás megtalálni a lökhárítók alatt. A Magic Carpit esetében a takaró elején két kis hurok segít ezen a problémán, és az ügyvéd javaslatára ezt is levédették, mint a termék és a dizájn szerves részét.

Ezek a szabadalmak biztosítják egy termék és szellemi tulajdonosa számára a biztonságot a lemásolás ellen. Az Egyesült Államokban ezt a jogot hagyományosan nagyon komolyan veszik: „Már a szabadalmi kérelem elbírálási időszaka is jelent egyfajta védelmet, hiszen ezalatt sem érdemes lenyúlni az ötletet, mivel a szabadalmi jogok birtokában később perre mehetnék." Persze ez a jogbiztonság fordítva is működik, tehát ha már korábban kitalált valaki hasonlót, amire bejegyzett szabadalma van, akkor a hivatal esélyt sem ad a később érkező kérelemnek, és elutasítja azt. Schütz autótakarója ellen sem az európai, sem pedig az amerikai hivatal nem emelt kifogást. 

A partraszállás

Ez eddig mind szép és jó, viszont az értékesítés rögvalósága arcul csapta Schützöt: hiába jó egy termék, hiába talált piaci résre vele, az amerikai álom mégis akadályokba ütközik. Míg az európai piacon pár helyről be lehet szerezni a Magic Carpitot – van autós online bolt Németországban, Hollandiában és Lengyelországban, itthon pedig egy budapesti üzletben személyesen is meg lehet nézni és vásárolni –, addig az amerikai piacra való betörés várat magára.. 

„Annak ellenére, hogy az internet kitágította a lehetőséget és kommunikációs szempontból összezsugorodott a világ, azt tapasztalatom, hogy a kiberbűnözéstől való félelem miatt bezáródnak az ajtók, elszigetelődnek a kontinensek, és ilyen bizalmatlan környezetben gyakorlatilag lehetetlen Magyarországról online értékesíteni a nemzetközi piacra".

A pr szakember szerint ezért azokhoz a stratégiákhoz érdemes nyúlni, amelyek még az online világ előtt határozták meg a B2B piacot. „Közvetlen kereskedőket kell találnom Amerikában, mert online nincs esélyem. Karácsonyra be akartunk listázni próbaként 20 darabot az Amazonon, de már májusban azt közölték, hogy késő".

Schütz úgy látja, hogy az online élet ellentetjeként fel fognak erősödni azok a szokások és attitűdök, amik az internet előtti nyolcvanas, kilencvenes években voltak általánosak. Vagyis egészen a „küszöbig kell vinni” az érzést és persze magát a terméket is. 

„Régi vágyam volt, hogy valahol Nevada, vagy Arizona nyílegyenes útjain úgy vezethessek, mint a kétezres évek elején, de ezúttal üzleti okom is legyen rá. Úgy néz ki, hogy a Magic Carpittal erre lesz lehetőségem, vinni fogok magammal néhány autóponyvát." 

Ez az „ügynöki" stratégia sikeres lehet, mert azt tapasztalta, hogy ahová eddig személyesen elvitte a ponyvákat, mindig sikerült eladni belőlük. Azon kívül, hogy a termék meggyőző erővel bír, jól jött az értékesítéshez az ötletgazda kommunikációs képessége és lelkesedése, amivel a Magic Carpitot képviselni tudja. Az a terve, hogy nagyobb amerikai online autóalkatrész-kedésekhez és márkák képviseleteikhez is bejusson. Nagy reményeket fűz a brandhez amit épít, és a szabadalmi jogok birtokában már hisz is a termék jövőjében. "Úgy tűnik, hogy a párhuzamosok a végtelenben találkoztak, mert meg tudtam valósítani ezt a projektet, amit már senki sem tud elvenni tőlem. Maximum el tudom adni, vagy meg tudom osztani valakivel, de nekem ez már így az amerikai álom". 

Schütz Gergely PR és kommunikációs szakember 1997-ben szerkesztő-riporterként kezdte a pályafutását, vezette a Magyar Hadsereg filmstúdióját, majd PR-rel kezdett foglalkozni: az MMD account menedzsere, a Synergon vállalati kommunikációs vezetője, a Double Decker PR-tanácsadója is volt. Minisztériumi megbízásai mellett a Nagy & Trócsányi Ügyvédi Iroda PR-eseként tevékenykedett, majd a Mavir Zrt. stratégiai vezetője, később a Pannonia Bio Zrt. kríziskommunikációval foglalkozó szakembere volt. Jelenleg a 4iG nemzetközi pr és kommunikációs vezetője.

Borítókép és illusztrációk: Schütz Gergely/Magic Carpit