Kiadók helyett egy szakértői csapat döntött a 20-as listáról, amelyből majd a győztest is kiválasztják.

Ismét megrendezi irodalmi pályázatát a JCDecaux. A beküldött novellák közül a legkjobbakat megállók plakátfelületeire helyezik majd ki.

Kortárs magyar irodalmat népszerűsítő mobilalkalmazás készült Budapest Főváros Önkormányzata, a BVA Budapesti Városarculati Kft. és a Margó Irodalmi Fesztivál együttműködésében. A Hallgass, olvasó! hangoskönyv-alkalmazással mai írók művei hallhatók ismert színművészek előadásában.

A közösségi média eszközeivel kívánja olvasásra ösztönözni a fiatalokat a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit (a továbbiakban MANK) „Mozi a fejedben” című kampánya, amelyhez forgatókönyvíró pályázat is kapcsolódik.

Érdekelt minket, hogy kik írják azokat a szövegeket, amelyekkel szinte minden nap találkozunk és minden nap olvassuk is, miközben ritkán gondolunk bele, hogy ezek is mind egy-egy másik ember munkájának eredményei. Legyen az egy keresztrejtvény, boroscímke vagy a Tesco akciós újságja. Ezért megkerestük ezeket a szövegírókat és be is mutattuk őket a Kreatív Magazin szöveggel foglalkozó lapszámában. De nem csak őket, hanem az írói legeket is összegyűjtöttük.

Gyorsírói feljegyzések alapján részletes beszámolót közöl a Nyugat 1931-es lapszáma a Nyugat-Barátok Köre januári eseményéről. Az ankétot azt követően hívták össze, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár vezetősége a lap szerkesztőségétől kérte: „mondjon véleményt, elképzelhető-e, hogy az írók olyanformán álljanak a magyar industria mellé, ahogy a képzőművészek már régen teszik.” A 82 évvel ezelőtti hozzászólásokból szemezgettünk, az akkori helyesíráson nem változtattunk.

A nőkről és az irodalomról sokkal szívesebben mesél, mint a reklámról. Alexander Brody több mint 30 évig dolgozott a Young & Rubicamnél, és a vállalat elnökeként bejárta szinte az egész világot. Rengeteg története van, ezeknek töredékére sem volt elég az a két óra, amit kértünk tőle.

Négy év írói és reklámos szabadúszó lét után tért vissza az ügynökségi világba Maros András (41) a Mito kreatívigazgatójaként. Közel húsz éve az „alkalmazott művészet” hívószavakkal csábították a reklámszakmába, ahová egy publikált novellájával váltott belépőt. A műhelymunkát nagyra értékeli, és inkább csinálni szereti a dolgokat, mint beszélni róluk, a díjak pedig nem különösebben motiválják. Idén az ötödik könyve jelenik meg, írt már színdarabot és filmforgatókönyvet is, egy manhattani klubban pedig állva tapsoltak egy felolvasása után.