Világszerte Veszprém

A város igyekezett részletes információt gyűjteni arról, hogyan alakult ismertségük az EKF évében. Az eredményeket bemutató záró értékeléshez többek között turisztikai big data elemzéseken dolgoztak: szövegbányászattal vagy az érzelmeket vizsgáló szentimentelemzéssel is foglalkoztak, elemezték a social felületeken megjelenő felhasználói bejegyzéseket (az eredmények 2024 első negyedévében várhatóak, akkor fog minden adat rendelkezésre állni). 

A szervezők figyelik azt is, hogy a külföldi sajtóban milyen visszhangja van a kulturális évnek. A 27 uniós országon túl, az összes európai országból közel ezer cikket találtak, ezek jelentős része elismerően szólt a veszprémi EKF-ről. Európán kívül a projekt szerepelt brazil és japán sajtóban; a program része volt egy kiállítás New Yorkban a Liszt Intézettel együttműködésben; a veszprémi EKF bemutatkozott Türkmenisztán fővárosában, Asgabatban a türk kulturális fővárosok találkozóján; ott volt a sajtóvisszhangot is kiváltó Dubaji világkiállításon; a régió kultúráját és borkultúráját pedig bemutatták Bakuban (Azerbajdzsán) is.

Zenében megkerülhetetlen

A szervezők válaszukban kiemelték a város korábbról is ismert jó hangulatát, 2019-ben Veszprém például már elnyerte az UNESCO Zene városa címét is. Az elismerést a város a zene oktatásának és a köztudatba egyre jobban beépülő zenei fesztiváljainak köszönheti (VeszprémFest, Utcazene, RozéRizling, stb.). A szervezők elmondása szerint a zene mellett az EKF erősítette az irodalmi és a filmes programokat is (Utószezon irodalmi hétvége, filmes seregszemle). Emellett tavaly májusban nyitották meg a Code Digitális Élményközpontot is. 

 Az EKF tehát nem egyszeri és megismételhetetlen eseménysor volt, hanem az építkezés, márkaépítés fontos lépcsője 

– fogalmaztak a Kreatívnak a szervezők. 

Állatok, királynék, Balcsi, kézi

Sokan, pontosabban az országos minta válaszadóinak hozzávetőleg 41 százaléka a Veszprémi Állatkerthez társítja fejében a várost. Ehhez hasonló eredményt érnek el a város történelmével (királynék városa, történelmi épületek, műemlékek) kapcsolatos asszociációk. A fentiektől lényegesen alacsonyabb említési gyakorisággal, de az asszociációk között helyet kap a Veszprémi Vár, a szép természeti környezetben fekvő, „szép város”, a Balaton közelsége, a kézilabda és fent kiemelt zenei programkínálat (koncertek, fesztiválok, Utcazene). 

A balatoni régióban élők fejében hasonló kép él Veszprémről, mint ami az országos mintában körvonalazódik, azzal a különbséggel, hogy az Állatkert még hangsúlyosabban szerepel a spontán említések között, illetve magasabb Veszprém nevezetességeinek az említési aránya (pl. Viadukt, Gizella kápolna, Gizella és István király szobra). A megyében élők, és a várost többször látogatók körében a vár, a „királynék városa” meghatározás, a zenei programkínálat és a város nevezetességei kerültek többször elő.

Nem akármilyen tér az élménytér

Mivel 2024-ben Európa Kulturális Fővárosa egy másik város, a belső Alpok vidéki térségében fekvő, osztrák Bad Ischl lesz, felmerül a kérdés, hogyan tervezi tovább Veszprém a turisztikai marketinget és mennyiben fognak a jövőben is az EKF-évre építeni.

A munka folyamatban van, azonban új pályázat kiírásáról még nem született döntés. A városvezetés válasza szerint Veszprém az első pillanattól kezdve arra törekedett, hogy olyan létesítményeket, tereket hozzon létre, amiket az ott működő kulturális intézmények, egyesületek belakhatnak, profitálhatnak belőlük, illetve növelik a város vonzóképességét. A városmarketing elmondásuk szerint nem tér vissza az EKF időszak előtti időkhöz, viszont használni fogja mindazt a képességet, amiket a pályázat megírása, a verseny megnyerése és a programsorozat megrendezése óta megszerzett.

A Veszprém-Balaton 2023 (VEB2023) EKF programjainak jelentős része a szezonhosszabbításra is fókuszált, cél volt, hogy a hagyományos turisztikai szezonon kívül is vonzó, 365 napos kulturális térséggé erősödjön az EKF régió – és ezen belül Veszprém. 

Ehhez aktív támogatást ad az EKF utcaképfejlesztési programja, ami mostanra 25 különböző, de mind-mind erős kulturális küldetéssel rendelkező vendéglátóhely, kávézó, éterem, megnyitását és megerősítését segítette. Turiszitkai élménytérben gondolkodtak desztináció helyett, ahol kiemelten fontos a helyiek életminősége és elégedettsége, mert ők határozzák meg a város hangulatát, az ideérkezők általuk élhetik és tapasztalhatják meg a „jó hely” élményét – fogalmaztak.

Az UNESCO Zene városa cím a jövőben is hozzájárul ahhoz, hogy a nemzetközi zenei térképen látható maradjon a város. Az EKF évadhoz kifejlesztett digitális platformjaik átalakítása során is az motiválta a várost, hogy programnaptárukban mindenki akár személyre szabható útitervet állíthasson össze magának.

Üres kórházból mozgásközpont, romból diákszállás, istállóból művészmozi, bútorgyárból bulihelyszín

Az EKF lehetőség elnyerése óta Veszprém olyan kormányzati forrásokhoz is hozzáfért, amikhez különben esélye sem lett volna (ez a korábbi számításokhoz képest értelemszerűen gyorsította a város fejlődését – például a vasútállomás részleges korszerűsítése, a közösségi közlekedés teljes rekonstrukciója, a Vár megújítása).

A fejlesztések intenzitása az EKF év után csökkeni fog. A városvezetés szerint most vizsgáznak majd az új és megújult kulturális létesítmények üzleti konstrukciói. Nemcsak a városházának, de a piaci szereplőknek is érdekük lesz a városmarketing színvonalának a fenntartása és a kommunikációs csatornák kreatív használata.

Tehát a tudatos városmarketing a tervek szerint az EKF lejárta után sem áll meg. Több korábban funkciót vesztett épület kapott (vagy kap még az elkövetkező időszakban) új, hosszú távon fennmaradó kulturális arculatot.

Például az egykori Heim Pál gyermekkórház évtizedeken át üresen álló épülete nyár elején újult meg, azóta ActiCity Tánc és Mozgásművészeti központ néven a város egyik fő rendezvényhelyszíneként is működik.

A Ruttner-ház, ami a város egykori kereskedelmi főutcáján, a Jókai utcán már csak rom volt, most 40 személyes diákszállásként éledt újjá és a hamarosan megnyíló Várbörtön-kiállítás látogatóközpontjaként is működik majd.

A Várban a Simoga ház egykori istállója művészmoziként, a város egyik legszebb kilátásával kávézóként és kulturális központként újulhatott meg. Gyárkert néven pedig a bútorgyár egykori belvárosi területén ismert nyári koncerthelyszín jött létre, ami télen korcsolyapályaként is működik.

Mindemellett sok olyan kulturális program van, amiknek az EKF program segített megszületni, vagy magasabb szintre lépni – a városvezetés szerint ezzel mind a város imázsának hosszú távú erősítését segítik (például Holtszezon irodalmi fesztivál, Gizella napok, GyereKert, programok a Haszkovón).

Linz az EKF-en túl

A jövőbeli fejlődésre és a korábbi jó példák követésére is megvannak a város tervei. Az EKF-évad turisztikai és kulturális eredményeinek megőrzése és továbbfejlesztése terén Linz számít például jó gyakorlatnak, nemzetközi szinten is. A város másfél évtizede ápolja és építi imázsát a 2009-es EKF év óta. A jó tapasztalatok beépítése érdekében a két város közötti kapcsolatfelvétel már 2020 júliusában megtörtént és azóta is zajlik (akkor Navracsics Tibor kormánybiztos és Porga Gyula polgármester vezetésével delegáció érkezett Linzbe). 

(Képek forrása: Vasvári Tamás/MTI, Veszprem Balaton 2023/Facebook, GyarKert/Facebook)