A lapkiadók nemzetközi szervezete, a WAN-IFRA az Open Society Foundations együttműködésében évről-évre elkészít egy, az egész világra kiterjedő kutatást (Soft Censorship Global Review), amely a lágy cenzúra jelenségét járja körül. A felmérés egy közös módszertan alapján azt vizsgálja, milyen hatása van a különböző állami eszközöknek (jogi környezet, tartalomszabályozás, piaci szabályozás, állami hirdetések, állami támogatások stb.) a minőségi tartalom előállítására a világ különböző országaiban, és a szerkesztőségekre milyen nyomás nehezedik ezeken az eszközökön keresztül. A jelentés alapul szolgálhat arra, hogy egy jövendő médiapolitika kialakítása figyelemmel legyen erre a jelenségre, és átláthatóbb szabályozást lehessen kialakítani. Az idei kutatásban az egyik részletesen bemutatott ún. fókusz-ország Magyarország, a nemzetközi projektben a magyar partner pedig a Mérték Médiaelemző Műhely volt.

A Szelíden foglyul ejteni – öncenzúra és az állam szerepe a magyar médiában tanulmánya számos hivatkozással összesen 43 oldalon vizsgálja a kérdést, főbb megállapításaik közül pedig a következőket érdemes kiemelni:

az állam pénzügyi ösztönzőkkel gyakorolja a lágy cenzúrát, amely hatást gyakorol a médiatartalomra és a vállalkozások gazdasági életképességére is.
az állami hirdetések elosztása átláthatatlan és tisztességtelen a Mérték szerint. Alapja a médiavállalkozások politikai hovatartozása, hatása a piaci folyamatok durva torzítása.
Ez közvetetten befolyásolja a médiatartalmakat, hiszen a médiavállalatoknak pénzügyi érdeke, hogy ne legyenek kritikusak a kormánnyal szemben. Ez a szerkesztőket, újságírókat öncenzúrára készteti.
Ez a gyakorlat a médiaügynökségek közötti piaci versenyt is torzítja.

Ezen kívül a Mérték ajánlásokat is tesz, így például ezeket.

Az állami hirdetésekkel kapcsolatos közbeszerzéseket egyszerűsíteni kell, azoknak a nyilvánosság számára is átlátható, a teljesítésre vonatkozó világos elvárásokra kell épülni. Mindezek felügyeletét pedig független szervezetre bíznák. (Ilyen ajánlást mi is tettünk korábban, a folytatódó vitát itt lehet elérni).
Az állami támogatásokat független szervezetnek kellene engedélyeznie és folyósítania.
Az állam tartalomgyártást támogató és hirdetői szerepkörét világosan el kell határolni.

A teljes tanulmány itt érhető el: