Papp Olivér

Rovat:

MédiaÉJÁJ
Becsült olvasási idő: 3 perc
Amerikai szakértők szerint az AI veszélyeztetheti az újságírást, a Kongresszust is figyelmeztették

Médiavezetők és egyetemi kutatók az amerikai szenátus adatvédelmi, technológiai és jogi albizottsága előtt beszéltek arról, hogy a mesterséges intelligencia hogyan járul hozzá az újságírás hanyatlásához.

A január 9-én tartott ülésen még olyan témák is szóba kerültek, mint a szellemi tulajdon kérdése, vagy a mesterséges intelligencia által készített álhírek terjedése. „Először is a Meta, a Google és az OpenAI az újságírók kemény munkájával előállított tartalmakat használják fel a mesterséges intelligencia képzéséhez, ráadásul ezek a szerzők semmilyen kompenzációban nem részesülnek. A helyzetet súlyosbítja, hogy versenyeztetni kezdték ezeket a modelleket az újságokkal, ezzel elvéve az olvasottságot és a bevételt azoktól, akik elsősorban a tartalmat generálják" – mondta Richard Blumenthal szenátor, connecticuti demokrata képviselő és az albizottság elnöke.

Óriás tech cégek vs. újságírók

A technológiai nagyvállalatok és a híripar mindig is konfliktusban álltak egymással, a nagy platformok folyamatosan használják a média által termelt anyagokat, ezekből profitálnak, míg számos hírszervezet tönkrement, mert a profit nem nála realizálódott. A Northwestern Egyetem kutatói megállapították, hogy az Egyesült Államokban 2005 óta az újságok közel egyharmada és az újságírók közel kétharmada tűnt el. 

Szerencsére léteznek olyan kezdeményezések, amik arra kényszerítik a vállalatokat, hogy támogassák a helyi újságírást. 

Például Kanadában tavaly júniusban elfogadtak egy törvényt, ami előírja a technológiai vállalatok számára, hogy fizessenek a hírügynökségeknek a platformjaikon megjelenő tartalmakért. Ausztráliában korábban már elfogadtak egy hasonló jogszabályt. Az Egyesült Államokban Amy Klobuchar minnesotai demokrata szenátor és John Kennedy louisianai republikánus szenátor, akik az adatvédelmi, technológiai és jogi albizottság tagjai, hasonló rendeletet javasoltak.

Fejlesztés lopott tartalommal

A generatív mesterséges intelligencia modellek – ahogy a nevük is mutatja – képesek szöveget, képet vagy bármilyen más médiatartalmat generálni, de ezekhez nagy mennyiségű adatra van szükségük. Ahhoz, hogy ezek az adatok rendelkezésükre álljanak az OpenAi szövetkezett az Associated Press-szel (AP), ami egy amerikai székhelyű nonprofit hírügynökség. A megállapodás lényege, hogy az OpenAI termékeinek használatáért cserébe hozzáférést szerzett az AP archívumának egy részéhez. Az OpenAI hasonló partnerséget kötött az Axel Springerrel is. 

Persze nem minden sajtóorgánumnak tetszettek ezek a megállapodások, 2023. december 27-én a New York Times beperelte az OpenAI-t és annak fő befektetőjét és partnerét, a Microsoftot. A perben azt állítják, hogy az OpenAI modelljeit a New York Times cikkein képezték ki, ráadásul hozzájuk hasonló médiatermékeket kínálnak, amik szerintük több milliárd dolláros kárt okoztak a lapnak. Később az Open AI egy blogbejegyzésben reagált, amiben természetesen vitatták a New York Times állításait. 

A generatív AI-eszközöket „lopott árukkal" fejlesztették – érvelt a mostani meghallgatáson Roger Lynch, a Condé Nast médiavállalat vezérigazgatója, aki olyan kiadványok tulajdonosa, mint a New Yorker, a Wired és a GQ. 

A vezérigazgató kongresszusi beavatkozást kért annak biztosítására, hogy az AI-fejlesztők fizessenek a kiadóknak a tartalomért.

Curtis LeGeyt, a NAB kereskedelmi szövetség elnök-vezérigazgatója szerint azonban a jogalkotásról szóló kérés korai, szerinte a jelenlegi szerzői jogi védelemnek kell érvényesülnie. „Ha egyértelmű, hogy a jelenlegi törvények a generatív mesterséges intelligenciára is vonatkoznak, akkor hagyjuk, hogy a piac működjön” – mondta.

Ha manipulálásra képes, akkor hamis információkat is terjeszt

LeGey felhívta a szenátorok figyelmét arra, hogy a mesterséges intelligencia által generált félretájékoztatás milyen veszélyeket jelent az újságírásra. Szerinte ha a mesterséges intelligencia képes ismert rádiós vagy televíziós személyiségek képmásnak manipulálására, akkor megvan annak a kockázata, hogy hamis információkat is terjeszt. 

„Az október 7-i Izrael elleni terrortámadásokat követően a hamisított fotók és videók percek alatt lepték el a közösségi médiát. Az 1000 videó közül, amelyet az egyik műsorszolgáltató átnézett, hogy a támadásokról tudósítson, csak 10 százalék volt hiteles és használható” – mondta. 

Korábban mi is írtunk az izraeli-gázai harcokról terjedő hamis információkról, erről bővebben itt olvashattok.

(Képek forrása: Adobe Stock)

(Via: Time)