2015 év végén a megkérdezett pr-osok több mint fele szerint stresszes a munkájuk, de 84% válaszolta azt, hogy szeretnek ebben a szakmában dolgozni. Láthatóan több férfi dolgozik a magasabb fizetési kategóriát jelentő sávokban, és jellemzően nem csökkent a kommunikációs büdzsé nagyságrendje az elmúlt évhez képest. Ezek voltak a legfontosabb megállapítása a Magyar PR Szövetség tavaly év végén végzett kutatásának. A kérdőív a lehetőségekhez képest megegyezik az egyesült királyságbeli Chartered Institute of Public Relations ’State of the Profession’ kutatásával. A két szövetség 2015 őszén kötött együttműködési megállapodást, amelynek része volt, hogy a magyar szervezet hozzájut az angol kutatás kérdőívéhez és háttéreredményeihez, így a két országban kapott adatok összehasonlíthatók lesznek. (A kutatást pdf formátumban cikkünkhöz csatoltuk.)

A kutatás kapcsán szakmai beszélgetést is rendezett a Magyar PR Szövetség egy PR Kávéházi Est keretében március elején. A beszélgetés a pr-szakma jövőjéről szólt, a programot Sztaniszláv András (stratégiai kommunikációs tanácsadó, a CIPR által akkreditált PR szakember, a Magyar PR Szövetség nagykövete) előadása nyitotta meg. A panel tagjai ügynökségi, megbízói és szervezeti oldalról érkeztek és egy végzős hallgatói is képviselte a szakmába épp belépő fiatal generációt.

A moderátor első kérdése, miszerint vajon hány pr-szakember van az országban, rávilágított arra, ami már a kutatás alapján is sejthető volt: kevés információval rendelkezünk szakmánk jelenlegi állapotáról. Nagyon széles palettán mozognak a szakmai szereplők, más-más prioritásokkal és elvárásokkal akár a szakmai szövetség, akár a szakma képviselői felé.

A beszélgetés során Fadgyas Gábor (Café PR), az ügynökségi oldalt képviselve kiemelte a tendereknél a transzparencia fontosságát, a szakma számára a mérhetőség és teljesítményértékelés megteremtésének szükségességét. Károlyi Zsuzsanna (E.ON) a vállalati oldal szemszögéből azt a trendet látja, hogy a megbízói oldalon egyre komolyabb szakmai kompetenciák épülnek, egyre közelebb kerül a PR a vállalati döntéshozói fórumokhoz és egyre erősebb a specializáció és az integráció is, hiszen például a kommunikációs szakembereknek sokfajta szaktudással kell rendelkezniük. Pulai Adrienn (végzős hallgató, PPKE) reméli, hogy egy szövetség nem csak kapcsolatrendszert, de naprakész információt is tud adni a szakmáról, segít a munkahely-keresésben és a nemzetközi trendeket is elérhetővé teszi a tagok számára.

A kutatás eredményét igazolta a beszélgetés résztvevőinek érzése is: komoly kihívást jelent a 0/24 órás készenlét, a digitális terület térhódítása, a szakmai határok (például közösségi média, content marketing) elmosódása.