Még áprilisban szavazta meg a húsz Premier League-ben szereplő klub, hogy a 2026-2027-es szezonban már egyetlen csapat mezén sem lehet a főszponzor helyén online sportfogadásos cég reklámja. A döntést már akkor vegyes fogadatás kísérte, hiszen a tiltás csak a mezek fő helyére vonatkozik, a vállrészen például szerepelhet majd továbbra is a szerencsejáték-cégek hirdetése, mint ahogy a stadionok LED-falain is futhatnak ilyen típusú reklámok. 

Az online kaszinók ellen kampányoló szervezet, a The Big Step vezetője már a szabálymódosítás bejelentésekor is úgy fogalmazott, hogy fontos lépés történt az ügyben, a Premier League döntése mégis következetlen azzal, hogy lényegében csak egy helyről mozdítja el a szóban forgó cégek logóit.

A Premier League-ben azért is élnek a hároméves türelmi időszakkal, mert jelenleg a csapatok 40 százalékának főtámogatója valamilyen szerencsejáték-cég, a becslések szerint összesen évenkénti 60 millió fontért. Ráadásul mintha még egy utolsó nagy lendülettel a klubok besöpörnék a fogadócégek pénzét: idén három PL-csapat (Aston Villa-BK8, Burnley-W88, Fulham-SBOTOP) is ilyen céggel kötött szponzori szerződést. Egyedül a Newcastle United döntött másképp, a klub a Fun88-at cserélte le a szaúdi rendezvényes cégre, a Selára. De olyan csapat (Brentford) is hosszabbított online kaszinócéggel (Hollywoodbets), amelynek egyik játékosa, Ivan Toney konkrétan játékfüggő.

A hirdetési lehetőségek szigorítását eközben azért is kritizálják, mert egy júliusban publikált kutatás szerint egy átlagos PL-meccs közvetítése során 3500 alkalommal jelenik meg fogadócég hirdetése, a legtöbbször a pálya melletti reklámtáblákon. Tehát nem is feltétlen a mezek jelentik a fő problémát.

Hasonló szigorítás korábban már életbe lépett két másik topligában is, az olasz Serie A-ban és a spanyol La Ligában is. Olaszországban 2019-ben szigorított a kormány az online fogadóoldalak hirdetéseivel szemben, ott teljes tiltást vezettek be, sem online, sem rádióban, sem tévében nem reklámozhatnak fogadócégek. A spanyoloknál pedig a 2021-től lépett életbe új rendelet. 

De Európában több országban sem ennyire egyszerű a helyzet: a francia Ligue 1 egyelőre teljes mértékben engedi a szerencsejáték-cégek megjelenését, miközben az egyik legnagyobb sztár, Kylian Mbappé tiltakozásul nemrég inkább távol maradt egy Betclic-fotózásról. A holland futballszövetség (KNVB) pedig egyértelműen ellenzi a szigorítást, mivel szerintük ezzel fontos bevételi lábtól esnének el a klubok.

A szerencsejáték-függőség elleni küzdelmet Belgiumban is komolyan veszik, ott 2028-ig két lépcsőben a csapatok szponzoraira is új szabályozást vezetnek be. A cél a legtöbb országban egyértelmű: elkerülni a szerencsejáték normalizálódását, valamint visszaszorítani a függőséget.

Tippmixes mez tippmixes mez ellen

Magyarországon a Szerencsejáték Zrt., pontosabban a Tippmix egyeduralkodónak számít a sportfogadási hirdetések terén, ennek részeként a Tippmix logója például ott virít minden első- és másodosztályban szereplő férfi futballcsapat mezén.

Kérdésünkre a cég úgy fogalmazott, hogy a társaság már öt éve kiemelt együttműködési partnere a Magyar Labdarúgó Szövetségnek (MLSZ), így a fenti ligák mellett a Magyar Kupában a női NB1-ben is kötelezően szerepel a fogadási oldal logója több hirdetési felületen is. 

A cég szerint jelenleg a sportfogadási szegmensük kb. 60 százalékát teszi ki a teljes árbevételnek, és ez a szám folyamatosan nő. Ezt a Szerencsejáték Zrt. 2022-es éves beszámolója is igazolja, hiszen a társaság teljes nettó árbevétele 822 milliárd forint volt, a sportfogadásból származó bevétel pedig 471 milliárd forintban érkezett a céghez.

Ez a partnerség egyedi helyzetet teremt a magyar mezeken is, ahogy arra a tavalyi szezon kezdete előtt a Sportsmarketing.hu is emlékeztetett. Minden NB I-es klub köteles ugyanis a mezén (a kivetítők, fotófalak és egyéb kötelező megjelenési helyek mellett) a 2023-2024-es szezonban is a Tippmix logót a fő helyen megjeleníteni – derül ki az OTP Bank Liga Marketing és Média Kézikönyvéből. 

A Tippmix logó maximum lejjebb vihető, a hasi részre, ha egy klub az adott szezonra legalább 50 millió értékű mezszponzori szerződést tud felmutatni. Magyarán amelyik klub mezén az idén ősszel kezdődő szezonban a Tippmix felett egy másik cég logója is ott lesz, az rendelkezik legalább 50 milliós mezszponzori szerződéssel. A tavalyi szezonban három klubnál sem volt ilyen hirdető, így az ő mezükön például így a Tippmix volt a fő mezszponzor.

Kérdeztük arról is a Szerencsejáték Zrt-t is, hogy milyen lépéseket tesz a függőség kialakulása ellen, hiszen az utolsó, 2019-es adatok alapján hazánkban a lakosság 4 százaléka szerencsejáték-függő, míg további 10 százalék a függőség jeleit mutató rizikófaktorba sorolható. 

A cég válasza szerint a Szerencsejáték Zrt. az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karával együttműködve tart fent egy zöldszámot, amit azok hívhatnak, akiknek szükségük van a függőségük kapcsán valamilyen segítségre, valamint ugyanerre a célra hozták létre a Maradjon játék! programot is. 

Amerika és a szerencsejáték

Európa után az Egyesült Államokban is érződik a változás szele, ráadásul egy angol tanulmány alapján jöhetnek új szabályok, amelyek az NFL, NBA, NHL, MLB, WNBA, NASCAR és MLS, vagyis a legnézettebb sportok első ligáiban szigorítanának az online fogadási oldalak hirdetési lehetőségein. A változtatásokkal főleg azt érnék el, hogy csakis felnőttkorúakhoz jussanak el az online fogadóirodák hirdetései a sportközvetítések alatt.

2022-ben az USA-ban rekordot jelentő összeget kerestek a szerencsejáték-cégek, még az év vége előtt elérték az 54,9 milliárd dolláros bevételt.  James P. Whelan, a Memphisi Egyetem klinikai egészségügyi professzora szerint kb. a lakosságuk 1-2 százaléka, vagyis kb. 2-4 millió ember tapasztalhatja meg élete során a szerencsejáté-függőség tüneteit, és további 5-9 millió embernél jelentkezhetnek szubklinikai problémák, vagyis amik nem igényelnek pszichiátriai beavatkozást.

A Minnesota Alliance a szerencsejáték függőségre felhívva a figyelmet csinált egy videót, ahol segítséget nyújtanak azoknak, akiknek szükségük van rá:

Kifüstölték a cigarettagyártókat

Voltak persze előzményei a mostani szabályozási hullámnak, hiszen korábban az alkohol, majd a dohánytermékek hirdetéseit is száműzték a legnézettebb sportokból. 

A Formula-1 első – és legnagyobb – szponzorai közt a cigarettagyártó cégek voltak, a Lotus csapatát például már 1968-ban John Player & Sons (JPS) támogatta. De talán még ennél is emlékezetesebb a McLaren-Marlboro együttműködés, ami több, mint 20 évig tartott, és valószínűleg még azoknak is azonnal beugrik a fehér-piros autó, akik egyetlen futamot sem néztek végig életükben. 

1970-80 között a dohánymárkák már a sportág legnagyobb szponzorai közt voltak, saját eseményeket támogattak, több autó festésén is ott díszelegtek, egészen 2006-ig.

A hihetetlen mennyiségű támogatás sok képernyőidőt jelentett a márkáknak, épp ezért a WHO (World Health Organization) is felfigyelt rájuk, és elkezdték a tárgyalásokat arról, hogyan lehetne ezt a káros szenvedélyt visszaszorítani a képernyőkről. 1990 és 2000 közt egyes országok már maguk vezettek be szabályozásokat a cigarettamárkák megjelenítését illetően.

2001-ben a WHO és az FIA (Nemzetközi Automobil Szövetség) megegyezett, és betiltották a dohánytermékek megjelenítését, ami hatalmas pénzek kivonását jelentette a sportból. 2003-ban felülbírálták a döntést, és a Forma-1-es csapatok haladékot kaptak 2006-ig, hogy a meglévő szponzorok helyett újakat tudjanak keresni (Ezt játssza most el a Premier League is a hároméves türelmi időszakkal.) 2019-ben pedig már a motorsportokra és a motorsport események szponzorációjára is bevezették a szabályozást.

Ajtón ki, ablakon be

A szabályozásokra válaszként érkeztek egész kreatív megoldások is. A Marlboro például megalkotta a híres „barcode” festést: a márka logója csak akkor volt látható, ha az autó nagy sebességgel hajtott. A Philip Morrishoz tartozó Marlboro logója ma már persze nem látható a Ferrari modelljén, de a cégcsoporthoz tartozó Mission Winnow név azért ott virít az autókon. Érdemes itt megjegyezni, hogy a 2020-as szezon végéig a cigarettamárkák 4,5 milliárd dollárt költöttek a Forma-1-es együttműködésekre, ennek majdnem felét a Philip Morris költötte el a sportágban.

Alkoholmentes termékek aranykora

A 2010-es évek elején kezdték el vizsgálni, hogy milyen következményekkel járna az alkoholos italok hirdetéseit betiltani a sportban. 1991-ben Franciaországban már bevezették azt a törvényt, miszerint tilos alkoholos italokat vagy dohánytermékeket reklámozni a moziban és tévében. Ennek a törvénynek egyik aktuális következménye, hogy a 2024-es párizsi olimpián sem lesz kapható majd alkohol.

De nem is kell olyan nagyon messzire visszatekintenünk, hogy egy olyan világeseményt találjunk, ahol nem árultak alkoholt, hiszen a 2022-es katari foci világbajnokságon sem mindenki juthatott alkoholhoz, pedig az esemény egyik főszponzora a Budweiser volt.

A megoldás akkor is a 0 százalékos, vagyis alkoholmentes ital volt, amit a legtöbb alkoholos italokat gyártó cég (különösen a sörmárkák) azért promotálnak az ilyen eseményeken, mert ugyanazon brand alatt futva nem sértenek szabályt.

Egy ideig simán mehetett fegyverreklám is

A cikk elkészítése során sok szabályozást elolvastam, európai szemmel a leginkább megdöbbentő a Nascarhoz köthető. A versenysorozat szabályzata ugyanis éveken keresztül engedte, hogy fegyvereket is hirdessenek a futamok alatt, egészen addig, amíg egy 2019-es szabálymódosítás már betiltotta az automata- és mesterlövész-fegyverek népszerűsítését. Természetesen ettől még lehet hirdetni egyéb fegyvereket, kiegészítőket és tartozékokat, nem úgy, mint például a Meta platformjain, ahol minden ilyen jellegű hirdetés tilos.

A cikkben korábban a Szerencsejáték Zrt. bevételeinél téves szám szerepelt, a hibát javítottuk, a cégtől és olvasóinktól elnézést kérünk.

A cikkben közreműködött: Bicsérdi-Fülöp Ádám
Borítókép forrása: West Ham United / Facebook