A pekingi Apple-bolt előtt erőszakos tömegjelenetbe torkollt az új iPhone 4S piacra kerülése. Emiatt a fővárosi és sanghaji márkaboltok egy időre felfüggesztették az új okostelefon értékesítését, azt kizárólag viszonteladókon, illetve interneten keresztül vásárolhatták meg a kínaiak. Az epizód, melynek szereplői egy teljes éjszakát képesek voltak a nyitás előtt végigállni, hogy biztosan jusson számukra a termékből, majd az árusítás megtagadásának hírére tyúktojással felvértezve visszamentek, hogy azzal „láttamozzák“ a kirakatüveget, három fontos tanulsággal szolgál. Megmutatja a távol-keleti státuszszimbólum-rendszer komolyságát, a hamisítványokkal szembeni éledező márkatudatot és a luxusfogyasztásra hajlamossá tevő, több mint nyomatékos érzelmi kötődést.

Kulturális hadviselés

„Az ellenséges nemzetközi erők nyugatosítani és ezáltal kulturálisan megosztani akarnak bennünket“ – értekezett Hu Jintao (Hu Csintao) pártfőtitkár és államfő a Kínai Kommunista Párt kéthavi politikai magazinjának az Igazságkeresőnek (Qiushi, Csiusö) januári számában.

Galéria: Cikk[104663] galériaA militáns hangulatú írás a 2007-ben megirdetett „puha erőt“ (ruan shili, zsuan söli), azaz Kína kulturális csatornákon keresztül indított nemzetközi offenzíváját teszi egyértelműbbé. Ez az újrahangsúlyozott kulturális reform egyrészt a belföldön folyamatosan vívott internetellenőrzési harcot jelenti, mivel a párt szeretné továbbra is a kezében tartani a közvélmény irányítását; másfelől azokat a jüanmilliárdokat, amelyeket a kínai nyelv és a kínai kultúra – a kormány által ellenőrzött – promotálására, Kína globális szellemi jelenlétének erősítésére fordítanak, elsősorban a Konfuciusz Intézeteken keresztül.

A főváros hagyományos bevásárlóutcája a Wangfujing (Vangfucsing) közelében elbontott sikátorok helyén épült, kifejezetten luxusüzletek számára álmodott Jinbao (Csinpao), azaz az Aranykincs utca. A néhány éve lekövezett közterület a Bentley-k , Ferrarik és a legdrágább ruhák, ékszerek lelőhelye, ötcsillagos szállodák körzete. Itt található az exkluzív, a gyarmatkori brit fényűzést felelevenítő Hong Kong Jockey Club pekingi központja, valamint a hétemeletes, Aranykincs-palota névre keresztelt luxus-bevásárlóközpont. A megdöbbentő helyszínen általában csak bámészkodókat lehet látni, de a Danwei pekingi internetes orgánum helyszíni riportja szerint elegendő – sokszor a fényűző termékekkel még kevésbé ellátott vidéki városokból idelátogató gazdag – vásárló érkezik ahhoz, hogy fenntartsák az ijesztően drága autókkal körülvett komplexumot.

Más autóforgalmazó cégek mellett például a Rolls-Royce-t és a Minit is árusító BMW-csoport exponenciálisan növekvő eladásról számol be, a néhány éve itt még alig ismert Mercedes Benz pedig a világszintű pangás közepette 2009-re 160 százalékkal növelte kínai forgalmát az egy évvel korábbihoz képest. A hierarchia- és státuszszimbólum-faktor igen határozottan van jelen az autóiparban, ezt illusztrálja, hogy például az 5-ös BMW kifejezetten a középvezetők autója, a 7-es pedig az igazgatóké. Mindkét autóból tágasabb hátsó utasterű, sofőrös változatot is gyártanak – az 5-ösből kizárólag Kínában.

A gazdag kínaiak világutazók lettek – a Maldív-szigeteken 2008 óta meghúszszorozódott a kínai turisták száma; de a saját külföldjük, a speciális autonóm régiónak számító egykori brit gyarmat Hongkong is kötelező úticélja a gazdagodó kínaiaknak. Itt a régóta jelen lévő és az adóktól kevésbé sújtott dizájnerboltok előtt sorokban várakoznak a bejutásra.

China Mobile a csúcson

A Brandz nevű kiadvány 2012-re kiadott 50 legértékesebb kínai márkát bemutató listáján újra a China Mobile vezet, megelőzve a legutóbbi Hurun Report szerinti listavezető Industrial and Commercial Bank of Chinát, és az ezt követő többi négy nagy kínai bankot.

Galéria: Cikk[104663] galériaA telekomcég immár 640 millió előfizetővel 53,6 milliárd dolláros márkaértéket könyvelhet el a Brandzet összeállító Millward Brown kutatócég szerint. A legdinamikusabbak továbbra is a webes cégek: a Weibo (Vejpo) mikroblogfelületet szolgáltató Sina.com 15 helyet ugrott előre, most a 25. – a vállalatot 250 millió Weibofelhasználóval 1,9 milliárd dollár értékűnek becsli a Brandz. A Baidu (Pajtu) kereső három hellyel került feljebb az előző évhez képest, jelenleg a hatodik. A felmérésben most debütáló Renren (Zsenzsen), a Facebook kínai megfelelője a 35., a külföldön legismertebb márka, a Lenovo pedig a 23. a listán.

Legutóbb a hongkongi Dolce & Gabbana került a felemás társadalmi rendszer miatt kellemetlen helyzetbe, mivel a biztonsági őreiknek le kellett állítani a kirakaton kívül fényképezkedő helyieket, nehogy lencsevégre kapjanak egy épp bent tartózkodó, az anyaország politikai elitjébe tartozó vásárlót. A kínai pártfunkcionárius attól tartott, hogy korrupciógyanúba keveredik, ha a költekezéséről készülő fotó kikerül a Hongkongban szabad internetre. Ebből a demokráciában szocializálódott önérzetes helyiek nemzetközi sajtóbotrányt kerekítettek, jelezve aggodalmukat, hogy a gazdagodó autokrata kommunista anyaország fontosabb lett a Nyugat számára, mint a demokratikus berendezkedésű egykori gyarmat.

A Dolce & Gabbana egyébként a következő két évben 30 boltot készül nyitni Kínában. De lendületben van a 35 új üzletet tervező Armani is, mely, – felismerve, hogy a tipikus luxusfogyasztók itt jelentősen fiatalabbak, tehát netfüggőbbek, mint a világ többi részén – egyúttal egy kínai webbolttal is előállt.

A Hermés saját kínai almárkát hozott létre Shang Xia (Sang Hszia) néven a patriótább luxuskedvelőknek; a Hennessyt és Johnnie Walkert is forgalamzó Diageo pedig az edukációs marketingre esküszik. Ezt a formát részesíti előnyben a Cartier is, amely kiállításokat szervez régi ékszerekből, sőt az életérzést és stílust szuggeráló Armani bárok is a „kinevelésre“ helyezik a hangsúlyt. A Diageo egy háromszintes exkluzív rezidenciát rendezett be Sanghaj elegáns szórakozónegyedében kizárólag gazdag üzletemberek és celebritások számára, ahol a whiskykészítés, -kóstolás és -osztályozás finomságaiba avatják be reménybeli fogyasztóikat.

A McKinsey nemzetközi tanácsadócég kutatásai szerint 2015- re Kína lesz a világ első számú luxuscikkpiaca – megelőzve Japánt és az Egyesült Államokat. Ekkorra 180 milliárd jüanos (több mint 7000 milliárd forint) forgalmat és a globális piac több mint 20 százalékát jósolják az országnak. A kínai luxuscikkfogyasztók 73 százaléka jelenleg 45 év alatti, 45 százalékuk pedig nincs még 35 éves sem. A jelentés azt is kiemeli, hogy a közvélekedéssel szemben viszont egyre több az olyan dúsgazdag kínai, aki tartózkodik a hivalkodó életmódtól.

CCTV újévi gála – Buffett nélkül

Egészen január közepéig tartotta magát a központi Xinhua (Hszinhua), és így a BBC által is átvett hír, mely szerint a 81 éves befektetési guru, Warren Buffett egy dal erejéig feltűnik a világ legnézettebb tévéműsorában, a Kínai Központi Televízió hagyományos holdújévi esztrádjában.

Ezt végül az amerikai milliárdost a gála szervezőivel összekötő Wu Zheng (Vu Cseng) médiavállalkozó cáfolta meg. A Kínához elsősorban a BYD (Build Your Dream) helyi autómárka mögött álló vállalat résztulajdonosaként kapcsolódó Buffett 2010-ben már bemutatta énektudását egy ameriaki tévécsatornán a hozzá közel álló Geico cég reklámfilmjében – Axl Rose-nak öltözve. A sárkány évét köszöntő január 22-ei ötórás műsorban végül nem, csak a hozzárendelt weboldalon hangzik el Buffett újévi jókívánsága, a kínaiak sajnálatára prózában.

Galéria: Cikk[104663] galériaAz egyszerre hat csatornán 30 éve rendszeresen futó gálaműsort merevsége és vonalassága miatt egyre több kritika éri, de még mindig 700 millió körüli biztos nézőt vonz. Reklámköltésben ez annyit tesz, hogy egy kabarétréfában mellékesen feltűnő italmárka 10 millió jüant (380 millió forint) ér meg a marketingeseknek, de a műsor közti néhány másodperces szpotok is 6 millió jüan körül mozognak. A Nielsen elemzése szerint a tavalyi műsorba ékelődő 80 szpot közül mind helyi márkát reklámozott. A multik, köztük a Kínában legtöbbet reklámra költő három nemzetközi cég: a Procter & Gamble, a L’Oréal és az Unilever a központi helyett inkább a regionális csatornák újévi műsoraiban és főleg online hirdettek.

Források: Ad Age China, Danwei.com, Thoughtful China, Millwardbrown.com, The Wall Street Journal , China Real Time Report , South China Morning Post , China Digital Time , McKinsey.com