Egy berlini konyhában fogant meg a Skilly néven működő társadalmi vállalkozás ötlete: az éppen új irányokat kereső Pásztor Sára arra gondolt, hogy nagy szükség lenne Magyarországon egy olyan szervezetre, amely emberi jogi szemlélettel támogatja a fogyatékossággal élő vagy megváltozott munkaképességű emberek munkaerőpiacra lépését. 

Ennek a kidolgozásában tanulmányai és addigi pályáján szerzett sokrétű szakmai tapasztalata segítette. Sára az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán értelmi akadályozottak szakon végzett gyógypedagógusként, kezdetben tanított, magánfejlesztéseket vállalt, majd kognitív idegtudományi végzettséget szerzett, és ilyen kutatásokban vett részt. Hamar rájött, hogy az elmélet helyett inkább a gyakorlat érdekli, és Berlinbe költözött, ahol megismerte, milyen egy jól működő ellátórendszer.

„A korai fejlesztésben egyedi esetekkel foglalkoztam, és nagyon új volt számomra, hogy az egyes családokkal teamek foglalkoztak, az esetekről pedig nem a Magyarországról ismert informális módon, hanem munkaidőn belül, szervezett keretek között lehetett beszélgetni” – említette Sára az egyik meghatározó élményét. Ez az időszak egy évig tartott, majd elvállalta egy budapesti bázissal működő, Magyarországon, Romániában, Csehországban és Bulgáriában zajló EU-s projekt vezetését, és gyermekjogi projektmenedzserként közel két év testileg-lelkileg megterhelő időszak következett az életében.

„A négy országból nagyon sok okos, szakterületén elismert embert megismerhettem, részemmé vált az emberi jogi szemlélet, de a fogyatékossággal élő gyermekek jogait védő munka gyors kiégéshez vezetett. Miután ezt a projektet befejeztem, próbáltam újra megvetni a lábam Berlinben, de nem találtam meg úgy a helyemet, mint első alkalommal. Ekkor gondolkoztam el azon, hogy milyen olyan vállalkozást indíthatnék el, amit a tudásommal támogatni tudok és amire szükség van” – ezzel a mondattal kanyarodunk most vissza a kezdéshez, vagyis az ötletéhez, hogy itthon segítse a munkaerőpiacra kikerülő fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű embereket.

Kell az előkészítés

A szakember szerint alapvető emberi jog, hogy a fogyatékossággal élő emberek akadálymentesen tanulhassanak, dolgozhassanak, ehhez pedig a társadalomnak megfelelő körülményeket kell biztosítani. Minden országban feladatot ad a társadalmi befogadás és az akadálymentes környezet biztosítása, de nem mindegy, hogyan kezelik ezt a helyzetet, és milyen tudatos törekvések utalnak arra, hogy a fogyatékos emberek is hozzáférjenek a szolgáltatásokhoz. 

„Ahol több pénz és szándék van a rendszerszintű fejlesztésekre, ott a sokféleséget nem akarják kiirtani, hanem a támogatásukról biztosítják az érintetteket.” Ugyan Magyarországon az állam ösztönzi a munkaadókat a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, de a fogyatékossággal élők munkakeresése és alkalmazásuk komoly szakmai előkészítést igénylő folyamat mindkét fél számára. 
Hogy miért nem egyszerű ez a helyzet, azt beszélgetőtársam több oldalról világította meg. Az egyik és legalapvetőbb nehézség abból a rendszerszintű hibából származik, hogy nagy a szakadék a fogyatékossággal élő emberek képességei és a nyílt munkaerőpiac elvárásai között. A másik problémát az úgynevezett patronizáló hozzáállás adja, amit a fogyatékkal élő személyek gyakorlatilag minden szituációban megtapasztalnak.

„Gyerekként kezelik őket az oktatástól kezdve az olyan hétköznapi élethelyzetekig, mint a bevásárlás vagy ügyintézés. Ha ő mindig azt érzi, hogy »lefelé« beszélnek hozzá, azzal az alsóbbrendűség érzését növelik benne, és csak kevesen kapják meg a családjuktól azt a hátteret, amely kellő önbizalommal vértezné fel őket. Mi az elejétől fogva partneri viszonyra törekszünk, szemléletünkkel a magabiztosságukat növeljük, hogy elhiggyék, ők is lehetnek versenyképesek a munkaerőpiacon. De nemcsak nekik kell segítenünk, hanem az alkalmazásukra nyitott cégeket is meg kell ismertetnünk a partneri szemlélettel.”

Sára tehát látta, hogy Magyarországon hasznosítani tudja a tapasztalatait, és 2019-ben hazaköltözött. Először fogyatékossággal élő felnőttekkel készített mélyinterjúkat, hogy elhelyezkedéskor mire lenne szükségük, majd a céges oldalt térképezte fel, és kérdőíven mérte fel, hogy vennének-e fel fogyatékossággal élő vagy megváltozott munkaképességű munkatársat. Közvetlen kollégákat is toborzott, és a Skilly – akkor még Jamba – alapjait három munkatársával együtt tették le. 

Kávézóból indultak

Az elején egy kávézóban ők maguk beszélgettek az álláskeresőkkel, és kapcsolatrendszerüket megmozgatva igyekeztek számukra állást találni. Már korán észrevették, hogy érdemes egy olyan mentorprogramot kidolgozni, amelyben önkéntesek segítik a hozzájuk fordulókat.

„Az önkéntes mentorok képzése a szemléletátadásra fókuszál, arra, hogy partneri viszonyban forduljanak a megváltozott munkaképességűek felé. Ez a hozzáállás hatja át az együttműködésüket. A mentor segíthet az önéletrajz összeállításában, az álláskeresésben, és a hatékony prezentálás érdekében állásinterjú szituációkat próbálhatnak el együtt” – ismertette a folyamatot. 

Az első állásfelvétel egyébként éppen Sára közbenjárására történt meg: Bocskai Gábor kognitív idegtudományi kutatóként végzett, ám a fogyatékkal élőkre jellemző módon ő sem tudott a képességeinek megfelelő státuszban elhelyezkedni, így aztán adminisztratív munkakörben dolgozott. Sára felvette a kapcsolatot egy idegtudományi laborral, a munkaadóval megbeszélte az akadálymentesítés körülményeit és Gábor azóta is a csapat tagja, jelenleg a PhD-jén dolgozik. 

A fenti példából is látszik, hogy a Skilly a versenyképes pozíciók megszerzésén túl abban is segít, hogy felkészítse a munkaadókat az új, megváltozott munkaképességű kolléga érkezésére. De az alkalmazás a folyamat legvége, a legelső és legfontosabb annak a vizsgálata, hogy egy cég kellően nyitott és felkészült-e a befogadásra.

„Természetesen hamar ki lehet szűrni, hogy egy vállalatnál hogyan viszonyulnak az általunk képviselt emberekhez. Ha például egy HR-es azt mondja, hogy szeretnének megváltozott munkaképességű munkatársat, de csak olyat, akinek a kisujja hiányzik, akkor nagy valószínűséggel egy bizalmatlan légkörű, nem empatikus környezetet találtunk. Mivel mi kis csapat vagyunk, nem tudunk »térítéssel« foglalkozni. Ha viszont nyitottságot tapasztalunk, az már egy jó alapot ad a közös munkához. Azt látjuk, hogy azok a cégek, ahol foglalkoznak a nők munkahelyi helyzetével és azLMBTQ-val, ott az érettebb szervezeti kultúra képes mindenféle befogadásra” – magyarázta a Skilly alapítója. 

Akadálymentesség fejben és térben

A Publicis Groupe Hungary például egy ilyen nyitott cég és azonos szemléletük már egy közös munkára is összehozta őket: az ügynökség grafikai oldalon segítette a szervezet idei márkaváltását. Ezzel együtt pedig elindult egy folyamat is, amelyben a Skilly azt vizsgálta, hogy a Publicisnél hogyan tudnának megváltozott munkaképességű embereket alkalmazni. A folyamatról Madarász Dávid talent partner beszélt a Kreatívnak: „Az év első két hónapjában egy első körös állapotfelmérés zajlott cégen belül. A Skilly három csapatunknál vizsgálta meg, hogy mennyire jellemző a tagokra az inkluzív szemlélet, a kollégáknak van-e ebben tapasztalatuk, és mennyire nyitottak egy új helyzet iránt. A másik egy fizikai akadálymentességet vizsgáló felmérés volt.”

Az eredményeket éppen cikkünk írása idején kapta meg a Publicis: kiderült, hogy a csapat készen áll, a környezet bizonyos elemei azonban nem alkalmasak akármilyen
típusú fogyatékossággal élő kolléga befogadására. Itt nemcsak azt a laikusok számára egyértelmű helyzetet mérték fel, hogy van-e megfelelő parkoló és járda vagy akadálymentes illemhely, hanem azt is, hogy milyen a bejárati ajtó típusa, könnyen nyitható, vagy sem, és az információs pult magassága megfelel-e például egy kerekesszéket használónak, vagy hogy egy üvegfelületen a kontraszt megzavarhat-e egy látássérült embert.

„Még a folyamat elején vagyunk, korai arról beszélnünk, hogy mennyire tudjuk akadálymentesíteni az irodát. De nem is elvárás, hogy minden speciális igényre reagáljunk, mert mondhatjuk azt is, hogy mi például a látássérültek számára tudunk biztonságos munkakörnyezetet biztosítani” – tette hozzá Madarász Dávid, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a Skilly által közvetített fogyatékossággal élő személy a HR-folyamat során ugyanolyan elbírálásban fog részesülni, mint más, csakis az adott pozíció elvárásainak kell megfelelnie. 

„Amikor egy cég úgy dönt, hogy megváltozott munkaképességű személyt alkalmaz, akkor tréninggel, tanácsadással segítjük a befogadó környezetet, hogy úgy tudjanak kommunikálni az új munkatárssal, ahogy az mindkét fél számára biztonságos. A támogató közeg különösen fontos egy olyan ember számára, akinek komoly erőfeszítéseket kell tennie azért, hogy leküzdje a szegregált oktatásból és a rendszerszintű diszkriminalizációból származó hátrányait. Ha jól segítesz, csodát teszel, ráadásul a partneri viszony miatt a munkatársad lojális lesz és nem érzi azt, hogy tovább kellene állnia” – emelte ki az előnyöket Pásztor Sára.

Egy megváltozott munkaképességű munkatárs alkalmazása sokkal többet jelent az adókedvezménynél és rehabilitációs hozzájárulás alóli mentességnél. A Skilly alapítója szerint egy ilyen döntés után a cégnél dolgozók empatikusabbak lesznek, növekszik a hatékonyság, a befogadó környezet kialakítása pedig employer branding szempontjából is hasznos, hiszen a Z generáció kifejezetten szereti az inkluzivitást.

Növekedni tudnak

„A munkánkra szükség van, hiszen az Egészségügyi Világszervezet szerint az emberek 16 százaléka él valamilyen fogyatékossággal, Magyarországon pedig a legjobb indulatú statisztikák szerint is háromszoros a megváltozott munkaképességűek munkanélküli aránya az ép emberekhez képest” – említette a számokat az alapító.

A Skillyhez forduló budapesti és vidéki munkakeresők jellemzően 20–45 évesek, és sokan az első munkahelyüket keresik, vagy ha már dolgoztak is, akkor nem a nyílt munkaerőpiacon találtak állást, hanem úgynevezett védett formában, akkreditált foglalkoztatóknál. 

„A társadalmakban az emberek fele ismerős révén jut munkához. A fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű embereknek erre a kapcsolatok hiánya miatt kevés lehetőségük van” 

– ismertette Sára. Velük a készségfejlesztő workshopokon erről is tanulnak, mint ahogy arról is, hogy hogyan kell önmagukról és a fogyatékosságukról beszélni. Ezek mellett a Skilly Karrier Akadémia további szakmai képzéseket is nyújt számukra, amelyek a munkaerőpiacon versenyképessé tehetik őket. 

A Skilly stratégiai partnerekkel dolgozik együtt a fogyatékossággal élő emberek inklúziójáért. Ez olyan cégeket jelöl, amelyek saját eszközeikkel és erőforrásaikkal is kiállnak az ügy mellett. A Prezi például szoftvertesztelő képzéseket tartott, számítógépeket adományozott a szervezetnek, és jelenleg angol klubot kínál. 
A Virgo digitális akadály-mentesség szakmai továbbképzést támogat, a Trax Retail és a Remote Assistant pedig szintén oktatással járul hozzá a munkakeresők versenyképességéhez. 

A berlini konyhában megfogalmazott vállalkozás ötlete ma a budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga legfelső szintjén, a Mozaik Hubban él. A belső csapat jelenleg hét főből áll, további tíz szakértő alkotja a szakmai csapatot, és ők kiegészülnek kilenc állandó önkéntessel és huszonöt önkéntes mentorral. A négyszáz regisztrált álláskeresőből tíz százalék a Skilly segítségével talált munkára, további húsz százalék pedig a náluk tanultak segítségével helyezkedett el. 

„Sikernek tekintjük már azt is, ha egy érintett eljön a képzésünkre, workshopunkra. Hiszen a munkánk nemcsak az ép emberek érzékenyítéséről szól, hanem legalább ennyire arról is, hogy ösztönözzük és biztassuk a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű embereket arra, hogy bátran lépjenek ki a munkaerőpiacra és erősítsük őket abban, hogy helyük van a társadalomban.

Braille-írásos étlap, virtuális jelnyelvi tolmács, csendes szoba a koncerten és védjegy

Diverzitásról szóló összeállításunkban olyan márkákat, vállalkozásokat is szeretnénk bemutatni, amelyek jó példái annak, hogyan lehet akadálymentesíteni a szolgáltatásaikat. 

Ilyen például, hogy tavaly ősz óta a Magyar Telekom 29 üzletében siketek és nagyothallók is önállóan tudnak ügyet intézni. A Kontakt elnevezésű szolgáltatásukat a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) fejlesztette és üzemelteti: az applikáción keresztül jelnyelvi tolmáccsal lehet kapcsolatba lépni, aki virtuálisan segíti a Telekom munkatársa és az ügyfél között elhangzó beszélgetést: az elhangzott információkat jelnyelvre fordítja vagy a tableten megjelenő szöveggé alakítja, míg a hallássérült személy jelnyelven feltett kérdéseit, válaszait a hangzó nyelvre ülteti át.

A külső ingerekre – például zajokra, fényekre – gyakran érzékeny autistákra gondolt a Decathlon akkor, amikor áruházaiban bevezette, hogy minden hétfőn délután két órától csendes órákat biztosít. 
Ugyancsak a neurodiverzitásra válaszul a legkisebbeket célozva szervez a Budapesti Fesztiválzenekar Autizmusbarát Kakaókoncertet. A Nemzetközi Cseperedő Alapítvánnyal közösen kidolgozott programban nagy hangsúlyt fektetnek az előkészítésre azért, hogy a gyerekeknek ne kelljen váratlan dologgal szembesülniük a koncert során. 
A családok az online segédanyagokat már korábban megkapják, így látogatók megismerhetik a zenészek arcát, a megszólaló hangszereket, a darabok követését pedig mesés magyarázatok és színes vizuális eszközök segítik. 
A BFZ arra is odafigyelt, hogy pihenőszobát is biztosítson a program során, ahová a gyerekek elvonulhatnak, ha úgy érzik, hogy elcsendesedére van igényük. 

A Gundelben a felszolgálók megtanulták az alapszintű jelnyelvi kommunikációt angol és magyar nyelven, így a hallássérültekkel tudnak kommunikálni, míg a látássérült emberek Braille-írásos étlapot vehetnek a kezükbe. 

Idén 30. alkalommal megszervezett Sziget alkalmából a szervezők ezúttal nemcsak a programokat, hanem egy fontos elismerést is kommunikálták: megkapták a European Festival Awardson a társadalmi ügyek melletti kiállást díjazó „Take a Stand Award”-ot. Kádár Tamás főszervező elmondta, hogy a Love Revolution égisze alatt foglalták össze az üzeneteikben és programjaikban is visszaköszönő, a kezdetek óta képviselt alapértékeket: hisznek a kulturális sokszínűségben, a különbözőség elfogadásában, az egymás iránti figyelemben, a közösség erejében, a személyes boldogsághoz való jogban és a szeretet erejében. 
A 2017-ben megfogalmazott Love Revolution kiáltványban így fogalmaztak: „A »szeretet forradalma« egy nagy közös ünnep, boldog és békés ünneplése annak, hogy tudjuk, közösen képesek vagyunk elérni, hogy erőszak és félelem nélkül élhessenek az emberek szerte a világban; egy élhető Földet hagyjunk utódainkra; az alapvető emberi jogok mindenhol sértetlenek maradhassanak és szűnjön meg az előítéletesség és a kirekesztés.”

Június 20-án nyílt meg és július 7-ig volt látogatható a budapesti Óbudai Múzeumban a Canon World Unseen című kiállítása. A fényképezőgépeiről is ismert Canon Hungária a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével együttműködve egy olyan kiállítást hozott Magyarországra, amelyre látó és látássérült embereket egyaránt vártak. A világhírű fotósok képei megelevenedtek: a Canon réteges UV-nyomtatási technológiája mélységet és textúrát ad a tapintható nyomatoknak, így váltak a képek „láthatóvá” vak és gyengénlátó személyek számára is. 

Ezekhez a nyomatokhoz a fotók történetéről audio kommentár társult, a látók pedig szimulációs képen érzékelhették, hogy mit is lát egy látássérült ember. A tárlatot először márciusban mutatták be Londonban. A Canon Europe arra hívta fel a figyelmet, hogy világszerte legalább 2,2 milliárd embernek van valamilyen látáskárosodása, akik számára a fényképezés továbbra is nagyrészt elérhetetlen.

Védjegy az akadálymentességről

Egy 2018-as lisszaboni nyaralás tapasztalatai után született meg az akadálymentességet tanúsító védjegy és a mögötte álló cég, az Acces4you (A4U) alapgondolata. 

Berecz Balázs alapító és ügyvezető 15 éve kerekesszékkel közlekedik, ezért gondosan feltérképezte a portugál szállást, a szállásadó heteken át levelezett vele, minden részletet átbeszéltek. Legalábbis azt hitték: megérkezve a helyszínen derült ki, hogy a bejárathoz négy lépcsőfok vezet. Balázs ekkor gondolt arra, hogy a jó szándék nem elég, ha nincs az akadálymentességről egy közös nyelv, amelyet mindenki beszél. 

Az Acces4yyou egy védjegy, amely azt garantálja, hogy az adott helyszínről megbízható és részletes akadálymentességi információk állnak rendelkezésre ingyenesen a speciális igényű emberek számára, akik mozgásukban, látásukban, hallásukban és kognitív képességeikben érintettek. A védjegy minősítése négy fokozatba sorolja a helyszíneket azok inklúziójának mértéke alapján: tanúsított helyszín, bronz, ezüst és arany, ez utóbbi jelenti a legmagasabb fokozatot. 
Minél több akadálymentességi igénnyel rendelkező csoport számára felel meg a helyszín az Access4you minimum követelményeinek, annál magasabb minősítés érhető el. 

Öt év alatt 23 országban 1000 helyszínt mértek fel, ezek kilencven százaléka egyelőre Magyarországon található. Az akadálymentes helyek száma alapján hazánk nemzetközi átlaghoz viszonyítva a középmezőnyben szerepel, ebben szerepet játszik az is, hogy Budapest közlekedésének akadálymentessége sokat fejlődött az elmúlt 20 évben, és jó példát nyújt a repülőtér, valamint a kulturális helyszínek. 

A megszerzett védjegyet egy helyszín három évig használhatja, a meghosszabbításához újra auditra van szükség. A védjegy használatáért – amelynek előfeltétele az auditálás – az ingatlanok tulajdonosai/bérlői/üzemeltetői fizetnek.

„Mi abban hiszünk, hogy az inklúzió első lépése az akadálymentesség és az arról szolgáltatott információ. Az egyik legfontosabb üzenet, amit szeretnénk átadni az embereknek, az az, hogy az akadálymentesség mindenkinek jó, tehát nemcsak a speciális igénnyel élő személyek számára jelent hasznot, hanem az egész társadalom és ezen belül a cégek, helyszíntulajdonosok is profitálhatnak belőle” 

– vallja Berecz Balázs, az Acces4You ügyvezetője.

Szerinte a tanúsított adatokat, illetve a védjegyet annak valós, kimutatható társadalmi hatása miatt a cégek az üzleti céljaik támogatására is hasznosítani tudják. A felhasználás köre széles; beilleszthetik a fenntarthatósági (ESG) jelentésük társadalmi fenntarthatóság (S) részébe, marketingelem lehet, de új ügyfeleket, bérlőket, vásárlókat tudnak bevonzani és az employer brandingre is hatással lehet.