Az Egyesült Államokban 2014-15 környékén indult hódító útjára a podcast műfaja. Az amatőr rádiózás és az online tartalomgyártás szerelemgyereke nem csak néhány tucat lelkes műsorkészítőt tudott magához csábítani, a podcastok mennyisége, hallgatottsága és az ide áramló reklámbevételek is évente 30-40 százalékos növekedést érnek el a tengerentúli piacon.
Ehhez a trendhez Magyarország is kezd felzárkózni, már nyolcszázezer magyar rendszeresen hallgat podcastokat, nem véletlenül döntött úgy a Magyar Telekom, hogy saját podcast csatornát, majd saját gyűjtőoldalt indít a hazai podcastoknak (bárki jelentkezhet a gyűjteménybe a saját csatornájával!), ahol már nem csak az adás címére vagy leírására lehet majd rákeresni, hanem az ott elhangzott tartalomra is.
A Telekom Magenta Podcastjában a hazai podcastvilág mára befutott képviselői (a Hihetetlen történelem házigazdái, Tündi és András, illetve a WMN Popfilter hostja, Csepelyi Adrienn) és a szektort közelről ismerő szakértők (Román Balázs a Betone Stúdió producere és Sági Ferenc, az NRC kutatója) meséltek arról, hogyan indították el a műsoraikat, és hogy milyen tanulságos körökön verekedték át magukat az indulás óta.
Podcastot számtalan okból lehet indítani, viszont minden műsorkészítő célja, hogy egy ponton bevétele is legyen az előállított tartalomból. Sági Ferenc az NRC kutatócégtől elmondta: a piac már kezdi felismerni a podcastokban rejlő lehetőséget, ha reklámról és márkaismertség növelésről van szó, de egy, a hagyományostól eltérő szemlélettel kell nekifutni az együttműködéseknek.
Intim percek
A podcast más terep, mint mondjuk a tévé vagy az online felületek. Egyrészt a hallgatók demográfiai összetétele is más, mint egy hagyományos média esetén, az NRC adatai szerint főleg értelmiségi, jobban edukált, érdeklődő és az új dolgok iránt nyitott személyek hallgatnak ilyen műsorokat. Nagy különbség, hogy ezeket a tartalmakat általában egyedül hallgatja az ember, például futás vagy vezetés közben, a hallgató koncentrál a műsorra, ezért nagyon fontos, hogy a márkák megértsék: teljesen más állapotban találják a hallgatót, mintha csak zenét hallgatna. “Ha olyan hirdetés tolakszik be a képbe, ami nem összeegyeztethető a podcast témájával, az kibillenti a hallgatót, elutasításba fog ütközni” - mondta Román Balázs, a Betone Stúdió producere. Egy ilyen együttműködés célja első körben a márka elfogadottságának növelése lehet, a megjelenések fajtáit pedig az alábbi módon lehet osztályozni: ”Van a legritkább, a szpot jellegű megjelenés, van olyan, amikor a műsorvezető mondja el a hirdetést, ez egyébként a legelviseltebb formája, a köztes megoldás pedig egy csatornaspecifikus hirdetés (a csatornahang, vagy a podcastra optimalizált hang) mondja el a hirdetés szövegét. - mondja a szakember.
Az NRC a nyáron átfogó kutatásba kezdett, és többek között arra is kíváncsiak voltak, hogy vajon az emberek vissza tudják-e idézni,milyen hirdetésekkel találkoztak a különböző platformokon. Innen az derült ki, hogy a podcastok esetében a hallgatók nagyobb eséllyel emlékeztek olyan hirdetésekre, amikben könyvekről vagy társasjátékokról volt szó.
A műsor vendégeitől azt is megkérdezték, hogyan látják a podcastok jövőjét. Abban mindenki egyetértett, hogy a podcastok nem fognak eltűnni, sőt, a következő 1-2 évben még növekedni is fog a számuk, ám ezután feltételezhetően megindul majd egy piactisztító harc. Nagy kérdés, hogy vajon a hagyományos rádiós elemek reneszánsza következik majd, vagy éppen teljesen új formátumok születnek? Az idő majd eldönti, mindenesetre a Telekom podcast-epicentrumában lesz miből válogatnia a hallgatóknak, sőt, segítenek is az indulásban, Debrecenben például saját stúdiót biztosítanak, profi felszereléssel azoknak, akik szeretnének műsort készíteni.
