A Prizma során a zsűri komplexen értékeli a projekteket, ötvözve a kreativitás, az újszerűség, a stratégiai gondolkodás, a kivitelezés minősége, a hatékonyság és a márkastratégiához való illeszkedés szempontjait.

A 2021. évtől a zsűri semmilyen módon NEM értékeli és számítja az AVE (Advertising Value Equivalent) értékeket. Helyette nagyobb súllyal szerepel az értékelésben a kitűzött céloknak megfelelő eredmény, a márkastratégiával való összhang, az insightnak és a briefnek való megfelelés, a hatékonyság (pl. megfelelő csatornaválasztás, médiamix. stb.), a megbízó piaci jelenlétéhez és potenciáljához mért elérés. A CSR, a non-profit, valamint az edukációs/awareness kampányok során az ötlet eredetisége, a hatékonyság, illetve a kivitelezés minősége a bírálati szempontok. 

A szempontok a következő súlyozással számítanak az elbírálás során:
•      stratégia, insight, célcsoportmeghatározás, célkitűzések: 30%
•      kreativitás, újszerűség és kivitelezés: 20%
•  márkastratégiával való összhang, az insightnak és a briefnek való megfelelés 25%
•      eredményesség, hatékonyság a kitűzött célok mentén: 25%

Kivétel ez alól a PR-vezérelt integrált kampány kategória, ahol kiemelt elbírálási szempont a kampány integráltsága:
•      stratégia, insight, célcsoportmeghatározás, célkitűzések: 25%
•      kreativitás, újszerűség és kivitelezés: 20%
•      eredményesség, hatékonyság a kitűzött célok mentén: 20%
•      integráltság, a kampány egészéhez adott PR hozzájárulás: 35%

Új kategóriák is jönnek

A dezinformációk ellen való küzdelemnek Fake news néven külön kategóriát indítunk a feladattípusokon belül, a B2B megoldások, valamint az awareness és az edukációs kampányok szintén külön kategóriában szerepelnek. A kríziskommunikációt pedig összevontuk az issue- és reputáció-menedzsmenttel. A PR-eszközök kategóriában az Eseményeknél hangsúlyozottan várjuk a digitális rendezvényeket, miközben a Sajtóközlemény alkategória kibővült, a Sajtókommunikációs megoldásokba az újságírók tájékozódását megkönnyítő, az érdeklődésüket felkeltő vagy éppen fenntartó projektek is jöhetnek.

Balaton Anita, a FleishmanHillard ügyvezetője, az ügynökségi zsűri elnöke elmondta: „Számomra kiemelten fontos, hogy a PR-verseny megtartsa azt a fókuszát, amitől megkülönböztethető lesz más versenyektől még akkor is, ha ma már erősen elmosódnak a határok a szakterületek között. A jó pályázat legyen hosszú távra ható, üzleti szempontokra, kihívásokra válaszoló, különféle kapcsolati pontokra fókuszáló, megmutatva, hogy a PR nem egyenlő a sajtókapcsolati munkával. Ha kampánymegoldással pályázik valaki, akkor is lássuk, mi az a stratégiai keretrendszer, amibe illeszkedik, vagyis milyen reputációs értékek építését tűzi ki maga elé.  Idén örömteli változások vannak a kiírásban, az értékelési szempontok is fogják mindezt tükrözni, nekem személyesen is fontos szempont lesz az eredményesség.”

„A versenyen olyan pályázatokat keresünk, amelyek a hosszú távú hatás érdekében a márka és/vagy ügy megítélését, az ezzel kapcsolatos bizalom építését támogatják. A Prizma nem ambient marketingről szól, ez a legjobb hazai kreatív PR megoldások ünnepe. Elvárás, hogy valós insightra épüljenek a pályázatok, alkalmasak legyenek figyelemfelkeltésre és értelmezhető hatásuk legyen. Mindeközben nem az számít, hogy egy vállalat mekkora büdzsét tudott beletenni az adott megoldásba, hanem csak az, hogy az adott keretek között mennyire tudott kiemelkedőt nyújtani. Ezért bátorítanám a kis és közepes cégeket, hogy minél többen induljanak, mutassák meg magukat, és ne gondolják, hogy csak a nagyok tudnak jó megoldásokat szállítani, mert ez nem igaz. Várunk mindenkit!” – tette hozzá Szinai Ádám, a CIB Bank marketingkommunikáció és PR vezetője, a megbízói oldalt képviselő zsűri elnöke. 

További információk és nevezési feltételek a verseny oldalán találhatóak!