Az MTE által szervezett kerekasztal-beszélgetés célja az volt, hogy a különböző iparági szereplők konzultáljanak az önszabályozás lehetséges formáiról és fejlődési irányáról –mondta el vitaindítójában Simon Éva. A konzultációra az MTE szerint a kialakult helyzet miatt van szükség: a televíziós és internetes tartalomszolgáltatók ugyanis egyre hasonlóbb audiovizuális szolgáltatásokat nyújtanak.

Ezért felmerül az a kérdés, hogy az egyes tartalomszolgáltatókra vonatkozó, jelenleg eltérő etikai és önszabályozási normákat érdemes-e és lehetséges-e egységesíteni.

Kardos Gábor szerint az önszabályozás esetén az első és legfontosabb mérlegelendő tényező, hogy a tartalom-előállítók köre jelentősen bővült az elmúlt időszakban. Ma már nem csak a klasszikus értelemben vett szerkesztőségek állítanak elő tartalmat: a szolgáltatók több ezer felhasználó által előállított tartalmat tesznek hozzáférhetővé, ami számos problémát felvet.

Ilyen nagytömegű információt kezelni fizikailag lehetetlen, az egyes tartalmak jogi megítélése is problémás, sok esetben a szolgáltatók által promotált tartalmakért való felelősség sem egyértelmű. Az áttekinthető szabályozásra van igény a szolgáltatók részéről, ez azonban nem jelentheti azt, hogy a jogalkotó a jelenleginél szigorúbb normákat alkot az internetes tartalomszolgáltatókra vonatkozóan.

György Bence, aki maga is kezdeményezője a Független Médiaközpont által felkarolt újságírói önszabályozó etikai kódexnek, hisz abban, hogy a szakmai egyeztetésekkel és a szolgáltatók által felállított önszabályozási elvek betartásával a szolgáltatók megítélése és a fogyasztókkal való kapcsolatuk is javulhat. Álláspontja szerint a szolgáltatói önkontroll fontos, és egy jól működő önszabályozási rezsim részben kiválthatja, részben kiegészítheti a jogalkotói és jogalkalmazói kontrollt.

Körmendi Gábor saját tapasztalatairól beszélt: annak ellenére, hogy semmilyen jogszabály nem kötelezi az online szolgáltatót, hogy a pornográf tartalmak letöltése előtt figyelmeztetést helyezzenek el, a Juj.hu önszabályozási eszközként bevezette a figyelmeztetést.

Seres Zsuzsanna elmondta, hogy a televíziós műsorszolgáltatókra vonatkozó jogi szabályok olyannyira szigorúak, hogy az önszabályozási mozgástér túlságosan szűk. Álláspontja szerint az ORTT, mint jogalkalmazó hatóság kevéssé segíti a szolgáltatókat, ezért a szolgáltatók sokszor magukra maradnak annak megítélésében, hogy hogyan kell értelmezni a jogszabályt.