A héten számoltunk be arról, hogy várhatóan a jövő héten az Országgyűlés megkezdi a magyar építészetről szóló törvényjavaslat általános vitáját. Ebben a kommunikációs szakma számára van egy fontos fejezet, ami a közterületi hirdetések elhelyezését szabályozza. 

A törvénytervezetet a Magyar Reklámszövetség OOH (közterület) tagozatának meghallgatásával alakítják ki, így remélhetőleg valóban szakmai szempontok alapján fogalmazzák meg a közterületi reklámokra, reklámhordozókra és reklámtartó berendezésekre vonatkozó fejezetet. 

„Az elmúlt húsz évben számtalan jogszabályi változás történt, amelyek elsősorban nem a rendezett közterületi piac kialakítását vagy a közterületi reklámozás normalizálását célozták. Most azonban úgy tűnik, hogy egy olyan egységes, holisztikus szemléletű szabályrendszer kialakítására törekednek, amely a környezeti, településképi szempontokat szem előtt tartva a közterületi piac fejlődését szolgálja, a szabálykövető cégeknek kedvez, a szürke zónában működőket hátrányosan érinti" 

 – mondta el Hantosi Bálint, a reklámszervezet OOH tagozatának elnöke. 

A közel 300 paragrafusból álló előterjesztés tervét először márciusban tették közzé a kormány honlapján, a közterületi tagozat azóta vesz részt a javaslat kidolgozásában. „Javaslataink alapján enyhítettek a tavasszal még jóval szigorúbb törvénytervezeten. Ráadásul akkor még nem szerepelt a tervek között a reklámkataszter létrehozása, amit mi nemcsak most, de már hét évvel ezelőtt is javasoltunk” – tette hozzá Hantosi Bálint, aki ezzel a mondatával arra az újításra utalt, hogy az új törvény értelmében csak olyan felületekre lehet majd reklámot kihelyezni, amely a 2024. január 1-jével létrejövő országos reklámkataszterben is szerepel. 

Miért jó, ha lesz reklámkataszter?

„Minden médiatípus szerepel valamilyen nyilvántartásban, ha valaki újságot indít, szüksége van az ISSN-számra, ha honlapot indít, akkor domain nevet kell szereznie, de a közterületre eddig nem vonatkozott ilyen típusú előírás. Az országos reklámkataszter segíti a hirdetőket és a médiaügynökségeiket abban, hogy csak jogszerű és a szükséges engedélyekkel rendelkező reklámfelületen jelentessék meg közterületi reklámjaikat. Nem utolsó sorban ez a regiszter pozitív nyomást gyakorol a közterületnek azon pici szeletére, amely esetleg még belecsúszik a szürke zónába” – magyarázta a tagozat elnöke. Kérdésünkre elmondta, hogy ma az országban körülbelül 47 ezer OOH reklámfelület van. Ebbe a kategóriába a két négyzetméternél nagyobb felületű közterületi reklámokat, vagyis a citylightokat, óriásplakátokat, egyedi méretű reklámhordozókat, építési hálókat és tetőreklámokat sorolta, és nem számolta bele a közlekedési törvény hatálya alá tartozó ESMA kandelábereken található irányító tábláit. 

A szürke zónába azok a felületek tartoznak, amelyek vagy 2017 után épültek – miközben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételéről szóló része nem engedélyezte új óriásplakátok építését –, vagy olyan helyre helyeztek ki, amelyre nem volt engedély, esetleg az önszabályozást mellőzve más táblája elé tették ki saját eszközüket. 

A szürke zóna romboló hatása

„A közterületi megjelenések költségét három jelentős tétel teszi ki: az első az eszközök telepítése – amelyek közül a ragasztott óriásplakát a legolcsóbb, míg az utcabútorokra kihelyezett digitális eszközök a legdrágábbak –, a második a bérleti díj, illetve a harmadik a ragasztás és a karbantartás költségei. Ha a szürke zónában bármelyik elemet nem fizetik meg rendszeresen, akkor olcsóbb áron tudják kínálni a felületet, ami a piacra romboló hatást gyakorol.” Hantosi Bálint szerint az új törvény nemcsak ezt rendezné, hanem az óriásplakátok sorsára is hatna. Az elmúlt hét évben ugyanis több felület – építkezés, vagy a környezeti károk hatása nyomán – megszűnt, és azokat az említett jogszabály miatt nem lehetett pótolni. 

„Támogatjuk a tervezetben azt, hogy a közterületen látható reklámhordozókat és reklámokat csak olyan helyen és olyan méretben, megjelenési formában lehessen elhelyezni, ami a városok és falvak vagy településrészeik jellegzetes, hagyományt őrző építészeti arculatát nem sérti” – tette hozzá a szakember. Érzékletes példaként hozta, hogy a patinás Andrássy úton nem lenne szerencsés óriásplakátokat kihelyezni, ugyanakkor XIX. század végi hirdetőoszlopok jól illeszkednek a sugárút arculatához. 

„Azt hiszem az elmúlt évek magas színvonalú szakmai munkájának elismeréseként is tekinthetünk arra, hogy a Reklámszövetséget a jogalkotó az érintett törvényjavaslat kialakításába már a korai szakaszától bevonták” – Hantosi Bálint a párbeszéd részleteiről azt is elárulta, hogy véleményezhetik a törvényt a véglegesítés előtt, a reklámkataszter bevezetése előtt pedig az NMHH az MRSZ OOH teljes tagságával egy közös fórumon beszélik meg az észrevételeket.  

(Borítókép: a Dacia októberi OOH-kampánya, amin a Mediátor dolgozott.
Nyitókép: Fortepan / Andrássy út az Oktogon felé nézve, balra a Csengery utca, 1940, adományozó: Sattler Katalin, képszám: 146279.)