E cikkünk a Kreatív szeptemberi lapszámában is megjelent ám, aminek ajánlóját itt böngészheted át!
Nehéz helyzetbe kerültek a cégek, mert a munkavállalók már most elkezdték használni munkájuk során az AI alapú eszközöket, hiszen ezek a szoftverek energiát és pénzt takarítanak meg, inspirációt adnak, segítenek kísérletezni – ám jogilag egyelőre ingoványos talajon mozognak. Emiatt már most elengedhetetlen belső állásfoglalást adniuk a csapatuknak arról, hogy hogyan és milyen eszközöket használhatnak a munkájuk során. Ha ezt nem teszik meg, komoly veszélynek tehetik ki a munkahelyüket, de akár az ügyfeleiket is. Nem véletlen, hogy a techóriások mellett bankok sora döntött úgy, hogy megtiltja a ChatGPT használatát a munkatársainak.
Milyen jogi dilemmák övezik az AI használatát?
Kezdjünk az általános kérdésekkel, majd fókuszáljunk a generatív mesterséges intelligenciákra!
Az Európai Bizottság 2022 szeptemberében nyilvánosságra hozta irányelvjavaslatát, aminek a célja az AI-t érintő felelősségi kérdések rendezése. Noha még nem elfogadott a javaslat, a szövegezés alapján az AI-rendszer üzemeltetője felelősséggel tartozik a rendszer által okozott károkért, és az eljárás könnyíti a sértettek számára a bizonyítást is.A javaslat szövege alapján ha a kár visszavezethető emberi cselekményre vagy mulasztásra, és az AI mindössze tanácsot, információt adott, amelyet az emberi szereplő figyelembe vett, úgy az ok-okozati összefüggés megállapítása nem nehezebb, mint olyan helyzetekben, ahol nem kerül sor AI-rendszer közrehatására. Mindazonáltal ezek a rendszerek igen komplexek, komoly szakmai háttértudást igényel már annak a bizonyítása is, hogy az adott kár az AI-rendszer által, közreműködésével vagy attól teljesen függetlenül következett-e be.
További kérdés az adatvédelem és a magánélethez való jog, hiszen előfordulhat, hogy az eszközzel személyes adatokat osztunk meg, így elengedhetetlen, hogy az megfeleljen a vonatkozó adatvédelmi szabályozásoknak. 2023 áprilisában az olasz adatvédelmi hatóság ideiglenesen betiltotta a ChatGPT működését Olaszországban arra hivatkozva, hogy 2023. márciusban olyan adatvédelmi incidens történt, amelynek keretében e-mail-címek és banki adatok szivárogtak ki. A hatóság álláspontja szerint nem megfelelő a felhasználók tájékoztatása és az adatkezelés jogalapja sem, így összegyűjtötte, hogy milyen pontoknak kéne megfelelnie az állítólagos jogsértőnek ahhoz, hogy ne tiltsák be működését. Ügynökségekre vonatkozó jelentős kockázat a fentieken túl nemcsak személyes adatok, hanem az ügyfelek üzleti titkainak a kiszivárogtatása. Így a munkavállalók edukálásán túl elengedhetetlen az AI-alapú eszközök ezen szempontból történő vizsgálata is.
A harmadik fő kérdés a diszkrimináció, hiszen az AI-algoritmusok hibákat, elfogultságot mutathatnak a döntéshozatal során, amely faji, vallási, nemi vagy egyéb más csoportokra tekintettel megkülönböztetést eredményezhet, például ha munkaerő-kiválasztási folyamatokhoz szeretnénk használni egy ilyen szoftvert.
Talán a legeklatánsabb példa erre a holland adóhatóság hírhedt esete, amikor AI segítségével ellenőrizte, hogy a gyermekgondozási segélyt a szülők jogszerűen vették-e igénybe. Közel 26 ezer szülő lett alaptalanul meggyanúsítva adócsalással és indult ellene eljárás, melynek keretében komoly bírságok is kiszabásra kerültek. Később kiderült, hogy az ellenőrzéshez használt AI-alapú eszköz döntéseit diszkriminatív minták alapján hozta. Többek között megállapításra került, hogy maga az adóhatóság is titokban dolgozva, az AI-eszköz működésének teljes ismeretét nélkülözve, olyan adatokkal tanította az eszközt, amelyek között szerepelt a nem, vallás, illetve származás is. Az AI használata emellett túlságosan automatizált volt, nélkülözte az emberi lektorálást, végső döntéshozatalt. Noha az ügy korábbi, és a technika azóta jóval meghaladta az adóhatóság által használt eszközt, a probléma gyökere azonos, hiszen ha nem megfelelő adatokból tanítjuk az AI alapú eszközt, az torzítani fogja az eredményeket is.
El nem hanyagolható továbbá az AI szerepe a dezinformáció és az álhírterjesztés vonatkozásában is. Egyre nehezebbé válik a manipuláció, megtévesztés elkerülése, hiszen az AI által generált szövegek, képek, videók, nem is beszélve a deepfake megoldásokról, komoly feladat elé állítják a fogyasztókat, hogy kiszúrják, mi a valós, és mi nem. Másfelől talán felértékelődhetnek az emberek által vezetett hírforrások és művészi alkotások.
A fentiekben ismertetett főbb szempontok körbejárják azokat a kérdéseket, amelyekkel a jogalkotók most aktívan foglalkoznak, mindamellett nincs könnyű feladatuk egy olyan terület időtálló szabályozásának a megalkotásában, ami hónapról hónapra ilyen tempóban növekszik és fejlődik.
A továbbiakban fókuszáljunk a generatív mesterséges intelligenciára, ami robbanásszerűen férkőzött be az ügynökségek hétköznapjaiba!
A generatív AI egy, a mesterséges intelligenciák csoportjába tartozó rendszer, amely képes szöveget, képeket vagy egyéb tartalmat generálni úgy, hogy a bemeneti adatokból statisztikai alapon tanulva új tartalmakat generáljon.
A generatív AI-megoldáson alapuló eszközök használóiként többek között az alábbi főbb dilemmákkal szembesülhetünk:
Kié az, amit létrehozunk AI-jal?
Az AI-alapokra épülő szoftver esetén a szellemi tulajdon két védelmi formát biztosít. Az egyik a szerzői jog, a másik pedig bizonyos esetekben a szabadalom. Ezen jogintézmények képesek arra többek között, hogy biztosítsák számunkra, hogy szellemi alkotásunkat más az engedélyünk nélkül ne használja vagy profitáljon belőle. Mind a feltaláló, mind a szerző kizárólag természetes személy lehet. Noha az AI által generált tartalom e tekintetben kérdéseket vet fel a jogosult személyére vonatkozóan, a gyakorlat továbbra is azt az elvet követi, hogy AI maga nem, csak kizárólag természetes személy lehet szerzői mű vagy szabadalom jogosultja.
Az, hogy egyáltalán a szerzői jog védelmet biztosít-e az adott műnek, a természetes személy közrehatása fogja eldönteni, hiszen amennyiben az AI csak egy technikai, támogató eszköz, úgy az ember lesz maga a szerző. Viszont ha a személy csak passzív szerepet játszik vagy egyáltalán nem vesz részt a folyamatban, úgy a szerzői jog nem biztosít védelmet az így létrejött művekre. Ha tehát egy közösségi poszton ötletelve használunk egy chatbot alapú rendszert, abban az esetben ugyanúgy a szövegíró lesz a szerzői jogosult. Ezzel ellentétben, ha egy képet úgy generálunk AI-eszközzel, hogy az instrukción (prompt) kívül nincs hozzáadott érték a kész műben, már nem lehetünk a mű szerzői jogosultja, így nem védi az így létrejött művet a szerzői jog sem (ahogy azt az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatalának véleménye is indokolja). Természetesen ezt esetről esetre kell értékelni, hogy mennyi volt az AI és az emberi közrehatás a műben, hogy megállapíthassuk, hogy fennáll-e a szerzői jogi védelem.
És mit jelent ez a gyakorlatban? Vegyük példának a ChatGPT-t is fejlesztő OpenAI esetét, azt a licencszerződést alapul véve, amit a felhasználó köt a platformmal. A 2023. március 14. napon kiadott licencszerződés értelmében az OpenAI az eszközei által generált tartalmak tekintetében a legteljesebb körben ruházza át az így keletkező jogokat a felhasználóra, tekintettel arra, hogy a felhasználó felelőssége, hogy a tartalom a vonatkozó jogi szabályozásnak és a licenszszerződésnek megfeleljen. Tehát szabadon, akár kereskedelmi céllal is felhasználható az így generált tartalom, de a jogi megfelelőséget már a felhasználóra terheli az OpenAI, ami átvezet minket a következő jogi dilemmára az eszköz használata során.
Honnan tudjuk, hogy az AI nem lopta valahonnan, amit nekünk csinált?
A transzparencia jegyében fontos tudni, hogy az adott AI-eszköz milyen adatokkal lett tanítva, hiszen, mint ahogy fentebb is tárgyaltuk, a nem megfelelő tudásanyag következtében az AI generálhat hamis, megtévesztő vagy diszkriminatív válaszokat is. Ez az OpenAI esetében nem nyilvánosan elérhető információ, mindössze azt lehet tudni, hogy az interneten nyilvánosan elérhető adatokból 2021. szeptemberig bezárólag lettek tanítva az eszközök (legalábbis a GPT 3.5 esetében).
Fontos, hogy csak mert az interneten nyilvánosan elérhető egy mű (pl.: kép, irodalmi mű, zene), nem jelenti azt, hogy azt szerzői jogi szempontból szabadon fel is lehetne használni kereskedelmi vagy bármilyen célra. Így érkezünk meg az ügynökségek szempontjából kardinális kérdéshez, hiszen ügyfeleink számára csak olyan termékeket szolgáltatunk, amelyek nem sértik harmadik személyek jogait, tehát nem használunk fel olyan képet, zenét, irodalmi művet, amelyhez nincs meg a megfelelő felhasználási engedélyünk.
Az OpenAI modelljei (pl.: a ChatGPT alatt futó GPT-modellek, DALL-E 2) esetében jelen körülmények között ez nem biztosítható. Ezzel szemben az Adobe olyan generatív AI-megoldáson alapuló eszközt dobott a piacra „Firefly” név alatt, amely a gyártó állítása szerint teljesen jogtiszta tartalommal lett tanítva.
2023. januári hír, miszerint pont a fentiek okán a Getty Images eljárást indított szerzői jogi jogsértés okán a Stability AI ellen, mivel állítása szerint több millió felhasználási engedélyhez kötött képét használta fel az eszköze feltanításához. Noha a bizonyítást könnyítő körülmény, hogy a Stability AI nyílt forráskódokat használ, ennek a pernek a kimenetele várhatóan így is mérföldkőnek tekinthető döntés lesz.
Az Európai Unió AI-rendeletének javaslata már megfogalmazta, hogy a generatív AI-eszközök esetén a transzparencia jegyében elvárás lesz nyilvánosságra hozni, milyen szerzői jogi oltalom alatt álló művekkel lett tanítva az adott eszköz. Továbbá a javaslat különböző alkalmazásokban használható mesterségesintelligencia-rendszereket elemez és osztályoz aszerint, hogy milyen kockázatot jelent a felhasználók számára. Az egyes osztályok eltérő kötelezettségeket jelentenek a szolgáltatók és a felhasználók számára. Az Európai Parlament képviselői 2023. június 14-én elfogadták tárgyalási álláspontjukat az AI-rendelettel kapcsolatban. Az uniós Tanácsban most megkezdődnek a tárgyalások a tagállamokkal a törvény végleges formájáról, így akár az Európai Unió lehet az első a világon, amely átfogó szabályozást nyújthat az AI alapú eszközök használatára.
De akkor mit csináljunk?
A legújabb eszközöket folyamatosan figyelnünk kell nemcsak technikai, de jogi megfelelőség szempontjából is.
- Fontos ellenőrizni, hogy az adott eszköz milyen adatokkal lett tanítva, persze amennyiben van erre lehetőségünk.
- Amennyiben van rá lehetőség, érdemes az adott eszközön beállítani, ha azt céges környezetben használjuk, hogy a megadott információkat és az eredményeket ne használhassa fel további tanulásra, ne tárolja.
- Személyes adatokat, üzleti titkokat ne adjunk meg ilyen eszközöknek, vagy ne keressünk rá egy olyan speciális, niche kérdésre, amiből következtetni lehet magára az üzleti titokra, briefre.
- Fontos figyelemmel lenni arra, hogy véletlenül se tévesszük meg a fogyasztót annak a ténynek a mellőzésével, hogy a tartalom AI segítségével jött létre, természetesen ha a publikált tartalom egyáltalán alkalmas lenne erre.
- Mindig legyen emberi lektorálás, a végső döntés kizárólag emberi közbenjárással szülessen meg, és folyamatosan legyen monitorozva az AI működése. Mielőtt publikálnánk az így létrejött tartalmat, fontos az általánosan alkalmazott utólagos jogi ellenőrzésen túl az AI-t érintő jogi specialitások figyelembevételével is vizsgálni az elkészült tartalmat.
- Kardinális megtartanunk az AI által generált tartalmak tekintetében a kritikus szemléletünket, és nem könnyelműen, elkényelmesedve bízni a könnyen kapott válaszok hitelességében, valódiságában.
Noha rengeteg márka már bátran nyúl az AI használatához, sosem lehet tudni, milyen összeget különítenek el az esetleges jogi kockázatok jövőbeli kezelésére. Emellett az ügynökségeknek kiemelt szerepük van az egyes eszközök jogi kockázatainak felmérésekor, és nem csupán a legfrissebb és izgalmasabb AI alapú eszközökről tájékoztatni őket, hanem azok használatából esetlegesen felmerülő jogi kockázatokról is.
Zárásul pedig az AI segítségét kértük meg egy csattanóra: Reméljük, hogy az AI-eszközök használatának jogi kockázatairól és értékeléséről szóló cikkünk nem váltott ki túl sok szorongást, és ha mégis bármilyen pereskedésre kerülne sor, ne felejtsék el aktiválni az „AI Védőszentgrál” módját, és a jogi problémáik úgy elpárolognak, mint egy nem létező adatbázis a felhőben! Köszönjük, ChatGPT!
A fenti cikkünk semmi esetre sem tekinthető jogi tanácsadásnak, annak célja általános tájékoztatás a mesterséges intelligenciát érintő kérdésekről. Amennyiben jogi tanácsra van szüksége, javasoljuk, hogy keressen fel egy a megfelelő szaktudással rendelkező ügyvédi irodát.
(Kiemelt kép forrása: Mito)
