Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szervezésében hétfőn kezdődött a média gyerekekre gyakorolt hatásával foglalkozó háromnapos konferencia.

Majtényi László, a médiahatóság elnöke nyitóbeszédében azt mondta, hogy a magánlakásokba betörő médiahatóság helyett a szülői szabályozás a járható út, ugyanakkor az önszabályozás hiányát mutatják a statisztikák. Az egyik, Majtényi László által idézett friss felmérés szerint a gyerekszobákban „kiemelkedően magas arányban” vannak televíziók, annak ellenére, hogy a korábbi hasonló témájú konferencia ajánlása szerint a három évesnél fiatalabbakat távol kellene tartani a tévézéstől, és az idősebbeknek is szüksége lenne szülői felügyeletre.

Hasonló képet mutat az internethasználat felmérése is. László Miklós az ELTE szociológus professzora elmondta, az általuk megkérdezett 13-17 éves kor közötti gyerekek kétharmada felügyelet nélkül fér hozzá a világhálóhoz.

Kósa Éva pszichológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) tanára is saját felmérésüket említette, amely szerint bár a szülők döntő többsége szerint a média hatása káros a fiatalokra, elenyésző részben vesznek csak részt saját gyermekük médiafogyasztásában, és szabályokat sem állítanak fel nekik ezzel kapcsolatban.

A fiatalkorúak körében internetezéssel töltött idő – részben a televíziózás rovására – jelentősen megemelkedett az elmúlt négy évben. A PPKE felmérésében megkérdezett 13-17 év közöttiek legtöbbje az internetet választja, ha társaságra vágyik, és a hozzájuk tartozó három legfontosabb dolog között is ott van a számítógép vagy a mobiltelefon.

Szalai Annamária az ORTT tagja a televíziós műsorok korhatár-besorolásának gondjait említette utalva az egyedül tévéző fiatalokra.

Edvi Péter az NGYSZ elnöke szerint a társadalom durvulása összekapcsolható a média hatásával, de pozitívnak látja, hogy vannak csatornák, amelyeken igényes tájékoztatás és tudományos ismeretterjesztés zajlik. Ez szerinte azt jelzi, hogy nem csak a „primitív műsorokra” van igény.