Koczka Péter
Becsült olvasási idő: 2 perc
Kórházi körülmények ipari környezetben

A tisztaterekben a levegő megfelelő minőségének optimális szinten tartásához elengedhetetlen a szomszédos terek közötti nyomáskülönbség folyamatos mérése és az esetlegesen megváltozott körülmények alapján történő szabályozás.

A tisztatér-technológiák fejlődése és azok elterjedése a II. világháborút követő évekre tehető. Az első tisztatereket az 1960-as években hozták létre, és az egészségügyi ellátásban vezették be: a fertőzések megelőzése érdekében elsősorban kórházak műtőhelyiségeként funkcionáltak. A leegyszerűsített elv alapja, hogy egy adott térben minimális túlnyomást hoznak létre, így a levegő – valamint a benne található szennyeződések, porszemcsék, baktériumok – az alacsonyabb nyomású tér felé áramlanak.

Ezzel a betegek műtét közbeni fertőződésének esélye jelentősen lecsökkent. A tisztaterek ma már nemcsak a kórházakban találhatók meg, hanem minden olyan ipari területen, ahol a folyamatok megkövetelik a magas fokú levegőtisztaságot. A gyógyszerek, a félvezetők és a mikroelektronikai alkatrészek gyártásában vagy a precíziós mechanikák előállítása során ma már elkerülhetetlen a tisztatér-technológiák alkalmazása.

Mennyi is 10 Pa?

Mi is az 1 Pa-nyi nyomáskülönbség? Viszonyításképpen a levegő atmoszférikus nyomása 100 000 Pa. Egy pillangó szárnycsapása 2,5 Pa nyomásingadozást eredményez. Ezek alapján a tisztaterek zónái között tartandó 10-15 Pa nyomáskülönbség mérésére speciális nagypontosságú szenzorokra van szükség. Egy 10 Pa-os differenciálnyomás mérése esetén a ±2 Pa eltérés ±20 százalékos hibának felel meg. A szenzorokkal szemben támasztott követelmények tehát szigorúak mind a pontosság, mind pedig a hosszú távú stabilitás tekintetében. A Testo kifejezetten a tisztaterek számára, alacsony differenciálnyomásokra fejlesztett távadócsaládja megfelel a legmagasabb követelményeknek is.

Nagy pontosságú dP távadók

A Testo távadókban található szabadalmaztatott induktív mérőcellák teljes mértékben kopás- és súrlódásmentesek. A mérőcellán belül elhelyezett koncentrikus, hullámos vörösréz-berillium membránok között egy fémbevonatú mag található, amelynek már a legkisebb amplitúdóváltozása is érzékenyen befolyásolja az induktivitást az L1 és L2 tekercsek között. A legnagyobb pontosságú a Testo 6383 típusú műszer, amelynek GUM (Guide to the Expression of Uncertainly in Measurement) szerinti teljes mérési bizonytalansága ±0,5%±0,3 Pa.

Az alacsony méréstartományú nyomástávadók legkritikusabb és a pontosságot nagyban befolyásoló hibája a nullponteltolódás. Kézi mérőműszerek esetében a nullázás az adott mérés előtt manuálisan megtörténik. Ezzel ellentétben például harminc, tisztateres környezetben telepített távadó nullázását – amelyek fele megközelíthetetlen helyen van, és folyamatosan üzemelnek – lehetetlen végrehajtani. A Testo távadók beépített mágnesszelepek segítségével megadott időközönként (15 mp, 30 mp, 1 perc, 5 perc, 10 perc) mikroprocesszor-vezérelt automatikus nullpontbeállítást végeznek.

Így a nyomásszenzor hőmérsékletfüggése elhanyagolhatóan alacsony szinten tartható, ezáltal a szenzor megőrzi stabilitását, és megbízható mérési eredményeket garantál hosszú távon is. A távadók kiválasztása során a maximális méréstartomány megválasztása is egy sarkalatos pont. A belső zónák megkövetelik a 0-tól 10-20 Pa-ig terjedő méréstartományt. Az alacsony méréstartományok kritikusak lehetnek a szenzor élettartama szempontjából, a Testo távadóknál ennek elkerülésére egy beépített túlterhelés elleni védelem szolgál.

Folyamatos túlnyomás vagy rövid nyomáslökések esetén egy szelep automatikusan lezárja a mérőblokkot, ezzel megvédve az érzékeny mérőcellát. A mérőműszerek gyakorlati alkalmazása során a távadók rugalmasan paraméterezhetők a méréstartomány határértékeinek ±50 százalékáig. A távadók paraméterezése a P2A analizáló és jusztírozó szoftverrel, akár a helyszínen, egyszerűen megtörténhet.