„Nehéz időkön vagyunk túl – mindenki megélte a veszteséget. Van, aki a munkáját, a megtervezett jövőjét, a vállalkozását veszítette el, van, aki a szomszédját, a barátját, rokonát, de ha csak az ismerősének az ismerősét, már az is több a soknál.

És mégsem változott semmi: a gazdagok még gazdagabbak lettek, a szegények még szegényebbek és még többen szegények, a környezetünkre még magasabbról tesznek azok, akiknek vigyáznia kellene rá, a gazdaság még kevésbé emberi, pedig az emberekből él, a pénz pedig még nagyobb úr, mert a hatalmi erők szemrebbenés, együttérzés és részvét nélkül préselték ki, amit csak lehet ebből a tragikus helyzetből.”

A fenti két bekezdés részlet a 21., azaz az idei Arc pályázati kiírásából, ami az Életjel címet kapta. Az erre az érzésre reflektáló ezer plakát közül állítottak ki 82-t a Bikás parkban, ahol október 17-ig lehet megnézni őket. De idén is lehetett szabadon választott témával indulni, és bár a zsűri kiosztotta a díjait a megnyitón, a közönség is szavazhat a legjobb alkotásra.

Itt vannak a Kreatív idei kedvenc alkotói. (Az összes díjazottról és a megnyitóról itt írtunk.)
 

Vértessy Flóra és Ónodi Lóránt

Vértessy Flóra idén először pályázott az Arc kiállításra, korábban csak távolról követte az eseményeket, és rendszeresen kilátogatott az eseményre. Az idei nyertes pályamunkát barátjával, korábbi és jelenlegi kollégájával, Ónodi Lóránttal készítette, aki viszont már többször is indult, sőt ki is állított az Arcon. „Tudtuk, hogy jól megy nekünk a közös munka, az ötletelés, jó barátok is vagyunk, ezért vágtunk bele együtt.” A közös pályázás óta a munkaéletük úgy alakult, hogy néhány hete ismét egy helyen dolgoznak, mindketten creative group head pozícióban vannak a Republicnál, Flóra art, Lóránt szövegírói oldalon.

Az idei témakiírás után két-három estét ötleteltek végig, amikor is az volt a legfontosabb számukra, hogy úgy meséljenek el egy történetet, hogy az ne legyen szájbarágós. Öt munkát adtak be, kettő ki is került, egy pedig nyert. 

„Azért nehéz az Arcon nyerni, mert egyetlen statikus képpel kell egy történetet elmesélni, ráadásul kell a humorfaktor is. Nyelvészként mindig azt tapasztaltam, mind a komoly-, mind a szórakoztatóirodalomban azt szeretjük, amiben magunkra ismerünk. A pandémia alatt a családunkban (bátyám színész, húgom cukrász) visszatérő beszédtéma volt, hogy el kéne menni futárnak, és valljuk be, ez a bizonytalanság máig nem múlt el. Ez a megváltozott élet van a képen, a 43 éves Balázzsal" - mondta Ónodi Lóránt.

A másik kiállított darabjuk a Parlament. Az ország házán néhány építészeti elemet lecseréltek, így például a Kreml kupolája és pagodaelemek bukkantak fel rajta. „Biztos voltam benne, hogy mindenki politikai és csak politikai utalásokat lát majd ebben a megoldásban, de kicsit más volt az alkotói szándék. Engem az az irány foglalkoztatott, amerre most halad a társadalom. Az a nagyon erős megosztottság, hogy kit miért nem kell szeretni, hogy fentről megmondják a normákat" - mondta Vértessy Flóra.

Monostori Laura 

„Ahogy elolvastam a pályázati kiírást, egyből létrejött a kép a fejemben, hogy mit szeretnék megmutatni. Az Ingerküszöb egy reflektáció volt arra, hogy a közvetlen környezetemben mennyire nem érdekli az embereket a körülöttük lévő világ, és nem hajlandók semmivel sem foglalkozni, amíg nem őket éri tragédia. Megcsináltam a képet és rögtön be is adtam. Jó pár héttel később döbbentem rá, hogy ez akár egy magamnak küldött üzenet is lehetne. Annak ellenére, hogy úgy érzem, foglalkozom az engem körülvevő világgal, sőt, igyekszem jobbá tenni, vannak időszakok, amikor kikapcsolok és arra van szükségem, hogy csak az legyen a legnagyobb gondom, hogy az időjárásnak megfelelő öltözetben legyek, mert annyira sok volt, ami az elmúlt időszakban történt velem, velünk.”

Monostori Laura 23 éves, grafikus, egy kis győri reklámirodában dolgozik. Mindent csinál, amire épp szükség van, katalógust, névjegyet, Facebook-posztot, ezért neki az Arc az önkifejezésről szól. 

Kocsis Bálint

Kocsis Bálint, az elhíresült és a kiállításnak még a megnyitója előtt negatív kampányt intéző Hajrá, magyarok! készítője tavaly még egy barátjával, idén már egyedül indult. A három pályaműve közül a kettéosztott focipályát ábrázoló került be. „A fő motivációm az volt, hogy szeretnék indulni az Arcon. Nem vagyok egy szereplős típus, de szerettem volna elmondani a véleményemet ebben a formában, és mindenképp LMBTQ-témában.” A civilben irodai dolgozó pályázó hobbigrafikus. Először a szembeállítás motívuma, az egyfajta tükör volt meg neki a képről, később dolgozta ki az egyik és a másik oldal „állításait”, a meccs állása az alkotói folyamat legvégén ugrott be neki.

Hegedüs Melinda 

Hegedüs Melinda szabadúszó, reklámgrafikával, marketinggel foglalkozik. Depresszív Addikció című alkotása különdíjat kapott az idei kiállításon.

„Alapvetően próbálok elég tudatos lenni a kütyühasználattal, de a munkámból adódóan sokat kell képernyő előtt ülni. Észrevettem, hogy a pandémia alatt egyre jobban beszippantott ez az online tér. Persze jó, hogy ablakot (ajtót) nyit a világra, de kiszívja a valódi színt az életünkből és az egyetlen, ami marad, az a telefon és az általa nyújtott világ.”

Harmadik alkalommal pályázott, harmadik év, hogy kiállítják plakátját, idén a különdíjas képe mellett egy vegán témájú micimackós (Senki sem lehet szomorú, ha van egy lufija) munkája is kikerült. 

„Amikor mesét nézünk, hajlamosak vagyunk nem gondolni arra, hogy valójában mi is történik benne. Az, hogy Róbert Gida megeszi a barátját, szemnyitogató üzenet. Azért kevertem bele a humort és használok élénk színeket, hogy elvegyem az élét – az egyébként kemény – üzenetnek. Szeretném, ha tényleg elgondolkodnának az emberek, és nem tennének rögtön az elvakult térítők közé.”

Hegedüs Melinda harmadik kiállított plakátja a Freedom fighter, amin a miniszterelnök egy pegazuson ül, arra utalva, hogy egy LMBTQ-ügyi újságírói kérdésre azt válaszolta a kamerák előtt, hogy ő egy „freedom fighter”.

Vercz Dávid

Vercz Dávid az Arc veterán pályázója. Évek óta ad be képeket, többet is, néhányat névvel, még többet álnévvel. Idén ezüstérmes lett az Újjászületés cíművel, amin egy fejsze nyeléből szökken egy zöld szár. A képi történetet családi esemény ihlette: párja vidéki házukban rendszeresen vágta saját maga a fát, de amikor várandós lett, egy időre felhagyott ezzel a hobbival. Vercz Dávid civilben gépészmérnök, toronydarukkal foglalkozik, de egyre több a grafikusi munkája is - derült ki a megnyitó másnapján rendezett kiállítói találkozón, ahol a zsűri és az alkotók megismerhették egymást. 

Az idei munkák közül Vercz Dávid jegyzi még nevével a futárok szerelmét ábrázoló Rómeó és Júliát, az Ikeás Vägod? és a Szabadba várva címűt, de ennél több álneves alkotása került ki a Bikás parkba.