Kreatív: Mi volt a „Use your vote” kampány briefje? 

Jaume Duch: A 2024-es európai választásokra vonatkozó kommunikációs stratégiánkat különböző forrásokból, például az Eurobarométer-felmérésekből származó adatok és insightok alapozták meg. E felmérések eredményei többek között azt mutatták, hogy a különböző tagállamokban mely témák érdeklik leginkább a polgárokat, mennyire érdeklődnek a politika iránt, és milyen valószínűséggel mennek el szavazni. 

Más felmérések segítettek megérteni, hogy az emberek milyen médiumokat használnak a hírek eléréséhez, mely forrásokban bíznak leginkább, és milyen szerepet játszik a közösségi média a hírfogyasztásukban. 

A 4 perces kampány-dokumentumfilm elkészítéséhez az ügynökségek számára versenyt hirdettünk és 10 tagállamban fókuszcsoportok segítségével teszteltük a kreatív javaslatokat, hogy kiderüljön, melyik koncepció nyeri el leginkább az uniós polgárok tetszését. Ezen eredmények figyelembevételével a dán &CO ügynökséget választottuk ki a „Use your vote” című videó elkészítésére, amely olyan időseket mutat be Európa-szerte, akik a demokráciáról szóló üzenetet adnak át egy fiatalabb családtagjuknak vagy barátjuknak.   

Hogyan ítéli meg a kampányt és a választási részvételt? Ön szerint sikeres volt a kampány?

Igen, úgy gondoljuk. A részvételi arány valamivel magasabb, mint az előző európai választásokon, a tagállamok többségében emelkedett, ez pozitív hír az európai demokrácia számára. Természetesen sok tényező befolyásolja a részvételi arányt, de tudjuk, hogy kampányunk nagy és sokszínű közönséget ért el Európa-szerte. 

Június 2-ig a „Use your vote” videót több mint 500 milliószor nézték meg a közösségi médiaplatformokon, videostreamingen, a csatlakoztatott televíziókban és a mobil displayen. 

Emellett a filmet különböző formátumokban vetítették a televíziós csatornák szerte a kontinensen, valamint olyan helyszíneken is, mint a mozik és a futballstadionok. Továbbá együttműködtünk a hagyományos médiával, tájékoztattunk a Parlamentről és a választásokról az összes főbb közösségi médiaplatformon, köz- és magánpartnereket valamint önkénteseket vontunk be annak terjesztésébe, hogy miért fontos szavazni ezeken az uniós választásokon.

Hogyan sikerült védekezni az orosz dezinformáció ellen a kampány során?

Az orosz és más külföldi beavatkozások, dezinformációk évek óta kiemelt helyen szerepel a Parlament napirendjén, amint azt az elmúlt ciklusban e kérdésekkel foglalkozó két parlamenti különbizottság munkája is mutatja. Emellett a Parlament elfogadta a Digital Services Actet (digitális szolgáltatásokról szóló törvény), a mesterséges intelligenciáról szóló törvényt és a politikai reklámokra vonatkozó új szabályokat, amelyek segítik a dezinformáció elleni küzdelmet és az online átláthatóság növelését. 

Belső szinten az EP megerősítette az információs manipuláció felderítésére szolgáló ellenőrzési kapacitásait, és együttműködik más szereplőkkel, például az Európai Külügyi Szolgálattal, a nemzeti hatóságokkal vagy a tényellenőrzőkkel. Céljuk a tudatosság és a dezinformációval szembeni ellenállóképesség növelése. A választások előtt számos anyagot dolgoztunk ki és tettünk közzé – például egy sor úgynevezett „prebunking videót”, hogy segítsük a polgárokat a manipulációs technikák megértésében –, ezeket az anyagokat mind a 24 hivatalos uniós és számos nem uniós nyelven terjesztettük. 

Emellett tudjuk, hogy a dezinformáció elleni egyik leghatékonyabb eszköz az Európai Parlamentről és az EU-ról szóló tényszerű kommunikáció. Ezért támogattuk és továbbra is támogatni fogjuk a független média munkáját, mind törvényekkel, mint például a médiaszabadságról szóló törvénnyel vagy a Slapps-ellenes irányelvvel, mind pedig gyakorlati eszközökkel, például azzal, hogy a választások éjszakáján a parlamenti üléstermet hatalmas sajtószobává alakítottuk.

Februárban az EP új szabályokat fogadott el a politikai reklámok átláthatóságáról, de ezeket csak 18 hónappal a hatálybalépést követően fogják alkalmazni, ami jóval az EP-választások után van. Ha ilyen szabályokat fogadnak el, miért várnak másfél évet az alkalmazásukkal?

Fontos megjegyezni, hogy a jogalkotási folyamat – a szöveg Bizottság általi eredeti előterjesztésétől a társjogalkotók módosításain, a tárgyalásokon és a végleges elfogadáson keresztül – több mint két évig tartott. A Parlament keményen küzdött azért, hogy erős megállapodást kössön, és azt akarta, hogy az uniós választásokig minden rendelkezés érvényben legyen, a tagállamok azonban nem tudtak ebbe belemenni. 

A kompromisszum végül az lett, hogy a szabályokat 2025 őszétől kell alkalmazni. Mindazonáltal néhányat már a júniusi uniós választások idején is alkalmaztak – például egyértelmű meghatározásokat vezettek be arra vonatkozóan, hogy mi minősül politikai reklámnak és kampánynak, és azt is, hogy a törvény alapján nem diszkriminálható az EU-ban a politikai hirdetés az alapján, hogy milyen székhelyen készültek.

Melyek azok a kérdések, amelyekkel az Európai Uniónak foglalkoznia kellene a kommunikáció területén, de még nem tette meg?

Ez a kérdés a következő Európai Parlament megválasztott képviselőihez intézendő. A mesterséges intelligencia példája azonban azt mutatja, hogy a technológiai újítások nagyszerű lehetőségeket kínálnak a tájékoztatás szempontjából, ugyanakkor új kihívásokat is jelentenek, például az adatvédelem vagy az etika terén. A mesterséges intelligenciáról szóló törvénnyel az Európai Unió bebizonyította, hogy képes reagálni az ilyen kihívásokra és kiaknázni az új technológiákban rejlő lehetőségeket. Bízom benne, hogy ezen az úton fogunk tovább haladni. 

Egyes tagállamokban a technológiai óriáscégek még mindig nem fizetik meg a médiacégeknek azokat az összegeket, amelyek a „szomszédos jogok” alapján megilletik őket. Tervez-e az EU új álláspontot a szomszédos jogok védelme érdekében?

A szerzői és szomszédos jogokról szóló 2019. évi irányelv csak 2021-ben kezdte meg működését, tehát viszonylag új. A Bizottság természetesen a jövőben is előterjesztheti e szabályok frissítéseit, és a Parlament továbbra is figyelemmel kíséri azok hatásait, de ebben a ciklusban a képviselők a digitális politika más területeire összpontosítottak. Annak biztosításán dolgoztak, hogy a digitális átállás új lehetőségeket teremtsen a vállalkozások számára, és az offline térhez hasonlóan online is nyitott és demokratikus társadalmat alakítsanak ki.

A digitális piacokról szóló törvény például megakadályozza, hogy a „kapuőrként” működő nagy platformok (mint például az Amazon, az Alphabet és a Meta) visszaéljenek erőfölényükkel, és tisztességes piacra jutást tesz lehetővé a kisebb vállalkozások számára, valamint nagyobb választási lehetőséget biztosít a fogyasztók számára. 

Ha ezek a nagy technológiai vállalatok nem tartják be az uniós szabályokat, a Bizottság akár 10 százalékos, ismételt jogsértés esetén 20 százalékos bírságot is kiszabhat, ami azt jelenti, hogy a nagy technológiai vállalatok nem működhetnek tovább Európában anélkül, hogy betartanák a szabályokat. 

A képviselők ezen a felhatalmazáson több, az újságírók és a sajtószabadság védelmét szolgáló törvényjavaslatot is elfogadtak, például a már korábban említett médiaszabadságról szóló törvényt. A képviselők egy olyan speciális mechanizmus létrehozását szorgalmazták, amely megakadályozza, hogy a nagy platformok, mint például a Facebook vagy az X, önkényesen korlátozzák vagy eltávolítsák a médiatartalmakat a platformjaikról. Ez fontos lépés az online médiatartalmak védelmében, amely jogot biztosít az újságíróknak arra, hogy tiltakozzanak a tisztességtelen döntések ellen, és garantálja a polgárok szabad hozzáférését a hírekhez.

A választások során szembesült-e Ön/az EP szervei bármilyen mesterséges intelligencia által generált tartalommal? Ha igen, és ha káros, hogyan tudott az EP védekezni ellene?

A mesterséges intelligencia használata a választók manipulálására szolgáló megtévesztő tartalmak létrehozására és terjesztésére valóban az egyik aggodalomra okot adó tényező volt az európai választásokkal kapcsolatban. A közelmúltban már volt példa arra, hogy a nemzeti választások során mesterséges intelligenciával előállított tartalmakat készítettek és terjesztettek. 

Ennek egyik kiemelkedő példája a 2023 szeptemberi szlovákiai nemzeti választások voltak, amikor a választások előtti napokban olyan mesterséges intelligenciával előállított felvételek és hanganyagok jelentek meg, amelyek megtévesztő módon azt állították, hogy az egyik jelölt választási csalásban érintett. Mindezek után nem észleltük az európai választásokat célzó, mesterséges intelligencia által generált tartalmak tömeges terjedését. Az Európai Digitális Médiafigyelő Intézet hálózata által májusban készített 1643 tényellenőrző cikkből mindössze 59 – ami 4 százaléknak felel meg – számolt be olyan esetekről, amelyekben a mesterséges intelligenciát eszközként használták.

Miközben a mesterséges intelligencia által vezérelt manipulációs technikákra nagyon oda kell figyelnünk, azt is fontos hangsúlyozni, hogy a mesterséges intelligencia hasznos eszköz lehet azok számára, akik védik a társadalmat az információs manipuláció és a rosszindulatú beavatkozás ellen, például az ilyen kampányok felderítése során.

A mesterséges intelligencia által vezérelt dezinformáció elleni küzdelem eszközei ugyanazok, mint a dezinformáció más fajtái esetében. A jogalkotás fontos szerepet játszik, és az új AI-törvény átláthatóságot fog előírni a platformok számára, amelyeknek vízjelet kell majd elhelyezniük az AI által generált tartalmakra, hogy a felhasználók tudják, mivel állnak szemben. 

Továbbra is fontos a tudatosság növelése és az ellenállóképesség kiépítése. A polgárok figyelmét fel kell fel arra, hogy a deep fake célpontjai lehetnek, és eszközöket kell biztosítani számukra ezek felismeréséhez. Nemcsak a technikai nyomok (furcsa árnyékolás, elmosódott határok stb.) észleléséről van szó, hanem a régi jó mottóról is, miszerint „ha valami túl jól, túl rosszul vagy túl furcsán hangzik ahhoz, hogy igaz legyen, akkor valószínűleg nem igaz”.

Uniós szinten a mesterséges intelligenciával kapcsolatos legfontosabb aggályok közé tartozik a magánélet és a személyes adatok védelme, az etikus és felelős mesterséges intelligenciafejlesztés, az átláthatóság és az elszámoltathatóság hiánya a mesterséges intelligencia-algoritmusok működésében, valamint az automatizálás és a munkahelyek megszűnésének lehetséges hatása. Szükségesnek tartana egy oktatási programot, platformot vagy kampányt a mesterséges intelligenciával kapcsolatban?

Természetesen a jogalkotás az első lépés, de fontos, hogy a politikai döntéshozóktól kezdve a tényellenőrzőkön át a civil társadalomig minden szereplő összefogjon, és aktívan tájékoztassa a polgárokat a mesterséges intelligenciával és a mesterséges intelligenciával előállított tartalmakkal kapcsolatos lehetőségekről, de a kockázatokról is. Fontos az új technológiák tudatosságának növelése, a társadalom ellenállóképességének növelése a lehetséges negatív hatásokkal szemben, valamint a pedagógusokkal való együttműködés a médiaműveltség növelése érdekében minden korosztályban. 

A generatív mesterséges intelligencia-eszközök, például a ChatGPT elterjedése az elmúlt években megmutatta, milyen gyorsan fejlődik ez a technológia, és miért olyan fontos, hogy bizonyos szabályok legyenek érvényben. A Parlament nagy szerepet játszott abban, hogy az ilyen típusú rendszereket, bár nem szabad betiltani, mégis szükség van bizonyos korlátokra és átláthatóságra. Az embereknek képesnek kell lenniük arra, hogy könnyen felismerjék a mesterséges intelligenciával előállított tartalmakat, de azt is tudniuk kell, hogy milyen adatokat használtak fel a modellek betanításához.

Önt politikailag aggasztja az AI-influencerek megjelenése?

A mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályok mindenkire vonatkoznak majd – függetlenül attól, hogy valódi személy vagy egy márka által generált számítógép. Ha mesterséges intelligenciával előállított tartalmat, szöveget, videót, képeket készít valaki, akkor gondoskodnia kell arról, hogy tájékoztassa közönségét arról, hogy mit lát. 

Ez a médiaműveltséggel kapcsolatos erőfeszítések támogatásának irányába is mutat – az embereket fel kell vértezni olyan készségekkel, amelyekkel felismerhetik a mesterséges intelligenciát, és ellenőrizhetik, hogy a látott tartalom hiteles vagy manipulált. Új technológiákat is ki kell fejleszteni a mesterséges intelligenciával létrehozott tartalmak hatékony felismeréséhez, amelyek napról napra jobbak.

(Képek forrása: Európai Parlament fotószolgálata)