Hogyan hat az AI a sotck fotókra - címmel kedden jelent meg a Kreatívon Weiler Péter képzőművész, online kommunikációs szakember tanulmányának első része. Ebben arról írt, hogy a professzionális fotósok egyik fontos bevételi forrása a stock fényképek piaca, amit először az internet alakított át jelentősen. Most ugyanilyen átalakulás zajlik a szemünk előtt. Ráadásul az AI képgenerátorok algoritmusát a világhálón elérhető fotókkal tanították meg, és ehhez egészen biztosan a stock adatbázisokban elérhető nézőképeket is felhasználtak, ami pereket vont maga után. Az első rész azzal a kérdéssel zárult, hogy miért vásároljon valaki stock fotót, ha ahhoz hasonlót sokkal olcsóbban tud generálni? Sőt, lényeges különbség, hogy az AI generálta kép az egyedi, más cégek hirdetésében ugyanaz nem fog megjelenni.
Az általános jogokat biztosító felhasználói szerződés keretében megvásárolt stock képek veszélyére egy példa az LG és a Whirlpool esete, akik ugyanazon a napon jelentettek meg ugyanabban az újságban hirdetést ugyanannak a stock fotónak a felhasználásával.
A stock iparág belátta, hogy a jogi viták mellett előre kell meneküljön, és az AI minden előnyét magukévá kell tenniük. Már látszik, hogy a nagy versenyben a legnagyobb stockfotó-cégek képmanipulációs AI alkalmazások beépítésével veszik fel a harcot a generált tartalmakkal szemben. A Shutterstock és az Adobe is kínál már AI képgenerátor és retusáló alkalmazást. Az alábbi három „macska kalapban” képet én generáltam, balról az első forrása Shutterstock a másodiké Adobe és a harmadik pedig a Midjourney. Az Adobe a Firefly-ra keresztelt alkalmazását az Illustrator és a Photoshop szoftverekbe is integrálta ezzel egy teljesen új és szabadabb teret nyitva a grafikai képszerkesztésnek és digitális művészetnek.
A stockcégek közül az Adobe ismerte fel elsőként 2022-ben, hogy AI képek forgalmazásával növelheti a bevételeit. Ezek az új típusú képek figyelmeztető jelzéssel ellátva (AI generated) kerülnek illusztráció besorolással a felhasználók elé. A Stock Performer nevű online szolgáltatás a fotósok számára kínál ügyviteli megoldást, az ő felhasználóik adataira alapozva az Adobe Stock oldalon megjelenő AI generálta képek arányáról publikáltak egy blogbejegyzést.
Az alábbi diagramon az látszik, hogy a Stock Performert használó fotósok közül 2022 decemberétől 2023 májusig miként változik az AI és a hagyományos képeket feltöltők aránya.
Jól követhető, hogy a fotósok 60-70 százaléka csak kísérletezik (0-10 százalék az AI az általuk feltöltött képekből) míg 40 százalék már szinte teljesen átállt a csak AI generálta képek értékesítésére (azaz a feltöltéseik 90-100 százaléka már generált).
Ennél frissebb adatot nem találtam, de úgy gondolom, hogy ez a trend 2024-ben tovább növekszik.
Mindez azért releváns, mert a stock fotók a fogyasztói társadalom legkülönbözőbb ágazataiban kerülnek feldolgozásra és publikálásra. A stock fotók tükrözik a fogyasztói társadalom önmagáról kialakított képét, hiszen a beállítások, karakterek, színek és helyszínek mind természetes kiválasztással, egy önműködő piactéren cserélnek gazdát.
Az a stock fotó lesz sikeres, ami a legkönnyebben dekódolható üzenettel képes a megrendelő termékének lényegét megragadni, anélkül, hogy a konkrét termék a képen szerepelne. Fogyasztói életérzést közvetítenek, ami alkalmas a befogadó befolyásolására.
A stock fotók rangsorolásában az számít jónak, amit többen töltenek le, és így több pénzt generál a fotósnak és a platformot működtető cégnek is. A jó stock fotós érti, hogy milyen gesztusokkal tud univerzális megoldást szállítani a legkülönbözőbb iparágakban működő cégeknek. A fenti kép példájából is azt szűrhetjük le, hogy a vidám családi jelenet tökéletesen passzol egy mosógép és egy televízió marketing kommunikációjához is. Egyik jelenet sem valódi, a szereplők mosolya behelyettesíthető kell legyen bármilyen termék környezetébe. A stock fotók termelését a fotók elhasználódása (azaz minden szereplő törekszik az egyediségre és a használt képekben tükröződő látszólagos megújulásra) és természetesen a divat és a trendek indukálják. A stock képek között jellemzően nem találunk régebbi divatot, technológiailag elavult retro környezetet. A stock fotók a cégeknek a jövőt és az innovációt kell kölcsönözzék, ehhez folyamatos képtermelésre van szükség. Mesterséges intelligencia mennyiségben és minőségben is továbblépést kínál az iparág számára. Az egyediséget a már megfotózott stock képeknek a Shutterstock úgy kínálja, hogy „rágenerálhatunk” mondjuk egy kalapot egy meglevő valódi macskát ábrázoló fotóra. Az Adobe termékekbe épített AI generátor eszközök ugyanezt a tudást kínálják, és ehhez képest már redundáns megoldás a Shutterstock ötlete.
Amennyiben a jelenlegi trend folytatódik, a stock fotók többsége néhány éven belül AI rendszerekkel lesznek generálva, vagy módosítva.
Egyfajta hiperrealitáshoz (Jean Baudrillard: Simulacra and Simulation, Michigan Press, 1995) érkeztünk, amikor a szimulált fogyasztást serkentő jelenetek már annyira sem valódiak, hogy a szereplők eljátszanák azt a kamerának. A szimuláció szimulációja, azaz szimulakra adatbázisok épülnek.
A Business Insider 2023 novemberében számolt be arról, hogy az Adobe Stock adatbázisában a „háború, Izrael, Hamas” kulcsszavakra AI által generált hangulatképeket lehet letölteni. Bár ezek az illusztrációk az Adobe oldalán „Generated with AI” címkével szerepelnek, a Business Insider fordított képkereséssel több olyan cikkre is rátalált, ahol ez a lényeges információ már nem szerepel.
Leellenőriztem, és 2024 márciusában is letölthetőek az Adobe Stock oldaláról ezek a képek. A képkereső algoritmus a „hamas, israel” kulcsszavakra gazdag választékot kínál fotórealisztikus képekből, amin többnyire ez a cím szerepel: „Arab várost érő bombatámadás a szomszéd ország által”
A háborúról illusztrációk és rajzok eddig is születtek, de azokról nyilvánvaló volt – már az alkotói eszköz és stílus nyomán is –, hogy szubjektív alkotások, és nem a valóságot akarják tükrözni egy dokumentum fénykép erejével.
Merőben új helyzet, hogy az AI képes fotórealisztikusan úgy illusztrálni eseményeket, hogy azok a médiában már valóságként terjednek el.
Ez a kislány a romok közül néz ránk. Ha nem lenne mellette a „Generated with AI” címke, akkor fotónak is gondolhatnánk. Olyan fotónak, ami valódi megtörtént eseményt és egy létező ember borzalmát dokumentálja. Minden háború kegyetlen, és lehet, hogy pont ez a jelenet is sokszor és sok helyen megtörtént és ismétlődik szüntelen, de ez a konkrét akkor is hamis szimulációja az eseményeknek, alkalmas dokumentumképként befolyásolni a közvéleményt.
Jean Baudrillard Az Öbölháború nem történt meg címmel 1991-ben adott ki három esszét (Jean Baudrillard: The Gulf War did not take place /La Guerre du Golfe n'a pas eu lieu/ Libération, 1991 március 29.), amikben a média és a háború viszonyát elemzi. A CNN akkor vált egyeduralkodó frontvonalbeli hírforrássá, amiből még a katonák is sokszor tájékozódtak. A CNN felvételeire építő híradásokban a Magyarországon elérhető csatornákon láttuk a bombák becsapódását, a zöld éjjellátó képernyőkön előrenyomuló katonákat, harckocsikat és helikoptereket.
Ez a közvetített háború egy merőben új „élmény” volt nekünk magyaroknak is, akik a rendszerváltás új kereskedelmi médiájához éppen csak kezdtünk hozzászokni. A CNN egyrészről közelebb hozta a történéseket, másrészről a teljes valóságot el is távolította. Egy amerikai kereskedelmi csatorna és azon keresztül az amerikai állam formálta a világ öbölháborús híreit. A háború nagyban légicsapásokra, az elektromos hálózatot megbénító bombákra épült, ami az amerikai hadsereget azonnal erőfölénybe hozta. A propaganda egy gyors és jól szervezett invázió képét vetítette a képernyőkre. Olyan közelről láttuk az amerikai hadsereg precíziós találati pontosságát, ami az irakiakéhoz – tegyük hozzá a magyar, orosz vagy más európai hadsereghez képest is - földönkívüli technológiának tűnt. Baudrillard az esszék címadásában természetesen nem arra utalt, hogy a háború nem történt meg, sokkal inkább arra, hogy nem tudjuk mi történt, annak ellenére, hogy a CNN-nek köszönhetően élőben nézhettük az eseményeket. Csak a későbbi években a gyalogsági megszállás utáni teljes káoszban vált világossá, hogy a hamis indokkal indított invázió milyen károkat okozott Iraknak és az egész világnak.
1991-ben még nem ismertük az internetet. A televízió töltötte be az online, azaz élő hírforrás szerepét. A CNN úttörő és egyeduralkodó volt az internetes hírportálok érkezése előtt. A dezinformáció, a hatalom vagy egyes érdekcsoportok által vezérelt propaganda ma porózusabb és még nehezebben átlátható.
A mesterséges intelligencia ereje nemcsak a valóság fotórealisztikus szintetizálásában, hanem a mennyiségben is rejlik. AI chat-robotok és képgenerátorok szinte mennyiségi korlát nélkül áraszthatják el az internetet ideológia vezérelte anyagokkal.
Ahogy a technológiai fejlesztéseknél korábban is láttuk, a hadiiparban alkalmazott technikák (pl. GPS) a következő hullámban a civil szférához is eljutnak. Ugyanez történik most a mesterséges intelligencia esetében is. A politikai célokat szolgáló technikák a kereskedelemben is megjelennek.
Most is minden kép hasonlítani fog, csak ez új lesz
A mesterséges intelligencia segítségével az ipari képgenerálás új időszakába léptünk: olcsóbb, gyorsabb és egyedibb képeket készíthetünk. Pont jókor érkezett az új technológia, amikor már kezdett minden a kereskedelemben használt kép hasonlítani a másikra. Most is minden kép hasonlítani fog egymásra, csak ez a hasonlóság más és új lesz. A kapitalizmus legyőzhetetlensége abban is rejlik, hogy képes mindig új eszközzel fogyasztásra ösztönözni az embereket. Ha már álságosan mesterségesnek és végtelenül ismétlődőnek tűnt a beállított stock jelenetekből épülő marketing kommunikáció, akkor ez az új rendszer képes lesz ezt egyedibbé tenni. Olyan szintetikus kreativitást kölcsönözve a képekhez, amilyeneket korábban nem láttunk.
Mark Fisher állítása, hogy a kapitalizmus végét nehezebb elképzelni, mint a világvégét (Mark Fisher: Capitalist Realism, Is There No Alternative?), most is beigazolódik.
A fogyasztói társadalom egy új dimenzióba forgatja át a marketing kommunikációt. Ha eddig kételkedtünk, hogy a plakáton szereplő hamburger nem úgy néz ki a valóságban, akkor most már biztosak lehetünk, hogy az új AI generálta hamburger még díszletként sem létezett. Most még távolabb lesz a valóságtól és igazságtól, amit fogyasztóként látunk.
Ennek ellenére felfüggesztjük a kételyünket, amikor a hamburgerért sorban állunk a McDonald's-ban, vagy a fagyasztott pizzát betesszük a kosarunkba, mert pontosan tudjuk, hogy a valóság nem a képen látható lesz, de mégis jobb egy illúziót vásárolni. Miközben esszük a sápadt pizza szeleteket, a dobozon levő hirdetésre gondolunk, és ez is egyfajta elégedettség forrása.
A 3D grafika fejlődésével nem ma kezdődött a hirdetésekben szereplő tárgyak vagy hangulatok fotórealisztikus ábrázolása. Ami most új, hogy kereskedelmi minőségű képekből rendkívül olcsón és hatékonyan tud bárki magának újat és egyedi példányt generálni. A képek teljes kialakítása, a fények, a formák, a hátterek és a szereplők már nem a 3D grafikus hosszú tanulást igénylő precíz és így drága munkája révén kerül elénk. A mesterséges intelligencia munkanélkülivé teheti a grafikusokat és a fotósokat, aki nem lép gyorsan, az lemarad. Az Adobe Stock fotók AI képekre való váltásának gyorsuló trendje jól mutatja, hogy a versenyben már nélkülözhetetlen tudás a mesterséges intelligenciával való képalkotás.
A digitális fényképezőgépek az ezredforduló után megdöntötték a filmes technika százötven éves uralkodását, majd ezt az átalakulást a mesterséges intelligencia folytatja.
Weiler Péter képzőművészettel és online kommunikációval foglalkozik, jelenleg a Dating Central Europe Zrt. társtulajdonosa. A MOME-n doktori kutatásában a mesterséges intelligencia művészetre való hatását vizsgálja.
