Először fordul elő az Inkubátor Program történetében, hogy a pályázaton nyertes filmtervek közül nem mindegyik kap gyártási támogatást. Önmagában egy filmterv visszautasítása nem lenne nagy hír, hiszen számos pályázatot utasít el a Nemzeti Filmintézet, de az Inkubátor Program több okból is speciális eset.
Jelen állás szerint az Inkubátor Program 7. kiírásának 5 korábbi nyertes pályázatából csak kettő (A világ eredete; Péter) léphet tovább a gyártási szakaszba. A Könnyű Álom, az Anyám, a szörny és A gondozó című filmtervek sorsa ezzel szemben kérdéses, ugyanis a Filmintézet döntőbizottságai nem javasolták a gyártási pályázati részvételüket. Egyszerűbben fogalmazva, visszautasították ezeket a filmterveket.
Az Inkubátorban készülnek a friss hangot képviselő filmek
Az Inkubátor Programot 2015-ben azért hozta létre az akkor még Nemzeti Filmalap néven futó szervezet, hogy lehetőséget biztosítson a fiatal alkotóknak első mozifilmjükhöz. Sohasem volt sok pénz a programban (mármint egy átlagos magyar mozifilm büdzséjéhez képest kis költségvetésű támogatásról beszélünk), de ez egy jó fórum volt arra, hogy a tehetséges művészek bemutathassák terveiket a szakmai közönség előtt, majd ezekből a tervekből filmek készüljenek.
Ha valaki követte az elmúlt évek magyar filmtermését, szinte biztosan találkozott inkubátoros filmmel, és több fesztivál- vagy közönségkedvenc is született a programban.
Inkubátoros film volt például a Külön falka, a Cannes-ban bemutatkozó Egy nap, a Tobi színei, a Könnyű leckék, a Legjobb tudomásom szerint, a Magasságok és mélységek vagy a Veszélyes lehet a fagyi is. Ez a program vette vállára azt a feladatot, hogy hangot adjon és lehetőséget biztosítson a magyar filmesek újabb és újabb generációinak – még ha filmes léptékkel mérve ezt szerény büdzsével is tette.
Az Inkubátor Program azonban nem csak emiatt volt speciális eset, hiszen a programban pályázók számára soron kívül döntenek például a támogatásokról. Szóval nyugodtan mondhatjuk, hogy eddig külön kezelték ezt a területet.
Ez azonban egy február 7-én kiküldött levél alapján megváltozott. Ekkor értesítették az Inkubátor 7.0 fent említett három nyertes pályázóját is arról, hogy filmtervük nem valósulhat meg. A világ eredete című filmterv esetében kedvező döntés született, míg egy pályázatot, Dávid Attila Péter című forgatókönyvét a tévéfilmes pályázati rendszerbe helyezték át.
Ilyen szelekcióra eddig nem volt példa a program történetében: a pályázaton nyertes tervek mindegyikének (szezononként 5 nyertes van a programban) megítélték a gyártási támogatást, ez a Filmintézet honlapjának adatbázisában is bárki számára visszanézhető.
Eddig átlátható folyamat végén jutottak el a filmig a nyertesek
Fontos megérteni az Inkubátor Program menetrendjét is a teljes képhez, és hogy miért okozott feszültséget az eddig példátlan döntés, és annak módja.
A programban először egy szakmai szereplőkből álló előzsűri válogat ki 10 döntőst, akik 2 milliós anyagi támogatás mellett fejleszthetik tovább tervüket. Ezután egy pitch fórum keretében bemutatják a tervüket a szakmai zsűrinek és közönségnek. Ezen az eseményen a zsűri 4 a közönség 1 tervet „juttat tovább”, ők tehát a pályázat nyertesei.
Ezután adják le a nyertesek a végleges forgatókönyvet, majd várnak a gyártási pályázat kiírására, amit az érintettek „puszta formalitásként” kezeltek, hiszen eddig minden nyertes számára megítélték a támogatást.
„A májusi pitch fórum óta annak tudatában dolgoztunk tovább a forgatókönyvön és az előkészítésen, hogy a film el fog készülni. Az azóta eltelt kilenc hónapban semmilyen információt nem kaptunk arról, hogy bármi probléma lenne a projekttel. A februári levél óta pedig hiába próbáltuk kideríteni, semmilyen érdemi választ nem kaptunk arra, hogy mi a döntés oka”
– mondta el kérdésünkre, az Anyám, a szörny filmterv rendezője, Rudolf Olivér.
A februárban kiküldött levél a játékfilmek esetében a Filmszakmai Döntőbizottság decemberi döntésére, és egy újonnan létrehozott gyártási pályázatra hivatkozott, amelynek kiírásába bekerült több új pont is. Például az, hogy a Döntőbizottság átsorolhatja a tévés területre a beadott pályázatot, vagy az, hogy csak akkor adható be gyártási pályázat, ha azt a Döntőbizottság támogatja.
Magyarán menet közben változtak meg a játékszabályok, amiről az inkubátoros pályázók utólag értesültek. A fő probléma az elutasított alkotók szerint így az, hogy az eddig külön kezelt területről ugyanúgy a Filmszakmai Döntőbizottság dönt végső soron.
„A mostani helyzettel lényegében értelmét veszti az Inkubátor Program. Eddig abban a tudatban készültek a pályázók, hogy a program győzteseiről a szakmai zsűri dönt, a gyártási támogatás megítélése pedig csak formalitás az 5 nyertes film számára. Így a pitch fórum, mint nyílt esemény és a szakmai zsűri szerepe is értelmetlenné válik”
– foglalta össze aggályait Rudolf Olivér.
Az Inkubátor 7.0 győzteseiről Borsos Erika, az Art-Mozi Egyesület alelnöke, Kis Hajni és Hartung Attila rendezők, Lukácsy György filmkritikus és Osváth Gábor producer döntött még 2022-ben. Az általuk kiválasztott filmterveket viszont először szelektálta az összes többi magyar filmtervről is döntő, Káel Csaba, Pesti Ákos, Fonyódi Tibor, Pál Ákos és Lukácsy György alkotta bizottság. Azaz az Inkubátor-tervek végső soron visszakerültek oda, ahova minden más magyar filmterv.
Ahhoz, hogy a helyzetet jobban értsék, az elutasított filmtervek producerei találkozót kezdeményeztek Pesti Ákossal, az NFI gyártási igazgatójával. Azonban többen is megerősítették kérdésünkre, hogy itt sem hangzott el érdemi indoklás arról, hogy miért született ez a döntés.
„A gyártási igazgató az eljárási rend megváltozására hivatkozott, mely lehetővé teszi, hogy a Döntőbizottság felülírhassa a szakmai zsűri és közönség döntését. Azt, hogy erre a példátlan eljárási rend változásra mikor került sor, nem volt hajlandó elárulni, valamint elmondta, hogy a bizottság nem köteles megindokolni a döntéseit. Bár azt egyértelművé tette, hogy az Inkubátor 7.0 programot érintő döntésnek nem pénzügyi okai vannak”
– mondta el a Kreatív kérdésére Berényi Andor, a Könnyű Álom rendezője.
A rendező szerint a mostani döntés az egész Inkubátor Program jövőjét megkérdőjelezi. „Veszélybe sodorja azt a programot, ami az egyetlen volt, ahol nem ugyanaz a Döntőbizottság döntött a finanszírozásokról, mint mindenhol máshol. Itt tudtak egyedüli módon bemutatkozni kis költségvetésű, ám annál sikeresebb filmjeikkel a magyar elsőfilmesek az elmúlt hét évben.”
A Könnyű Álom moodfilmje:
Az NFI azt mondja, mérlegelte a filmek megvalósíthatóságát
Elküldtük kérdéseinket az NFI-nek is, a szervezet válaszában kiemelte, hogy az Inkubátor Programban
„sohasem volt automatikus a gyártási támogatás.”
„Az NFI Filmszakmai és Televíziós Döntőbizottsága az Inkubátor Program 7.0-ban készülő filmalkotások forgatókönyve és a Pitch Fórum prezentációi alapján megvizsgálta a filmalkotások megvalósíthatóságát, és ez alapján hozta meg döntéseit” – áll a hivatalos válaszban.
Az Inkubátor 7.0 győztes filmtervei:
Könnyű Álom (Berényi Andor): A film nehéz helyzetben lévő férfiról, Zsoltról szól, aki egyedül gondoskodik beteg édesanyjáról. Amikor az anyja állapota leromlik, szeretné őt beadni egy Idősek Otthonába. Erre nincsen pénze, ezért egy cégháló strómanja lesz, aminek sötét világában fokozatosan merül el. Zsolt szeretve gyűlöli az anyját. El akar menekülni külföldre, szabad akar lenni, de képtelen őt otthagyni.
Péter (Dávid Attila): Egy darabjaira hulló házasság története, ahol a tét már nem csak a kapcsolat megmentése, hanem az egyik fél életben tartása. A rendező egy házasság nehézségeit szeretné bemutatni, ahol egy mélyen fekvő trauma láthatatlanul meghatározza a szereplők mindennapjait.
A gondozó (Hernádi Ambrus): A film az 54 éves Zsuzsáról és családjáról szól, aki a deviza hitelek törlesztése és a házuk évek óta húzódó felújítása miatt Németországba jár gondozni egy 93 éves német hölgyet. Zsuzsa folyamatosan szembesül a német idilli nyugdíjas léttel, miközben az otthon hagyott betegeskedő anyja és a labilis férje miatt kérdésessé válik a kijutás és ezzel együtt a megélhetésük is.
A világ eredete (Nagy Borbála): A film három nőről szól három európai városban, akik különbözőképp próbálnak választ adni az anyaság kérdésére: egy abortusz, egy mesterséges megtermékenyítés és egy örökbefogadás történetét meséli el a film.
Anyám, a szörny (Rudolf Olivér): Éva egy negyven körüli anya, aki csalódott az életében, és belefáradt abba, hogy jelentéktelennek érzi magát. Egy szörnymaszk mögé rejtőzve találja meg önmagát. Fellázad az életét megkeserítő kompromisszumok és a világ ellen.
Senki sem hagyja annyiban
Kérdéseket vet fel az is, hogy az Inkubátor 7.0 gyártási pályázatának keretösszege ugyanúgy 600 millió forint, ám jelen állás szerint a 4 győztes játékfilm közül ebből csak A világ eredete részesülhet. Játékfilm esetében maximum 130 millió forint ítélhető oda egy inkubátoros tervnek, tehát a maradék összeg konkrét sorsáról nem tudni semmit.
A Filmintézet nekünk küldött válaszában ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy „az Inkubátor Program forrása az NFI rendelkezésére álló filmtámogatási keretösszeg része, így ezt a továbbiakban változatlanul mozgóképszakmai támogatásra fordítja a Filmintézet.”
Külön esetnek számít az Inkubátor 7.0 keretében nyertes dokumentumfilm, A gondozó. A filmtervet a Tévés Döntőbizottság utasította el (a dokumentumfilmeket már ez a bizottság bírálja el), ám a rendező Hernádi Ambrus szerint egy dokumentumfilm finanszírozása teljesen más egy játékfilméhez képest.
„Mivel dokumentumfilmről van szó, a gyártási folyamat már egy ideje tart. Ebben a műfajban egymásra csúszik az előkészítési és a gyártási szakasz, annak tudatában, hogy hamarosan elkezdhetjük felhasználni a támogatást. Az eddigi eszközbérlések, utazások, megbízási díjak mind saját zsebből vagy megelőlegezett szívességből, halasztott fizetési móddal történtek, amit sajnos nem tudunk a végtelenségig folytatni”
– mondta kérdésünkre a rendező.
A másik két elutasított produkció részéről is elmondták, megpróbálnak mindent megtenni annak érdekében, hogy a filmjeik elkészülhessenek. Ha pedig a Filmintézet hajthatatlan, más utakat keresnek a finanszírozásra.
A tévéfilmes kategóriába átsorolt Péter fejlesztése a Laokoon Filmgroupnál zajlik, a cég vezetője és a film egyik producere, Sipos Gábor kérdésünkre azt mondta, pályáznak tovább a tervvel, arról viszont nem tud, hogy változhat-e emiatt a film büdzséje.
Mi lesz a következő Inkubátorral?
A mostani döntéssel párhuzamosan már zajlik az Inkubátor 8.0 folyamata is, ahol az előzsűri már ki is választotta 2022 végén a 10 döntős filmtervet.
„Az is kérdés, hogy mi lesz az Inkubátor 8.0 épp forgatókönyv-fejlesztési fázisban lévő 10 döntős tervével. A döntős pályázók ugyanis eddig abban a tudatban dolgozhattak, hogy a program 5 nyerteséről a szakmai zsűri és a szakmai közönség dönt a pitcheik és a forgókönyveik alapján”
– vetette fel aggályait Berényi Andor.
Az általunk megkérdezett források mind azt mondták, az elutasítások híre miatt bizonytalanok az új pályázók is, hogy milyen folyamat végén juthatnak majd el a filmgyártásig.
Borítókép: A Könnyű Álom moodfilmjéből
