„Nagyon sok témára lerágott csontként gondolunk, miközben ha újra felkutatjuk a részleteket, akkor teljesen új megvilágításba is kerülhet egy történet. A beszámolók, vélemények rendszerezése az egyik erénye a Kicsoda Orbán Viktor?-nak: nézőként egy rendszerezett, sűrített képet kapsz egy személyiségről” – jellemzi a hvg360-on futó dokusorozatot az epizódokat narráló Dezső András, aki egyben az interjúk készítője is. (A sorozat első része itt, a második epizód itt érhető el.)
Az ötrészes, kb. 40 perces epizódokra bontott Kicsoda Orbán Viktor? a második részénél jár, a további részek felvétele, szerkesztése folyamatosan zajlik. Az alkotócsapat így jelenleg abban bízik, hogy az első részek láttán végül akár még egy jelenlegi fideszes politikus is megszólal majd a későbbi részekben – ígéretük már van rá.
A jelenlegi kormányhoz, Fideszhez közel álló megszólaló ugyanis (egyelőre) nincs a sorozatban, volt, aki az utolsó napokban állt el az interjúfelvételtől. A filmhez nagyjából 3 hónapja kezdték el az interjúalanyok gyűjtését, 30-40 embert kerestek meg a miniszterelnök korábbi tanárai, volt és jelenlegi kollégái, beosztottjai közül, akiknek azonnal elmondták, nem a jelenlegi véleményükre kíváncsiak Orbán Viktorról.
Dezső András szerint sokat segített a felkéréseknél az is, hogy hangsúlyozták, nincs prekoncepciójuk a dokumentumsorozathoz. „Mi minden megszólalónál arra vagyunk kíváncsiak, hogy amikor közeli kapcsolatban állt Orbánnal, akkor mit gondolt róla.”
Kampányidőszakban publikálják, de nem kampányfilmnek szánják
A hatfős stáb a fő elfoglaltsága mellett dolgozik a sorozaton, a projektben szerepet vállaló Nagy Iván Zsolt, a hvg.hu felelős szerkesztője szerint emiatt is új, komoly szervezést igénylő vállalkozás a sorozat a főleg írott sajtóban otthon mozgó szerkesztőségtől. „A hvg360-on eddig is bemutattunk dokumentumfilmeket, ennyiben nem számít újdonságnak a műfaj az oldalon. Már az indulásnál azt ígértük az előfizetőknek, hogy rendszeresen új formátumokkal, megoldásokkal jelentkezik a szerkesztőség is ezen a platformon, a Kicsoda Orbán Viktor ennek a koncepciónak a része. Vannak további ötleteink, nem kizárt, hogy lesz még hasonló dokusorozatunk” – vázolta a projekt mögötti szerkesztőségi célokat a felelős szerkesztő.
Fontos kikötése volt az alkotóknak, hogy a sorozatban nem foglalkoznak aktuálpolitikai kérdésekkel, ezért nem is kértek fel megszólalónak aktív, ellenzéki politikust. Akinél pedig a kampány eseményei miatt lehetett volna aktualizálni az interjút, ott sem terelték ebbe az irányba az beszélgetést: a 2. részben például Iványi Gábor is megszólal arról az időszakról, amikor közeli kapcsolatban állt a későbbi miniszterelnökkel, de a NAV-os kiszállás miatt nem forgattak vele újabb interjút a filmhez.
A kampányidőszakra hivatkozva persze így is mondták vissza többen a filmben szereplést, mint ahogy kommentekben is számonkérik a készítőkön, miért pont a választás előtt mutatják be a sorozatot. „Tévét is futballvébé ideje alatt hirdetnek, miért ne akkor csinálnánk egy ilyen sorozatot, amikor mindent a politika ural? Ilyenkor olyanok is a politikai eseményekre figyelnek, akiket ez kampányon kívül nem érdekel. A sorozat tényekre támaszkodik, nem kampányolás a célja, a jelenkori Orbánt amúgy is minden nap megítélik a sajtóban, a politikai térben. A dokumentumfilmmel egy, az elmúlt 40 évben kialakuló személyiséget rajzolunk fel. Mert a filmből is kiderül: egy Orbán Viktor létezik csak” – mondja erről a témáról Nagy Iván Zsolt.
A prekoncepciók elengedését az interjúk során is szigorúan veszik, a kérdések nem megtörtént eseményekre, inkább Orbán személyiségére vonatkoznak – ezekből a beszámolókból pedig óhatatlanul is kirajzolódnak fontos események, fordulatok a Fidesz és az ország történetéből. Dezső András taktikája az, hogy az interjúhelyzetek olyanok legyenek, mintha kis túlzással egy marslakó kérdezné az alanyokat Orbán Viktorról. „Ennek a stratégiának köszönhetően mítoszok is lerombolódnak, vagy megkérdőjeleződnek, és belefutunk ellentmondásokba is. Több esetben pedig kiderül, hogy egymástól függetlenül, akár többen is ugyanúgy, akár ugyanazokkal a szavakkal jellemzik adott kérdésben Orbán Viktort – főleg ezekre az információkra építjük a filmet” – jellemzi a portrékészítés menetét a sorozat narrátora.
Orbán magánemberként 1988 óta alig lép elő
Tabutéma nincs az interjúknál, igaz, az első részben többször bevágott, 1988-ban felvett, Fekete Doboz-interjúban a későbbi kormányfő azóta sem hallott nyíltsággal elég erős állításokat tesz a szüleihez fűződő viszonyáról vagy saját személyiségjegyeiről is. Ez az interjú részben ismert volt a Youtube-on, de a teljes anyag is kincseket rejtett a készítők szerint. Orbán Viktor azonban a kilencvenes évek elejétől magánemberként egyre inkább elhalványodik a nyilvánosságban, igazi zoón politikonná válik Dezső András szerint. „A mai Orbán Viktor a nap 24 órájában Orbán Viktor. Ezért sem merült fel igazán az interjúkban, hogy otthon milyen ember, mert már a kilencvenes években annyit dolgozott a Fideszben, hogy alig járt haza az alanyaink beszámolói szerint. Bennem pont emiatt merült fel az a kérdés a film készítése során, hogy hova találhat vissza az az ember, akire ennyire ránőtt a politikusi maszk?”
A szakmai szabályokat betartva olyan személyiségjegyeket emeltek ki a részek szerkesztésénél, amikről több megszólaló is hasonlóan nyilatkozott. Így az olyan témák, mint Orbán médiafelfogása, vezetői stílusa vagy családképe is inkább egy nagyobb kép részeként jelenik meg a filmben. A készítők példaként említik azt az esetet, amikor az első Orbán-kormány korábbi oktatásügyi minisztere, Pálinkás József arról beszél a filmben, hogy a miniszterelnök már a privát beszélgetések témáit is szerette kézben tartani. Ebből a véleményből is Orbán kontrollálási hajlama rajzolódik ki, amit a Fidesz első éveinek beszámolói is megerősítenek – ahogy a párton belüli ellenzékével, vagy a sajtóval bánik abban az időben. Ezekből a beszámolókból azért lehet következtetni a jelenlegi Orbán nézeteire is az alkotók szerint.
A felkészülés időszakában derült ki az is, hogy ugyan könyvek, írások készültek a Fidesz történetéről vagy Orbán Viktor politikai pályájáról akár névtelen megszólalókkal, de olyan dokumentumfilm nincs, amelyben arccal mesélnének a miniszterelnökről. Ez a film a készítők szerint így fontos forrásanyag is lehet később, ahogy a mostani sorozathoz volt értékes archív felvétel a Fekete Doboz 1988-ban felvett interjúja. Dezső András ezért is jellemzi úgy a projektet, ami oral historyként még a publikálása után tovább élhet: „Az jó lenne, ha miután ezt a filmet látta, a gyerekem 20 év múlva jobban képbe kerülhetne majd erről a korszakról.”
