A statisztikák, mérési eredmények folyamatos elemzése azért fontos, mert ezekből az adatokból származnak azok az információk, amelyek ahhoz szükségesek, hogy még jobban megismerhessük a felhasználói, vásárlói szokásokat. 

Az e-mail kampányok egyik legfontosabb mutatószáma a megnyitási arány. A megnyitások mérése viszont technikailag egy kicsit problémás. Ez úgy történik, hogy küldéskor az e-mail marketing rendszerek, mint például a Protopmail, egy láthatatlan képet helyeznek el az e-mailben külső hivatkozással, és azt mérik, hogy letöltődik-e a kép a címzett számítógépén. Ugyanezt a technológiát használja minden e-mail marketing rendszer, mivel más megoldás jelenleg nem létezik. 

A probléma ezzel csak annyi, hogy már közel 10 éve elindult az a tendencia, hogy az e-mail kliensek alapértelmezés szerint blokkolják a képek betöltődését, csak akkor töltik le, ha a címzett ezt külön kéri egy rákattintással. Így a megnyitás mérésében nincs benne mindenki, aki megnyitotta az e-mailt, azaz egzakt mérésre nem, csak több kampány összehasonlítására, tendenciavizsgálatára alkalmas a technika. 

… és akkor a Gmail bevezette az automatikus képbetöltődést

Tavaly decemberben, amikor a Google bejelentette, hogy a Gmailben bevezetik az automatikus képmegjelenítést, akkor az e-mail marketingesek először még örültek, mivel az e-mail megnyitási arányok növekedését várták. Van azonban egy hátránya is ennek az újításnak. A Gmail egy úgynevezett image proxy megoldást használ, ami azt jelenti, hogy a képek először a Gmail saját szervereire töltődnek le, és csak onnan töltődnek be az e-mailekbe. Ez a statisztikákat teljesen átrendezi, mivel nem a címzett gépéről kapunk információt, hanem a Gmail szervereiről. 

Így néz ki egy Gmail image proxyról érkező megnyitás:

•          Eszköz: PC / laptop
•          Operációs rendszer: Windows
•          Kliens: Mozilla Firefox
•          IP cím: 66.249.x.x
•          Lokáció: USA, California, Mountain View

A fentiekből látható, hogy a két fő probléma az, hogy a valós megnyitási lokáció illetve a címzett által használt eszköz típusa már nem állapítható meg.

A Protopmail csapata kíváncsi volt, hogy ez az új funkció mennyiben befolyásolja az e-mailek olvasási arányát, illetve az üzenetek konverzióját, ezért felmérést készített arról, hogy a képek automatikus betöltődése mennyire változtatott a megnyitási és kattintási arányokon. A vizsgálat 2013. december és 2014 májusa között zajlott, a Protopmail hírlevélküldő rendszerrel ebben az időszakban továbbított 133 millió e-mail adatai alapján.

A felmérés részben meglepő eredményt hozott. A gmailes címek esetében mért megnyitási arány nagyjából a duplájára nőtt. Ebben persze nincs semmi meglepő, hiszen most már azok a megnyitások is mérhetők, amelyek eddig rejtve maradtak. Ami viszont érdekes, hogy az e-mailek konverzióján ez egyáltalán nem változtatott, nem lett nagyobb a Gmailes átkattintási arány, mint korábban.

Egy mondatban összefoglalva a lényeget: a felhasználóknak jó a Gmail image proxy, mert biztonságosabban e-mailezhetnek, az e-mail marketingeseknek pedig felemás, mert bár több címzettről kapnak visszajelzést, de az egyes címzettekről kapott adatok kevesebb információt tartalmaznak.