Az ellenzéki kampányban 2021 végén dolgozó, jelenleg a Momentumnak segédkező politológus, Róna Dániel a 24.hu-n megjelent véleménycikkben elemezte a kampány sikertelenségének lehetséges okait. Róna Dániel kommunikációs szempontból is számos izgalmas gondolatot vet fel az egységes ellenzék stratégiájáról.

Róna gondolatmenetének alapja az ismert, és most a választáson is látványosan megmutatkozó jelenség, hogy az országra már nem a városi/vidéki ellentét jellemző. Ehelyett ma Magyarországon a valódi különbség „a diplomás és alapfokú végzettségű, vagy a szellemi és fizikai munkás, napi több órát internetező és internettel nem rendelkező, nem cigány és cigány, Kaukázus- és Kis Grófo-rajongó, 444-olvasó és Tények-hírfogyasztó, világlátott és idegen nyelvet nem beszélő emberek között van.”

A politológus szerint azonban az ellenzék hiába ismerte már ezt a jelenséget jóval a választások előtt, ennek beépítése helyett reflexekre építette fel stratégiáját. „Erre a jelenségre a rossz válasz a populisták és a szavazóik lesajnálása, agymosottnak titulálása (...) A jó válasz ezeknek az embereknek a meghallgatása, megértése és politikai képviselete. Állításom szerint ezért nem tett eleget az ellenzék” – vallja Róna.

Pontokba szedve, ezeket tartja elhibázott döntésnek a politológus az ellenzéki kampányban:
 

• Már az előválasztás alatt a korrupció, az elszámoltatás és alkotmányozás volt a fő téma. Később Márki-Zay Péter sokat foglalkozott a választók helyett az ellenzékkel, közvélemény-kutatásokkal. „Ezek olyan kérdések, amelyek a pártválasztásukban bizonytalan – nagyobb arányban létbizonytalannak is mondható – választókat egyáltalán nem érdeklik” –  írja Róna.
• Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt posztjai bonyolultak, terjengősek voltak, az értelmiséget célozták Orbán tőmondataival szemben.
• Az ukrajnai háború kérdésében Róna szerint helyes erkölcsi döntést hozott az ellenzék azzal, hogy Putyint agresszorként mutatták be. De a bizonytalan, kevésbé képzett választók számára egyáltalán nem taszító Orbán hintapolitikája, és az ellenzék nem tudott számukra kézzelfogható üzenetet megfogalmazni ebben a kérdésben. Szemben a Fidesz olcsó gázárat, alacsony rezsit és biztonságot ígérő ajánlataival.

Róna szerint „a szokásos ellenzéki reflex ismét olyan kommunikációt szült, ami nem a bizonytalanok, hanem a törzsszavazók azonosulását erősíti.”  Szemben a kormányzati hatalommal, amely viszont nem reflexek alapján döntött, „mivel az egész gépezet egy akaratból működik (ellentétben az ellenzéki kampánnyal)” – zárta gondolatmenetét a politológus.