Protopmail: Mióta használják az e-mail marketinget ügyfélszerzésre?
Kiss Péter: A Genertel Biztosító a cég indulása, 2007 óta alkalmazza az e-mail marketinget kommunikációs mixében. 2011 óta a Protopmail e-mail marketing rendszert használjuk. Ez alatt a 7 év alatt mind a technológia, mind pedig az emberek levélolvasási szokása is rengeteget változott. Az e-mail marketinget teljesen más céllal használtuk a kezdetekben, mint most, és ezek a változások a direktértékesítési stratégiánkat is teljesen új alapokra helyezték. Mára már az egyik legfontosabb marketing kommunikációs csatornánkká vált az elektronikus levelezés, legyen szó az új potenciális ügyfelek megszólításáról, vagy akár a meglévő ügyfelekkel való kapcsolattartásról.
Protopmail: Milyen gyakran küldenek ki hírlevelet?
Kiss Péter: Fontosnak tarjuk a folyamatos jelenlétet, de semmiféleképpen sem szeretnénk, hogy tolakodóak legyenek a leveleink, ezért nagyjából heti rendszerességgel szólítjuk meg az olvasóinkat. Ez természetesen nincs kőbe vésve, és általánosítani sem igazán lehet. Egy adatbázist rengeteg feltétel szerint lehet szegmentálni. Az olvasók reakciójától is nagymértékben függ, hogy legközelebb mikor és milyen levelet fognak kapni.
Protopmail: Mi a helyzet az adatbázissal? Milyen szempontok alapján szegmentálnak?
Kiss Péter: Egy adatbázist akkor lehet igazán hatékonyan használni, ha minél több információt tudunk a feliratkozókról. A hatékony marketingkommunikáció alapja pedig az, hogy a megfelelő célcsoportot a megfelelő üzenettel tudjuk megszólítani, ez a megnyitások növelésének egyik alapja is. A demográfiai adatokon túl nálunk fontos szegmentálási szempont az életkörülményekre vonatkozó adatok, illetve az, hogy milyen interakcióba lépett velünk.
Protopmail: Milyen stratégiát alkalmaznak a megnyitások ösztönzésére, egyáltalán alkalmaznak-e ilyet?
Kiss Péter: Stratégiát elsősorban arra szoktunk készíteni, hogy hogyan juttassuk el az üzenetünket egy adott szegmens minél több tagjához. Ez általában egy levélsorozatot jelent, amit a megnyitástól, kattintástól és egyéb reakcióktól függően kapnak meg a feliratkozók. Ennek természetesen része az is, hogy minél magasabb megnyitási arányt érjünk el az egyes levelek kiküldésekor.
Protopmail: Tapasztalataik szerint mennyire számít a küldés időpontja?
Kiss Péter: A levélkiküldés időzítése sokat számított régen is és most is. Viszont a célja kicsit megváltozott. Míg régebben volt egy-egy kiemeltebb időszak, amikor az emberek az e-mailjükkel tudtak foglalkozni, ma már az okos eszközök segítségével bármikor rápillanthatnak a postafiókjukra. Ezért új stratégiát kell alkalmazni és nem feltétlenül az a cél, hogy mikor érjük el az embereket, hanem az, hogy milyen eszközön.
Protopmail: A tárgymezőnek van az egyik legnagyobb szerepe abban, hogy mennyien nyitnak meg egy hírlevelet. Milyen szempontokat vesznek figyelembe akkor, amikor a tárgymezőt szerkesztik?
Kiss Péter: A tárgymezővel szemben sok elvárás van: legyen rövid, figyelemfelkeltő, aktuális, kapcsolódjon a levél tartalmához és legyen releváns az adott szegmensnek. Amikor csak lehet, mi is alkalmazzuk a perszonalizálást már a tárgyban is. Így sokkal személyesebb hangvételben lehet megszólítani az olvasókat, ami a megnyitási arányokon is jól meglátszik.
A tárgymezők megalkotásakor az is nehézséget okoz, hogy ma már az olvasóknak gyorsan kell dönteniük, hogy megnyitnak-e egy levelet, vagy sem, ezért az érdeklődésüket is fel kell kelteni, amit egy-két szóban nem mindig lehet megfogalmazni. Ugyanakkor a nagyon hosszú tárgyat sem tartjuk hatékonynak. A tárgy megfogalmazásakor abból kell kiindulni, hogy ma már rengeteg emailt kapnak az emberek, ezért a postafiókjukat megnyitva gyorsan el kell tudniuk dönteni, hogy mi az, ami érdekli őket és mi az, ami nem. A rövid megfogalmazás segít abban, hogy a címzett elolvassa a tárgyat, de önmagában nem elég a megnyitáshoz.
Protopmail: A megnyitások száma attól is függhet, hogy ki a feladó. Hiszen ha a címzett számára ismert a feladó, akkor pozitív attitűdöt kelt benne, ami már megnyitásra ösztönözheti. A Genertel Biztosító e-mail kampányai esetében milyen feladót használnak?
Kiss Péter: Többféle levelet szoktunk küldeni. Azoknál a leveleknél, amelyek szorosan kapcsolódnak a termékeinkhez mindig a cégnevünket használjuk. Ez sokat számít a bizalomépítés miatt is. Sokan csak azért nyitnak meg egy levelet, mert tudják, hogy attól a feladótól számukra fontos üzenet érkezik. Nekünk is vannak persze adatbázis építő kampányaink is, ahol kampányonként más-más nevet alkalmazunk.
