Balkányi Nóra

Rovat:

ReklámMédia
Becsült olvasási idő: 2 perc
Az RTL mellett a Budapest Pride is a bíróságon támadja a Médiatanács határozatát

A Médiatanács szerint a Pride kisfilmje „népszerűsíti a homoszexualitást”, ezért nem lehet társadalmi célú reklámként sugározni.

A Médiatanács júliusi döntése szerint korhatár besorolás miatt a Pride-ot beharangozó animációs videót csak 22 óra és hajnali 5 között lehetett leadni. A Pride közleményébe azt írja, a határozat ellentmond a tudományos tényeknek, súlyosan homofób és transzfób, ezért a Szivárvány Misszió Alapítvány a Háttér Társaság segítségével a bíróságon támadja azt.

A Pride-ra hívó, az elfogadást és társadalmi párbeszédet ösztönző animációs kisfilmet Tóth Luca készítette, akinek korábbi munkáit például Cannes-ban és a Berlinalén mutatták be. A Médiatanács szerint gyerekekre veszélyes videó két görkorcsolyázó lányt mutat be, akik egymáshoz érintik a homlokukat:

Az RTL is támadja a Médiatanács döntését

A kisfilmet az RTL Magyarország küldte véleményezésre a Médiatanácsnak előzetes besorolást kérve. A döntés után a csatorna is a Fővárosi Törvényszékhez fordult és közigazgatási pert indított – erről az RTL Híradó július 14-i adásában Erős Antónia műsorvezető is beszámolt. 

„A két esetet összevonhatja a bíróság, vagy maradhat két párhuzamosan futó per is, ez a Törvényszék döntésén múlik” 

– mondta a Kreatívnak Majercsik Johanna, a Budapest Pride sajtószóvivője.

„Bár az RTL is megtámadja a határozatot, fontosnak tartottuk, hogy mi mint a kisfilm megrendelői is keresetet nyújtsunk be. Minden alkalmat és lehetőséget meg kell ragadni, hogy a történelem szemétdombjára juttassuk a homofób és transzfób propagandatörvényt. A leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek eltörlésére, eltüntetésére tett kísérletek csak kudarccal végződhetnek” 

– idézte közleményében a Pride Szekeres Zsoltot, a Szivárvány Misszió Alapítvány jogi képviselőjét.

„Az ügy jelentősége, hogy magyar bíróság első alkalommal kap lehetőséget, hogy állást foglaljon a nyilvánvalóan diszkriminatív, az Alaptörvény szólás- és művészeti szabadságot biztosító rendelkezéseinek ellentmondó jogszabályról

Bízunk abban, hogy a bíróság az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatával összhangban fellép a tartalom alapú cenzúrával szemben”

– tette még hozzá a Pride közleményében Muhi Erika, a Háttér Társaság ügyvédje, a Szivárvány Misszió Alapítvány jogi képviselője.