Mi az esport?
Az esport az elmúlt 10 év legdinamikusabban növekvő szórakoztatóipari terméke. Ma olyan világban élünk, ahol a versenyszerű videójátékozás képes több tízezer embert elcsábítani egy stadionba azért, hogy óriás kivetítőkön azt nézzék, ahogy mások játszanak. Pedig, ha jobban belegondolunk, maga a jelenség nem igazán különbözik attól, hogy kimegyünk a Hungaroringre Forma1-et nézni. Hiszen mi is a Forma-1 tulajdonképpen? Egy content marketingbe - esetünkben autóversenybe - csomagolt hatalmas, mozgó reklámtábla: autógyártóknak, régebben dohányipari cégeknek, ma a crypto világnak, de lényegében mindenkinek, aki egy nagy, célzott, elsősorban fiatal férfi célcsoportot akar elérni. Az esport ma már sokkal több annál, minthogy néhányan összeülnek egy helyen, összekötik a gépeiket és játszanak egész hétvégén.
Azt nézik, ahogy mások játszanak
Az esport globális nézőközönsége már 2019-ben 400 millió fő volt, évente pedig 7-10%-ot nő ez a szám. Csak 2022-ben 2,5 milliárd órányi esportot néztek a különböző streaming platformokon. Az Esport1, Magyarország legnagyobb médiavállalata 2017 évek óta közvetíti magyar nyelven a világ és hazánk legnagyobb és legnézettebb esport versenyeit, köztük az ESL Pro Tourt Counter-Strike-ban, valamint a League of Legends európai és nemzetközi tornáit. A magyar nyelvű közvetítéseket csak 2022-ben több mint 1 500 000 órát nézték, a legnézettebb eseményt, a League of Legends világbajnokságot közel 100 000 ember követte élőben.
A legnagyobb nemzetközi esport tornák nézettsége pedig már összemérhető a hagyományos sportokéval. A Super Bowl átlagosan 110-120 millió embert képes leültetni a képernyők elé, a 2021-es League of Legends világbajnokság döntője (még a Covid kellős közepén), világszinten több mint 74 millió embert vonzott a képernyők elé, ami már most több, mint pl. egy NBA vagy egy Wimbledoni teniszdöntő nézettsége. Az esport piac akkorára nőtt az elmúlt 10 évben, hogy 2021 végén a német labdarúgó bajnokságban szereplő Schalke 04 csapatát a League of Legends divíziójuk eladása mentette meg a csődtől.
Egy 2023-as nemzetközi kutatás szerint 18-24-es férfi korosztályban mára a gaming az első számú “tartalomfogyasztás”, ezt követi a videós és social media tartalmak. 4x annyit játszik ma már ez a korosztály, mint amennyit TV-t néz, és az arány csak nőni fog, hiszen a digitális generáció már videojátékokkal és okostelefonnal az ölében nő fel. Ők már nem Facebook, hanem Discord profilt regisztrálnak, és nem TV előfizetésre, hanem Twitch feliratkozásra költenek. Hagyományos marketinggel már lényegében elérhetetlenek, azonban nyitottak az új, kreatív megoldásokra.
Már most lemaradt, aki kimaradt eddig
A versenyszerű videojáték az Y és az őket követő generáció meghatározó médiuma, és azoknak a márkáknak, akik néhány év múlva versenyképesek akarnak lenni ebben a célcsoportban, érdemes már most elkezdeniük építkezni. Vannak, akik már évekkel ezelőtt felismerték az esportban rejlő lehetőséget: nemzetközi szinten például az olyan nagy autómárkák, mint a Mercedes vagy a KIA, évek óta támogatják a legnagyobb esport versenyeket, Magyarországon pedig olyan vállalatok álltak már be az esport mögé, mint a K&H, a Philips, a Magyar Telekom, a Foodora, vagy a HELL.
