A Telekom hipotézise szerint három egybefüggő nap feltöltődés után a kollegák képesek arra, hogy a korábban 5 nap alatt teljesített feladataikat – a kipihentségnek köszönhetően nagyobb hatékonysággal- 4 nap alatt elvégezzék. Magyarországon a nagyvállalati szektorban elsőként a Magyar Telekom Csoport jelentette be, hogy kísérleti programot indít a 4 napos munkahét tesztelésére, miközben a dolgozók alapbére változatlan marad. Pilot jelleggel négy hónapon keresztül négy csapat, 152 fő dolgozott négy napos munkarendben, miközben a vezetők kiemelt figyelmet fordítottak a gördülékeny munkaszervezés mellett a kollégák visszajelzéseire és hangulatára. Az időszak legfontosabb célja az információgyűjtés volt, de a Telekomnál látják azt is, hogy ez az innováció előnyükre válhat a munkaerőpiacon, ugyanis komoly bevonzó és megtartó erőként is megjelenhet.
A Telekom a PwC segítségével rengeteg információt gyűjtött az új típusú munkarend előnyeiről, a felmerülő kérdésekről és a munkaerőpiac várakozásairól. A kutatás során összesen több mint 12 000 embert (amiből közel 9000 nem Telekomos dolgozót) kérdeztek meg arról, hogy mit gondolnak a 4 napos munkahét bevezetéséről, és annak a mindennapi életükre gyakorolt várható hatásairól.
A kutatás eredményei alapján az emberek változást szeretnének: a válaszadók többsége (84%) inkább valamilyen 4 napos modellben dolgozna, mint a jelenlegi 5 napos munkahéten. Ezen belül is a ‘4 nap, 8 óra, változatlan bér’ és a ‘4 nap, 9 óra, változatlan bér’ modell bizonyult a legszimpatikusabbnak, feltéve, hogy a munkavállalók bérét nem befolyásolja a munkaidő megváltoztatása. Ez alapján elmondható, hogy annak a vállalatnak, amelyik bevezeti a 4 napos munkahetet, jelentősen nő a versenyképessége a munkaerőpiacon.
Friedl Zsuzsanna, a Magyar Telekom Chief People Officere, elmondta, a négy napos munkahét témáját lelkesedés övezi. Amikor megjelent az erről szóló első sajtóközlemény (és LinkedIn poszt), annyira nagy volt az érdeklődés, hogy a megszokottnál jóval több megjelenést generált és sok beszélgetésnek adott témát.
A Chief People Officertől azt is megtudhattunk, hogy mivel a tesztben részt vevő csapatok nagyon különbözőek (ügyfélszolgálati-, műszaki hibaelhárítással, technológiai értékesítés támogatással, és SAP rendszerekkel foglalkozó területen tevékenykednek), egyforma rendszert nem tudtak alkalmazni.
Amit fontosnak tartottak, hogy a három munka nélkül töltött nap egybefüggő legyen. A csapatok egy része a hétfőt, egy másik része a pénteket választotta, az ügyfélszolgálaton dolgozó munkatársaknál pedig nem lehetett állandó szabadnapot meghatározni, csupán az egybefüggő három pihenéssel töltött nap volt a lényeg. A rövidebb munkahét előnyeképp a munkavállalók a saját területükön megjelenő felesleges munkatevékenységeket kiszűrték és elhagyták, ezzel is hatékonyabbá téve a munkavégzést.
Friedl Zsuzsanna kiemelte, a pilot program során fontos volt, hogy minél több adatot gyűjtsenek és minél több mérőszámot tudjanak meghatározni az eredményekről és tapasztalatokról. „Az, hogy a teljesítményt milyen mérőszámmal írjuk le, az nagyon területfüggő, viszont azt, hogyan érzik magukat a kollegák, mennyire elégedettek ezzel, vagy mit gondolnak, azt lehet egységesen mérni”- tette hozzá.
Eredmények
A Telekomnál a tesztüzem végére a csapatok 10%-os hatékonyság javulást értek el, a munkavállalói elégedettség 79%-ról 94%-ra nőtt, a munka magánélet egyensúlyával elégedettség pedig 65%-ról 92%-osra ugrott.
Kitekintés: más úttörők rendszereinek megismerése
A Telekom eseményén több olyan vállalat vezetőinek tapasztalatait is meghallgathattuk, amelyek bevezették a négy napos munkahetet. Szeleczky Noémi, a Libri-Bookline HR Directora elmondta, cégüknél október elsejétől dolgoznak 4 napos munkarendben a munkavállalók, naponta 8,5 órát, változatlan bérezés mellett. A 34 órás munkahét hétfőtől csütörtökig tart azok esetében, akik projekteken dolgoznak (hogy a szabadnapok ne lassítsák az ügymenetet), az ügyfélszolgálaton pedig folyamatosan változik, mikor kapják meg a munkatársak a plusz egy szabadnapot.
Nyitrai Orsolyától, a Codecool HR menedzserétől megtudtuk, hogy az előkészítési időszakban hónapokig modellezték egy nemzetközi csapattal, majd véleményeztették a kollegákkal a négy napos munkahetet. Arra jutottak, hogy mivel az oktatási tevékenységből adódóan náluk a hétfő és a péntek elfoglaltabb a többi napnál, a szerda lesz az egységes szabadnapjuk. Munkatársaik májustól augusztus végéig tesztelték az új rendszert, majd a programozó képzéseiről híres iskola szeptember elsejétől be is vezette ezt az új munkarendet.
Anish Singh, az Unilever HR vezetője online csatlakozott az eseményhez és mesélt az Új-Zélandi üzem 4 napos munkahetéről. Ott 18 hónapja tart a rövidített munkaidő, és a pozitív tapasztalatoknak köszönhetően október elejétől Ausztráliában is bevezették.
A vezetőség nem határozta meg a konkrét munka nélkül töltött napot, hanem az egyes csapatokra bízta, melyik legyen a harmadik szabadnap. A munkamentet változásának fontos eredményeképp a fölösleges meetingek megszűntek és 24%-kal csökkent a kiadott betegszabadságok száma.
Hogyan érdemes felkészülni erre a munkarendre?
Az innovatív cégek vezetőivel folytatott beszélgetésekből kiderült, hogy a négy napos munkahét bevezetése a működésbeli elakadásokra reflektorfénnyel világít rá, valamint az is, hogy az erőforrás-problémákkal küzdő területeken döcögősebben ment az átállás. A folyamat sikere szempontjából fontos, hogy legyen előre átgondolt változás-menedzsment, valamint, hogy a szervezeten belül minél több embert bevonjanak a tesztelésbe. Elhagyhatatlan, hogy egy meghatározott kiinduló állapothoz lehessen hasonlítani az átalakulást, illetve, hogy a hatékonyságon túl mérjék a dolgozókat érintő változásokat is. Figyelni kell az érintettek tapasztalataira, szükség esetén ezek alapján akár átalakítani a rendszert.
Nagy Péter, a Magyar Telekom műszaki hibaelhárítással foglalkozó csoportjának vezetője mindemellett felhívta a figyelmet arra is, hogy nem lehet mindent előre az íróasztal mögül meghatározni, még a mérőszámokat sem, ezek alakulnak, újakra is lehet szükség a folyamat során.
További tapasztalatok
Méry Katalin, a Magyar Telekom ügyfélszolgálati igazgatója hozzátette, az ügyfélszolgálatos kollegák arról számoltak be, hogy a heti három pihenőnap hatására nőtt a türelmük, amely a stabil, illetve a növekvő ügyfél elégedettség eredményében volt tetten érhető. A vezető elképzelhetőnek látta, hogy a korábbi teljesítmény eléréséhez szükséges 10%-os hatékonyság meglelése érdekében még alakítani kell a kipróbált, négy nap, napi nyolc órás rendszert, ami nem csoda, hiszen nincs a piacon bevált, „polcról levehető” jó gyakorlat, amelyet követhetnének.
Zborovján Gábor csapata hat fővel bővült a pilot időszak alatt. Az új munkavállalók visszajelzései alapján a munkaerőpiacon jellemző zajból kiviláglik a négy napos munkahét lehetősége. A Magyar Telekom nagyvállalati értékesítésért felelős csoportjának vezetője szerint a munkavállalóknak eleinte nehéz volt megszokni, hogy pénteken nem veszik fel a munkát. Éreztetni kellett a felelősségüket és tudatosítani, hogyha mindenki csak egy kicsit dolgozik pénteken, akkor nem fog működni a pilot.
Ezt Sáfár Erika, Reporting and Tax Tribe Tech Lead is megerősítette: kollégáinak kemény kihívást jelentett, hogy még a munkahelyi leveleket se olvassák a szabadnapjukon. A vezető úgy gondolja, az ő területén nincs több tartalék, ezért nem sikerült beleférniük a nyolc órába, de a négy nap, napi kilenc órával tudják majd biztosítani a korábbi teljesítményt.
Fehérvári Anna, Culture and Change CoE Lead elmondta, a tesztidőszak a korábbinál erősebb priorizálást és határtartást is kívánt a projektben résztvevő munkavállalóktól. Ennek érdekében egyre kritikusabban tekintettek a saját munkájukra, szervezeti szinten is elkezdték keresni, hol lehet javítani a folyamatokon, így javítva nem csak a személyes, hanem a vállalati hatékonyságot is.
A Telekomon a világ szeme – a pilot folytatódik
Magyar Telekom pilotjának eredményeit látva a vállalat, 2023. február 1-től további csapatok bevonásával a résztvevő kollégák létszámának megduplázásával folytatja a 4 napos munkahét tesztelését, 6 hónapra tágítva a tesztelési periódust. A vállalat a második fázisban 36 órás munkahét keretében, változatlan bérezés és az eddigi hatékonyság fenntartása mellett folytatja a projektet, melyben vizsgálni fogja többek között a 4 napos munkahét hatását a toborzás-kiválasztásra, munkáltatói márkára, valamint elemezni fogják a tesztcsapatokon belüli fluktuáció alakulását és a betegszabadságok napjainak esetleges változását is.
Zárszóként Friedl Zsuzsanna elmondta, a Telekomnál a négy napos munkahét vizsgálatának motivációja abból a hitből fakad, hogy az emberek lehetnek boldogok, miközben dolgoznak. Az eredmények pedig ezt alá is támasztják.
