„A sporteredmények vizualizációja sok szempontból egyszerűbb számomra, mint más adatvizualizációs projektek. Jóval kevesebb adattal kapcsolatos problémába ütközöm. Az eredmények azonnal elérhetők online, akár a mérkőzés közben is, nem kell az adatgyűjtéssel és adattisztítással bajlódni. Az eredményt nehéz megkérdőjelezni: nincsenek hosszas megbeszélések az adatgyűjtés módszereiről, különböző forrásokról, egyszerű megállapítani, ki nyert és hogyan.

A sportágak szabályai, pontozása, eredményei ráadásul publikusak, ami óriási segítség az adatvizualizációnál. Korábbi meccsek adatait felhasználva létrehozok egy olyan kódot, amiben a verseny napján csak le kell cserélni az adatfájlt, és azonnal készen van az újabb vizualizáció. Így nem csak előre fel tudok készülni arra, hogy milyen struktúrájú adat fog érkezni, hanem később újra tudom használni a megjelenítést, például egy következő meccsen, egy következő bajnokságon vagy egy következő olimpián (egészen addig, amíg meg nem változtatják a sportág szabályait).
Hogy minél többször fel tudjak használni egy megjelenítési formát, igyekszem hasonló szabályrendszerű sportágakat vizualizálni: ahol gólok vagy pontok száma dönt (pl. kézilabda, vívás, jégkorong, foci), ott akár minden mérkőzéshez tudok generálni egy képet. Úszásnál 35 különböző számban osztanak aranyérmet, ez 35 vizualizációt jelent. Idén bővítettem a sportprojektjeimet magasugrás és rúdugrás vizualizációkkal, ezzel négy további döntő eredményét tudtam megmutatni egyszerű, geometrikus formákkal.

Ezenkívül rengeteg sporteseményt hatalmas nemzetközi érdeklődés övez. Nem egy apró európai ország gazdasági adatait jelenítem meg, hanem világszerte ismert sportágak eredményeit, ahol a szurkolók már tisztában vannak a szabályokkal, ez is megkönnyíti az értelmezést. Ami itt nehezebb, mint más projekteknél, hogy a legtöbb esetben már ismert az eredmény, nincs nagy meglepetés vagy rejtett összefüggés, amire a néző ráeszmél az adatvizualizáció értelmezése közben.”

A férfi magasugrás eredménye a 2024-es párizsi olimpiáról

Ez a „felhőkarcoló” megjelenítési forma illusztrálja, amint a magasugrók sorra esnek ki a versenyből, ahogy nem tudják megugrani a következő magasságot. 
A vizualizáció a sportág hagyományos jelöléseit alkalmazza: a kör jelenik meg, amikor a versenyző érvényesen átugrotta az adott magasságot, és minden „x” egy sikertelen kísérlet. A versenyző három egymást követő sikertelen próbálkozás után kiesik a versenyből.

A férfi magasugrás döntője különleges volt abból a szempontból, hogy az első helyen holtverseny alakult ki. Ilyenkor a két sportoló közösen dönthet arról, hogy mindketten aranyérmet szereznek, vagy inkább tovább folytatják a versenyt.

Ebben az esetben a versenyzők nem akartak osztozni az aranyérmen, így szétugrások következtek. Nem emeltek tovább a magasságon, hanem fokozatosan csökkentették azt, amíg az új-zélandi Kerr sikeresen ugrott 234 centiméteren, és egyedül szerzett aranyérmet.

Rúdugrás-világrekord a 2024-es párizsi olimpiáról

A lemorzsolódás különösen jól látszik a férfi rúdugrás vizualizációján. Itt nem alakult ki nagy küzdelem az aranyért. Armand Duplantis 30 cm-rel magasabbat tudott ugrani a második legjobbnál, ez a hatalmas fölény jól látszik a vizualizáción is.

A női egyéni tőrvívás döntője a 2024-es párizsi olimpiáról

A női egyéni tőrvívás döntőjének vizualizációján jól látható, ahogy az egyik versenyző könnyedén megnyeri a meccset, míg az ellenfele lemarad (a vizualizáció egyik oldala alig épül fel).

A férfi párbajtőrcsapat döntője a 2024-es párizsi olimpiáról

A magyar férfi párbajtőrcsapat Japán elleni mérkőzése viszont szoros lett, többször volt döntetlen (vízszintes) állás, végül egyetlen tus döntött, az utolsó.

Úszáseredmények a 2024-es párizsi olimpiáról (animáció). Férfi 200 méter pillangó

Egy verseny során a sportolók háromszor úsznak (feltéve, hogy bejutnak a fináléba): előfutamot, elődöntőt és döntőt, így egy úszónak akár három különböző időeredménye is lehet versenyszámonként. 

Az talán kevésbé fontos, hogy a többi úszó hogyan teljesít a medencében; a sportolók inkább a saját legjobb idejüket akarják úszni. Ez a vizualizáció segít összehasonlítani ezeket az időket (előfutam, elődöntő, döntő) ugyanabban az animációban.

Úszáseredmények a 2024-es párizsi olimpiáról (animáció). Női 200 méteres mellúszás

Az animáció utolsó képkockáján látszik, mennyire maradt le a többi úszó a győztestől. Azt feltételeznénk, hogy az úszók a döntőben ússzák a legjobb idejüket, de ahogy a 200 méteres mellúszás képén is látszik, több versenyző is jobbat úszott a korábbi futamokban, mint a döntőben.

Két korábbi munka:

A 2021-es kézilabda-világbajnokság döntője

Ez a „stacked-triangles” típusú vizualizáció összefoglalja a mérkőzést, és megmutatja, hogy a csapatok milyen sorrendben szerezték a pontokat/gólokat. 
A 2021-es kézilabda-világbajnokság döntőjében csak a végeredményt (22–29) ismerve nem látszana az az elképesztő fordítás, ahogy a norvég csapat visszahozta a meccset a második félidőben. 

Ez a vizualizáció egyébként több sportággal is működik, ahol a csapatok vagy egyéni sportolók a gólok vagy pontok számával nyernek.

Biatlon: a női egyéni 15 km-es verseny vizualizációja a 2022-es téli olimpiáról 

Az összes sport közül talán a biatlon a legizgalmasabb a számomra. Mivel a verseny a sífutás és a lövészet kombinációja, folyamatosan változik, ki áll az élen, mindig van, aki elrontja a lövészetet, és visszaesik. Ha egy sportoló gyors síelő, de nem tud igazán koncentrálni a lövészetre, néhány hibával akár 10-40 pozíciót is visszaeshet. A futamon belüli helyezések változásáról készítettem néhány vizualizációt a legutóbbi téli olimpia adataiból.

A női 15 km-es egyéni futamon látszik, hogy öten is voltak a verseny során aranyérmes pozícióban, bárki nyerhetett volna közülük, viszont négyen rontottak a lövészeteknél, így ők még a dobogóról is lecsúsztak, hiába vezettek valamikor a verseny folyamán.

A cikk eredetileg a Kreatív 2024/7-8. számában jelent meg.