Van, aki biciklit javít, táncol vagy adatsorokba merül, más fut, olvas vagy meditál. Aki flow-ba kerül, azt mondja, az adott tevékenység erőfeszítés nélkül történik. Nehéz abbahagyni, tiszta a cél, plusz energiák szabadulnak fel. A flow olyasmi, mint amit a filmek pörgős montázsokkal szoktak elintézni: a hős egy dologra összpontosít, megfejt, rájön, tanul, épít, majd arcán fáradt mosollyal hátradől. Ki ne szeretne flow-ba kerülni, és ha egyszer már átélte, újra és újra megtalálni ezt az élményt? Dr. Buzády Zoltán előadásán azt mondta, a vallástalan világban a flow állhat legközelebb az értelmesnek gondolt élethez. Sokféleképpen lehet megélni, de az előidézését ugyanúgy tanulni lehet, mint bármi mást. Kreatív szakmákban dolgozóknak, de bürokratáknak is.
Dr. Buzády Zoltán a Corvinus Egyetem docense, a „Flow és vezetésfejlesztés globális kutatási hálózat” igazgatója. Design thinking területéről mozdult a kreativitáskutatás irányába, majd vezetéstudománnyal kezdett foglalkozni. Életében kulcsfiguraként jelent meg Csíkszentmihályi Mihály, vagyis „Professor C, ahogy külföldön hívják.” Csíkszentmihályi 1934-ben született magyar-amerikai pszichológus, a flow koncepció – már-már guruként is tisztelt – kitalálója.
Ki látott már flow-t?
„Mihályról sok sztorit hallottam már, bizonyosak vissza-visszatérnek, már én is tudom őket fejből” – kezdett előadása elején Dr. Buzády egy Csíkszentmihályi életéről szóló alaptörténetbe. Eszerint a pszichológus érdeklődése a boldogság és kreativitás eredete iránt otthonról jött. Csíkszentmihályi édesapja Fiumében volt nagykövet, ő már itt született, majd a világháború miatt a családdal Velencébe menekültek. A körülötte élő, korábban gazdag értelmiségi közeg sokat panaszkodott helyzetük miatt, de a Csíkszentmihályi-család vendéglőt nyitott. A Piccolo Budapest értelmet adott akkori életüknek: volt miért felkelni, lehetett piacra menni, főzni, vendégekkel foglalkozni, este fáradtan lefeküdni. Csíkszentmihályit pedig elkezdte érdekelni az, hogy míg az egyik ember ugyanabban a helyzetben letargiába kerül, a másik hogyan és miért képes felállni és színessé tenni az életét?
„Csíkszentmihályi a viszonylag friss boldogságkutatás egyik társalapítójának is számít. Ezen a területen fontos szétválasztani kétféle boldogságélményt” – folytatta Dr. Buzády. Az egyiket könnyű elképzelni: jól vagyunk és pénzünk is van, úgyhogy elmegyünk Hawaii-ra és ott nem csinálunk semmit. Csíkszentmihályi viszont azt mondja, ha gazdagok is vagyunk, mindig lesznek nálunk gazdagabbak. Ha egészségesek, az sem feltétlen elégít ki minket. Tehát minden fogyasztással vagy semmittevéssel kapcsolatos öröm egy idő után unalmassá válik. Egy másik példával: ha minden egyes nap délig aludhatunk, az egy idő után nem okoz majd boldogságot. Másféle öröm az, amiért meg kell dolgozni, ami cselekvés során alakul ki. Vagyis sokféle boldogságélmény létezik, de az optimális Csíkszentmihályi szerint a cselekvéssel és munkával járó áramlat: a flow.
A cselekvés így a flow alapja, de az is fontos, hogy a tevékenységet belső motiváció alakítsa. „Találkoztam egyszer egy sebésszel egy hajóutazáson, aki mindig alig várta, hogy kikössünk. Azt mondta, muszáj benéznie egy helyi kórházba, hogy láthasson műtőt. Nem bírt operálás nélkül meglenni” – hozott még példákat Dr. Buzády. „Aki fut, általában egyre többet akar, aki pedig varr, az akár el is ajándékozza a kész ruhát, a lényeg, hogy kezdhesse az egészet elölről. Újra át akarja élni az alkotás folyamatát. Akkor is, ha nem logikus, csak valamilyen belső pluszt ad.” A flow-t előidéző cselekvés sokféle, akár erősen koncentrált gondolkodás is lehet, a lényeg, hogy passzív körülmények között nincsen flow. „A flow nem színes sugárzástól vagy füstölőzéstől alakul ki. Mihályt sokszor félreértik, valamiféle transzcendentális alaknak látják. Megkérdezik tőle azt is, milyen flow-ja van ma az OTP- vagy a MOL-részvényeknek.”
Mindenki a maga flow-jának
A flow-hoz szükségünk van tiszta célokra is. Ez könnyebben elképzelhető a fenti példákon (operáció után egészséges ember, átszakított célszalag, kész ruha), de nehezebb olyan tevékenységekben, mint akár az adminisztráció vagy egy marketingterv készítése. Buzády utóbbival kapcsolatban a vezetők szerepét hangsúlyozza: nekik kellene gondoskodni arról, hogy a beosztott valamilyen meghatározott állapot felé törekedhessen. A cselekvés és a cél mellett fontos még a feedback. „Ha negyedévente mindenki kap egy kis pénzt, de nem tudni, miért, az nem idéz elő flow-t. A visszaigazolás akkor működik, ha a konkrét cselekvésre irányul.” Mindemellett szükségünk lesz a koncentrált figyelemre, az erős fókuszra is, elkerülve a multitaskingolást.
Dr. Buzády szerint fontos még a képességeink és az adott cselekvés közötti egyensúly megtalálása. Ha olyan feladatot kapunk, amit kihívás helyett teherként élünk meg, akkor a készségeinket kisebbre tartjuk, mint amit az adott munka szerintünk megkíván. Ekkor flow helyett szorongani fogunk. Kérdés, alábecsültük-e magunkat vagy tisztán látjuk a helyzetet? Az egyik legelső dolog tehát, amit a flow-élményért tehetünk, az az önismereti munka elkezdése. Ha például robogózunk, az eleinte adhat flow-t, de ahogy egyre jobbak leszünk benne, nehezebb utakra fogunk vágyni. Tudnunk kell, meddig mehetünk el. A flow, a tanulás, majd az újabb flow és újabb tanulás fejlődési folyamata egyre nehezebb vagy újabb kihívások, kreatív megoldások felé viheti az embereket.
Összefoglalva Dr. Buzády előadását, a Design Hét beszélgetésén résztvevők megtanulhatták, hogy a flow: mindig cselekvés során történik; demokratikus, előfordulhat bárhol és bárkivel; a kreativitással szorosan összefüggő jelenség, ahol a flow inkább állapot, a kreativitás pedig problémákat oldhat meg; közösségépítő erő, mivel a flow-ban lévő emberek vonzóak a többiek számára; személyesen felelünk a kialakításáért, így belső perspektívát is ad. Aki tehát szeretné megtanulni, hogyan érjen el flow-állapotot, ezen az előadáson megkapta a maga házifeladatát.
