Zavodnyik József, a Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsának tagja kedden, a Réczicza White & Case LLP ügyvédi iroda versenyjogi rendezvényén mondta el, hogy az ésszerűen eljáró fogyasztó elfogadja a reklám információ tartalmát, ezért annak önmagában igaznak kell lennie.

Azt is hozzátette, hogy a bíróság súlyosbító körülményként értékeli, ha a cég bizalmi termékkel – ilyenek például a gyógyszerek vagy a pénzügyi szolgáltatás – sérti meg a reklámozással kapcsolatos szabályokat.

A termék pozitív és negatív tulajdonságainak is szerepelnie kell abban a reklámban, amely időben és térben korlátlanul jut el a fogyasztóhoz (print, egyes citylightok) – tette hozzá. Nem kell teljesnek lennie a reklámnak, ha hatóköre korlátozott (tévé, rádió, billboard), viszont amit közöl, annak az igazságtartalma nem vonható kétségbe.

A versenytanács tagja beszélt arról is, hogy az eljárások során szakértőt nem rendelnek ki – a cégnek kell bizonyítania a saját állítását. Ismétlődő jogsértések esetén a bírságot beszorozzák az adott cég által korábban elkövetett versenyjog sértések számával. A bírósági gyakorlat ezt nem kifogásolja, de a szorzást inkább csak akkor fogadja el, ha a korábbi jogsértések a legutóbbihoz hasonlóak voltak.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) munkatársa, Ranyák Eszter elmondta, hogy a fogyasztók kezdeményezésére indult eljárások aránya náluk mindössze 10 százalék (ezek 64 százaléka megalapozott), a többit a hatóság indítja.

Tipikus fogyasztói megtévesztésnek számít a termék összetételének meghatározása (csokoládéknál nem ritka, hogy a kakaótartalom másként van feltüntetve a címkén, mint a reklámban), vagy a más termékkel való összetéveszthetőség (mint a hamis herendi porcelánok).

A Kreatív márciusi száma közöl cikket a reklámok jogi szabályozási környezetéről.