Gábor Bálint

Rovat:

Reklám
Becsült olvasási idő: 2 perc
A Metát már annyira nyomasztotta Norvégia fenyegetése, hogy változtat egy fontos gyakorlatán

A viselkedésalapú reklámozást érinti a változás, ami negatívan hathat majd a techcég bevételeire. 

Az európai bíróságok évek óta kifogásolják, hogy a Meta úgy használja fel reklámozásra a viselkedésalapú adatokat, hogy a cég ahhoz nem kéri a felhasználók kifejezett hozzájárulását. Júliusban azonban Norvégia egy lépéssel tovább ment, és illegálisnak nevezte a Meta viselkedésalapú reklámozásának módját, sőt, bírsággal fenyegetett – írja a Wired.

Mint az sokak számára ismert, a viselkedésalapú reklámok mögött az áll, hogy a Meta algoritmusai képesek a felhasználók lájkjai, kommentjei és a megtekintett tartalmak alapján személyre szabott hirdetéseket ajánlani a felületeken. 

Már régóta nem oké

Még tavaly decemberben az Ír Adatvédelmi Bizottság határozatot adott ki az Európai Gazdasági Térség valamennyi adatvédelmi hatósága nevében, amely megállapította, hogy a Meta illegális viselkedésalapú reklámozást folytatott. Az Európai Unió Bírósága is kimondta, hogy a Meta gyakorlata továbbra sem felel meg az előírásoknak. Norvégia azonban keményebb fellépésre szánta el magát, és óriási bírsággal fenyegette meg Mark Zuckerberg cégét.

A norvégoknak elegük lett

„Ezek az adatok meglehetősen erősek abban az értelemben, hogy mindent elárulnak egy személy online viselkedéséről, így az érdeklődési köréről és a személyiségéről is” – mondta Tobias Judin, a norvég adatvédelmi szervezet, a Datatilsynet szóvivője.

A felügyelő szervezet azt helyezte kilátásba, hogy betiltja a Meta viselkedésalapú hirdetéseit Norvégiában, és azzal fenyített, hogy napi 100 ezer dolláros bírságot szab ki a technológiai óriáscégre mindaddig, amíg az nem változtat a viselkedésalapú reklámokon, vagy nem kéri hozzá a felhasználók beleegyezését. 

A tilalomnak augusztus 4-én kellett volna hatályba lépnie, azonban a Meta augusztus 1-jén frissítette egy januári blogbejegyzését

„A mai napon bejelentjük azon szándékunkat, hogy az EU-ban, az Európai Gazdasági Térségben és a Svájcban élő emberek viselkedésalapú reklámozása során felhasznált bizonyos adatok feldolgozásához használt jogalapot a »Jogos érdekek« helyett »Hozzájárulás«-ra módosítjuk” – olvasható az említett frissítésben.

A bejegyzésből továbbá az is kiderül, hogy ez a változtatás nem azonnali, de még csak pontos dátumot sem adtak meg. Az átállás várhatóan az elkövetkező hónapokban történik meg, erről pedig a felhasználókat és hirdetőket is tájékoztatni fogják. Judin és a norvég kormány figyelemmel fogja kísérni az életbe lépő változtatásokat, hogy azok valóban a felhasználók érdekeit képviseljék.

„A norvégok valóban úgy alkalmazzák a törvényt, ahogy megírták, amit sok más adatvédelmi szabályozó hatóság nem igazán tesz” – mondja Max Schrems, a Digitális Jogok Európai Központjának (NOYB) tiszteletbeli elnöke.

Ami még érdekesebb, hogy a GDPR törvények bevezetésével ezt már öt éve meg kellett volna tenni, Schrems szerint azonban a Meta mégis figyelmen kívül hagyta az előírásokat. Az ügy kapcsán a Wired is felkereste a techcéget, azonban válaszokat nem kaptak.

Judin szerint a felhasználók hozzájárulásának a kérése negatívan fogja befolyásolni a vállalat bevételeit. A Meta hirdetési bevételeinek csaknem negyedét a tágabb európai régió adta a június 30-át megelőző három hónapban.

Kép: Dima SolominUnsplash