A Gazdasági Versenyhivatal még nyáron indított vizsgálatot két szlovákiai céggel szemben. Ezek közül az egyik ügyet le is zárták, méghozzá úgy, hogy a lehető legmagasabb, közel 70 milliós bírsággal sújtotta a GVH azt a szlovákiai webáruházat, amely jogellenesen hirdetett elektronikus cigarettákat magyar fogyasztók számára. A GVH az üggyel kapcsolatos közleményében felhívja a figyelmet arra is, hogy ezen termékek internetes forgalmazása, illetve birtoklása, azaz az online módon történő megvásárlása is jogellenes. Továbbá hozzáteszik, hogy a vizsgálat megállapította, hogy a Yzer s.r.o. "v likvidácii" (korábbi nevén Vaper s.r.o.) cég a fogyasztókat megtévesztő módon keltette azt a benyomást, hogy webáruházának termékei jogszerűen forgalmazhatóak. Magyarországon ugyanis tiltott az elektronikus cigaretták és dohányzást imitáló elektronikus eszközök távértékesítése, valamint ízesített változataik bármilyen módon történő forgalmazása.
Az ügyet még tovább bonyolította, hogy súlyosbító körülményként a megállapítottan törvénysértő hirdetés célzottan fiatalokat, kiskorúakat is megszólított.
Éppen ezért a vállalkozást az éves árbevétel alapján kiszabható törvényi maximummal, 68,1 millió forint bírsággal büntették, továbbá megtiltották az Elf Barok és e-cigaretták magyarországi reklámozásának folytatását, ami újabb kérdést vet föl, hiszen a büntetett cég állítólag felszámolás alatt áll.
Az üggyel kapcsolatban Szatmáry Istvánt, az Oppenheim Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértőjét kérdeztük. Először is arra voltunk kíváncsiak, véleménye szerint milyen esetben szabható ki a legmagasabb büntetés, amire most sor került a szlovákiai webáruház kapcsán.
„A bírság mértéke több tényezőtől is függ, ezt a jog úgy fejezi ki, hogy az eset összes körülményeire tekintettel kell meghatározni a kiszabandó bírságot. Az első és talán legfontosabb körülmény ebben a vonatkozásban a jogsérelem súlya, de természetesen szerepe van a jogsértés időtartamának, gyakoriságának és számos egyéb tényezőnek. A konkrét esetben valószínűleg a jogsérelem súlya volt a döntő, ahogy az a GVH által kiadott közleményből is kiolvasható” – mondta Szatmáry, akit a továbbiakban arról faggattuk milyen esetekben tud a GVH külföldi székhelyű cégek esetében is eljárni, illetve, hogy mennyire bonyolítja a jogi kérdéseket egy határon átnyúló intézkedés.
„A GVH minden olyan céggel szemben eljárhat, amely piaci magatartást fejt ki Magyarország területén. Ez meglehetősen széles körű eljárási lehetőségeket biztosít a hatóság számára, amivel általában szokott is élni. Számos példa van a GVH gyakorlatában arra vonatkozóan, hogy akár EU tagállamban székhellyel rendelkező, akár azon kívüli piaci szereplőket von eljárás alá. Nyilvánvalóan bonyolultabb a helyzet, ha külföldi székhelyű vállalkozás ellen kell az eljárást lefolytatni, mint akkor, ha egy magyar székhelyű társaság az eljárás szereplője, de – ahogy a konkrét esetben is látszik – a GVH korántsem eszköztelen, még olyan cégek esetében sem, amelyek az eljárásban nem vesznek igénybe magyar jogi képviselőt vagy kézbesítési meghatalmazottat. Amennyiben magyar jogi képviselőt bíz meg egy külföldi cég a képviselettel, akkor valójában nincs gyakorlati jelentősége annak, hogy külföldi cég-e az eljárás alá vont, mivel az iratokat a magyar jogi képviselőnek kell kézbesíteni.” – magyarázta Szatmáry, aki hozzátette, hogy: „Korábban is számos példa volt arra, hogy a GVH külföldi cégeket vont eljárás alá. Arra is volt már precedens, hogy egy cég a maximálisan kiszabható bírságot kapta meg. Tehát egyik szempontból sem tekinthető egyedinek az eset.”
Kérdésünkre, hogy ez az eset milyen más büntetéseket indíthat el, Szatmáry elmondta:
„Önmagában egy fogyasztóvédelmi okból kiszabott bírság nem föltétlenül jár láncolatos hatásokkal. További vagy más szankciók akkor kerülhetnek szóba, ha történt más jogsértés is, azaz más jogszabályok megsértésére is sor került. Mivel a konkrét eset körülményeit nem ismerem, erről nem tudok érdemben nyilatkozni. Egy állítólagosan felszámolás alatt álló külföldi székhelyű társaság esetén valószínűleg komoly erőforrásokat kellene mozgósítania a magyar hatóságoknak, ha további jogsértéseket kívánnának bizonyítani.”
Ha érdekel bővebben a GVH büntetési gyakorlata, itt írtunk róla korábban.
Borítókép: MTI
